Sokat önkénteskednek a panellakók, de kevés jut színházra és mozira – derült ki egy kutatásából. 200 panellakót kérdeztek meg több témakörben.
Az emberek megismerése és a közösségek kialakítása volt a célja annak a kutatásnak, amelyet a Kaposvári Lakótelepen Élők Egyesülete végzett. A közelmúltban 200 embert kérdeztek meg. A többségnek kevés jut kulturális programokra, viszont sokan vállalnak önkéntes munkát.
22 ezer ember lakik Kaposváron lakótelepen. Sokuknak szüleik és nagyszüleik is panelban él. A lakók véleményére volt kíváncsi a Kaposvári Lakótelepen Élők Egyesülete. 2014-ban nyertek egy pályázatot, amely keretében egy kérdőívet készítettek. 200 embert kérdeztek meg mivel töltik a szabadidejüket vagy tartoznak-e valamilyen közösséghez.
– A lakótelepen élők 60 százaléka egyetlen közösségnek sem tagja, meglepő volt, hogy mindössze egyházi közösségnek 7 fő tagja. Járnak énekkarba és a nyugdíjasok körében népszerűek az egyesületek, sok nyugdíjas jár nyugdíjas klubba – mondta a Kaposvári Lakótelepen Élők Egyesületének elnöke, Friss Judit.
A lakók többsége szívesen válaszolt a kérdésekre, melyből megtudhattuk, hogy 39 %-uk jár moziba, színházba, könyvtárba és egyéb rendezvényekre. A kutatásból az is kiderült: átlagosan havonta 90-150 ezer forintból él egy-egy család. Továbbá a megkérdezettek 40 százaléka vállal önkéntes munkát, akár bevásárol vagy takarít idős lakónál.
Magyarország — Akár négyszer többet is fizethetünk egy panellakásért, attól függően, hol akarunk vásárolni – derül ki egy friss felmérésből.
Az OTP Jelzálogbank Lakótelep értéktérkép címmel 2014-es elemzést készített a budapesti és a húszezer főnél népesebb vidéki városok lakótelepeiről, és négyzetméteráraikat összevetve állította sorrendbe őket. A Blikk utánajárt, mi okozhatja ezt az eltérést, miszerint a XI. kerület a legdrágább a fővárosban. Itt egy panel négyzetméterára 206 972 forint. A legolcsóbb pedig a XX. kerület, ahol ugyanolyan lakásért több mint 50 ezerrel kevesebbet kérnek el. Hasonló eltérés a vidéki nagyvárosokban is megfigyelhető: a soproni panelek 178 000 forintos négyzetméteráraihoz képest az ózdi panelek több mint 120 ezer forinttal kerülnek kevesebbe
Az elmúlt harminc évben annyi háztömb épült – kiküszöbölve a lakáshiányt –, hogy egy-egy lakótelepen gyakran egy falu népességét is meghaladó számú ember él. Jelenleg 788 ezer panellakás van az országban, amelyekben a magyarok ötöde éli mindennapjait.
– Négy éve költöztünk ebbe a lakásba – mondta Fiala Adrienn (34), aki párjával és gyermekeivel él a 64 m2 es XI. kerületi panellakásban.
– Nekünk a XI. kerület volt a fő szempont, mert a férjem és én is ebben a kerületben nőttünk fel, itt vagyunk otthon. Téglát szerettünk volna, ám az anyagiak a panel mellett szóltak. Mi anno tizenkét millióért vettük a lakást, ám sajnos a bank segítségét is kérnünk kellett ahhoz, hogy otthont teremtsünk magunknak és a gyerekeinknek. Ha a XI. kerületi árakat megnézzük, akkor viszont a mi lakásunk értéke nőtt. Köszönhető ez a rendezett környéknek, annak, hogy a lakók odafigyelnek a környezetükre, a lépcsőházra. Nemrég a lakóház a külső szigetelést is megkapta, így a panelek közt is a korszerűbbek közé tartozik – árulta el a Blikknek a fiatal anyuka.
Az évek óta tartó gazdasági hanyatlás miatt az ingatlanárak eséséről hallani országszerte, sőt pontos számadatokat is hallani: a lakótelepi lakások mintegy 18 százalékkal estek vissza átlagban. Ennek ellenére még így is sokan tartják azokat jó befektetésnek. – Sokan fektetik ingatlanba a pénzüket, mert ennek – bár kockázatosabb – jelenleg általában kedvezőbb a hozama, mint a banki lekötésnek. Míg néhány éve egyértelmű volt a panellakások hátránya a téglalakásokhoz képest, mára egy panelprogramon átesett, egyedi mérőkkel felszerelt lakás jóval gyorsabban elkelhet, mint egy környékbeli téglalakás, ráadásul kiadni is közel azonos áron lehet – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Persze emellett nagyon fontos szerepet játszik a lakás elhelyezkedése is, akár a munkalehetőségeket vagy az egyetemek közelségét, akár a bevásárlási, közlekedési lehetőségeket nézzük – magyarázta az elemző.
A XV. kerületi panelfelújítást nevezte egyik legfontosabb feladatának László Tamás polgármester, aki a Fidesz-KDNP színeiben megnyerte a kerületben az országgyűlési választást.
László Tamás azt mondta, bár a XV. kerület hagyományosan baloldali berendezkedésű – a sok lakótelep miatt -, mégis az elmúlt években sikerült olyan programokat indítani, amelyeknek köszönhetően “ha nem is rendszerváltozás”, de jelentős átalakulás, közösségépítés történt a városrészben, a lakótelepeken. A politikus főként ennek tudja be mostani eredményét is.
A régi-új képviselő, aki 2010 óta polgármester is, kiemelte: a XV. kerület megosztott, de ő azokat is képviselni fogja a parlamentben, akik nem rá szavaztak. Küldetésének is azt tartja, hogy a két politikai oldal közötti különbözőség “ne váljon feszítő erővé”, hanem éppen ellenkezőleg, enyhüljön.
László Tamás egyúttal fontos parlamenti feladatának nevezte a XV. kerületben beindított panelház-korszerűsítési program folytatását, valamint a helyi lakótelepi tapasztalatok kamatoztatását az országos politikában.
Szeged – Az egyik bezár, a másik kinyit! Sorra nyílnak a garázsboltok a lakótelepeken? Tényleg magasabb áron kelnek el a kocsibeállók, ha üzletnek is alkalmasak? A Kisosz szerint Szegeden tavaly 8 új üzletet nyitottak a panellakások utcafrontján. Keresgéltük ezeket, de nem találtuk.
– A sarokról egy garázzsal beljebb költöztünk 2013-ban: éppen ezért az üzlet lehet új is, meg nem is – mondta Dénes Gábor, az Ortutay utcai garázssor egyik kisboltjának tulajdonosa. – Szerettük volna megvenni a helyiséget, de nem volt eladó, ezért béreljük. Nehéz üzletet kialakítani egy garázsból, mivel szükség van az összes lakó beleegyezésére.
A kérdésre, hogy megéri-e üzemeltetni, Dénes Gábor válasza: „ebből élünk, máshoz nem értünk”. A kisboltban hétfő délután volt forgalom, annak ellenére is, hogy mindössze 100–200 méterre több élelmiszer-áruház is található. Az eladó szerint főleg az italokat, a kávét, valamint az akciós tisztítószereket, kozmetikumokat viszik a vásárlók.
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségére (Kisosz) hivatkozva tette közzé tegnap a Napi Gazdaság, hogy az elmúlt évben szinte az egész országban nőtt a garázsboltok száma, Szegeden például 8, Pécsen 7, Szombathelyen 9 ilyen üzletet nyitottak. Általában vegyesboltot, tejivót, pékséget, kulcsmásolót, fodrászüzletet, zöldségest üzemeltetnek a tulajdonosok jóval olcsóbban, mint a nagyobb alapterületű, úgynevezett jobb helyeken fekvő, eleve üzletnek kialakított helyeken – írta a napilap. Pataki Andrea, a Kisosz megyei titkára elmondta, a szegedi plusz 8 üzletről szóló információ nem tőlük származik.
Próbáltunk a szegedi önkormányzattól is adatokat gyűjteni. Ácsné Gunda Judit, a szegedi polgármesteri hivatal igazgatási és építési irodájának vezetője nem tudott tájékoztatást adni a garázsboltok számáról, hiszen ők nem vezetnek ilyen statisztikát. Azt is csak az üzlet címéből lehet kikövetkeztetni, hogy lakótelepen nyitották-e. – A jogszabály szerint az árusított termékektől függ, hogy engedély-, avagy bejelentésköteles-e a bolt – mondta. – Működési engedélyt is csak annak az üzletnek kell kérnie, amelyik a kémiai biztonságról szóló törvény betűi szerint veszélyes anyagokat, például vegyszereket, festékeket árusít. A szegedvaros.hu honlapon lehet az ilyen üzletek listáját megtekinteni: de itt mindössze az szerepel, k mikor kapta meg az engedélyt.
A többi termékkörnél, terméknél csupán bejelentési kötelezettség terheli a tulajdonosokat, ennek eleget is tesznek, listájukat szintén a honlapon lehet olvasni. Közérdekű adatként feltüntetik a tulajdonos nevét, címét, valamint az üzlet címét is. Ezt a névsort azért nem érdemes összeszámolni, mert egy 10 éve működő üzlet is felkerülhet rá, ha például növeli az alapterületet, vagy új terméket kezd el árusítani. Ácsné Gunda Judit szerint körülbelül 4000 üzlet van Szegeden, de a szám állandóan változik, az egyik megszűnik, míg egy másik éppen elkezdi a tevékenységét. A KSH félévente kér az önkormányzattól adatokat.
Debrecen – Sokféle sztereotípiát hallani a Tócóskerti lakótelepről, ám a valós vélemény kialakításához ezt a városrészt is mindenképpen látni kell. Sőt, érdemes megnézni felülről is.
A tarka színűekre festett és különböző magasságú épületsorok látszólagos kesze-kuszasága alkotta panelrengeteg névadó vize, a Tócó a középkorban még folyó volt. Zoltai Lajos helytörténész szerint széles völgyet vájt, és több ággal eredt Hajdúböszörmény és Zelemér felől a Csege-halomig. A város belső területe 3–14 méterrel magasabb a Tócó völgyénél, így a szenny- és csapadékvizeket abba engedték.
A Tócóskerti lakótelepnek – a leírások szerint – 7163 lakása van, s a kezdetek óta ott élők egyikének elmondásából úgy tudjuk, hogy 1986-ra fejeződött be a beruházás. Ezt követte a Tócó-völgyi rész megvalósítása (alagútzsalus technológiával). A Derék utca 70. szám alatti, 169 lakásos garzonház felső szintjéről lepillantva szépen kirajzolódik ez a fiatalabbik övezet is, ugyanakkor ráláthatunk a Szent Család katolikus templomra.
A Kőszeghy Attila tervei alapján létrejött gyülekezeti hely 1998 óta szolgálja az itteni közösséget. Véletlen műve-e vagy sem, de a templom a magasból akár egy kedves sipkára, lakra is emlékeztethet, mely betérésre hívogatja az arra járókat. Az organikus stílusú épületegyüttes mellett a Holló László Emlékmúzeum villáján és parkján is megpihentethetjük a tekintetünket; az intézmény (a művész utolsó lakhelye) 1985-ben nyílt meg.
A szomszédos Medgyessy-gimnázium által gondozott létesítmény egyik különtermében kaptak helyet a művész sógorának, Hrabéczy Ernőnek a festményei is. A hangulatos – macskaköves utcájú – szabadtéri kispiacot is magában foglaló Holló sétány körül és az egész lakótelepen megfigyelhető, hogy az épülettömbök között nem csak tágas terek találhatók, de zöldfelületek, padok és játszóeszközök is gazdagítják azokat.
Látogatásunk másik állomását az István utca 117. szám alatti, 32 lakásos társasházba tettük. Ennek 10. emeletéről is lélegzetelállító kilátás nyílik – mégpedig többek között a nyílegyenes Széchenyi utcára (mely itt fut bele az Istvánba), a Nagytemplomra és a Petőfi téri 22 emeletes „felhőkarcolóra” is. Ez utóbbi egyébként az ottjártunkkor teljes mértékben rászolgált erre az elnevezésére, hiszen a szél ugyan elfújta az éjszakai esőfelhőket, ám a helyükre festői „bárányokat” terelt, s ezek a horizontig ellepték az eget.
Mindemellett testközelből és szemmagasságból csodálható meg az István király téri református templom is. A Lengyel István tervei alapján, 1997-ben elkészült épületegyüttes gyülekezeti és hitoktató termeket és lakásokat is magában foglal, míg az 500 személyes templomot archaikus és modern elemek is jellemzik. A főhajó kör alakú, ugyanakkor az orgona és a kórus a szószék melletti emelvényen kapott helyet.
A több tízezer embernek otthont adó lakótelepnek – a krónikák szerint – eredetileg egy igazi városközpontot is álmodtak. Volt szó jóléti tó létesítéséről is, sőt a Tócó mentén kialakítandó strandfürdőről is. Van viszont uszoda, és épp bővítik a jégcsarnokot, így talán nem kell végérvényesen lemondaniuk az itt élőknek arról sem, hogy egyszer valóban a házuk alatti riviérán kapcsolódjanak ki.
Hamarosan kezdődnek az újabb panelfelújítások: Több panelfelújítási pályázatot is pozitívan bíráltak el a közelmúltban. A Petőfi-lakótelepen a Holló László utca 13-27., a belvárosban pedig a Móra tér 5-7., valamint az Attila utca 1-3. szám alatti társasházaknál valósulhat meg a külső szigetelés, a nyílászárók cseréje és a távfűtésről való leválás. Az önkormányzati hozzájárulás mértéke minden esetben 10 százalék körüli, a fennmaradó költségek a lakóközösség és az állam között oszlanak meg fele-fele arányban
A Holló László utca 13-27. szám alatti 120 lakásos társasház is sikeres elbírálás alá esett a panelfelújítási pályázatok sorában. Még 2009-ben nyújtották be a pályázatot a panelprogram keretében, azonban a döntés jócskán elhúzódott. Csak tavaly év végén kapott zöld utat a pályázat, amelynek keretében a teljes külső szigetelés, a nyílászárók cseréje, egy napkollektoros rendszer kiépítése, és a távhőszolgáltatóról való leválás valósul meg – mondta el a 7. sz. választókörzet önkormányzati képviselője. A 233 millió forintba kerülő felújítás előreláthatólag nyár végén, ősz elején indulhat – tette hozzá Horváth Gábor.
A Deák Ferenc utca 1-5. szám alatti társasházak felújítását követő átadó ceremóniára tavaly áprilisban került sor. Az 53 lakásos társasház 90 millió forintból újult meg, melyből körülbelül 10 százalék volt az önkormányzati támogatás.
A Móra tér 5-7. szám alatti 48 lakásos társasház pályázata szintén nyert a közelmúltban. A felújítás mintegy 100 millió forintból fog megvalósulni, ebből szintén 10 százalék az önkormányzati hozzájárulás. A pályázat pozitív elbírálásáról decemberben született döntés – mondta el a 2. sz. választókörzet képviselője, Bense Zoltán.
Az Attila utca 1-3. szám alatti háztömb további felújítása is zöld utat kapott. 2006-ban a nyílászárók cseréje valósulhatott meg, most pedig a külső homlokzat szigetelésére és egy önálló hőközpont kialakítására nyert támogatást a lakóközösség. A beruházás teljes költsége 47 millió forint.
A felújítás is csökkentheti a rezsit. A panelházak többségét már szigetelték, így előfordulhat, hogy energia-fogyasztásuk alacsonyabb, mint a családi házaké vagy téglaépületeké. Egy kutatás szerint az éves energiafogyasztás 90 százaléka is megtakarítható lenne a korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel.
A magyarországi lakóépületek többsége energetikai szempontból elavultnak mondható, 60 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 15 százalék épült az elmúlt 10 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatti. Azaz a fogyasztásnak akár a 90 százaléka megtakarítható lenne korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel – derül ki az FHB Bank és az ELTINGA közös – Energiaklubos eredményekre épülő – felméréséből.
Az elemzés szerint a tégla társasházak fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszi ki. Jelentősen megváltozott ugyanakkor a panelek helyzete: előfordulhat, hogy a házgyári elemes épületek fogyasztása alacsonyabb, mint a családi házaké vagy a téglaépítésű társasházaké. Ez egyrészt az épületek méretéből következik, másrészt pedig abból, hogy a panelek nagy részét már szigetelték.
A szigetelés és az energetikai korszerűsítés hatásaira jó példa a Faluház, Magyarország legnagyobb lakóháza. A 884 lakásos épületben 2004-2005-ben egy kisebb, 2009-ben pedig átfogó energiahatékonysági felújítás történt. Ekkor külső hőszigetelést, nyílászáró-cserét, fűtéskorszerűsítést végeztek, és napkollektorokat is felszereltek. A háztartások számára a legnagyobb terhet jelentő éves távhő-költség a 2004-es átlag nettó 220 ezer forintról 2011-re nettó 150 ezer forintra csökkent. Nőtt a Faluházban található lakások értéke is. Egy átlagos méretű (50 m2 körüli alapterületű) lakás esetében a felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értéket.
Az elavult energetikai technológiával épült lakóépületek megújulása nagyon lassan halad, és elsősorban a költségek határozzák meg, milyen jellegű beruházásokat hajtanak végre. A fűtési rendszer korszerűsítése ritka, viszont az ablakcserék és a hőszigetelés sok esetben már megtörtént.
“Az elmúlt években egyértelmű elmozdulás volt tapasztalható a hazai piacon a vastagabb szigetelések felé. Míg az ezredfordulón 5 cm volt a szigetelések átlagos vastagsága, addig napjainkra ez az érték 10 cm-re nőtt” mondta Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke. A vastagabb szigetelés jelentette többletköltség lényegesen kisebb, mint amennyi plusz megtakarítást hozhat: ha 5 centiméterrel növelik a szigetelés vastagságát, az 8 százalékkal csökkentheti az ingatlan fűtési költségeit.
Bár a korszerűsítés csökkenti a rezsiköltséget és növeli az ingatlan értékét is, ugyanakkor jelentős terhet ró a tulajdonosokra. A Faluház esetében például lakásonként mintegy 1,3 millió forintba került a felújítás, így nem valószínű, hogy a lakók teljesen saját erőre alapozva is belekezdtek volna a projektbe. A megtérülés azonban jóval kedvezőbb, ha külső (állami vagy uniós) forrás is rendelkezésre áll: ez arra ösztönözheti a tulajdonosokat, hogy vágjanak bele a felújításba.
A Kádár-korszak egyik legtöbbet vitatott „vívmánya” a panellakotelepek. A közel 35-45 évvel ezelőtt ún. iparosított technológiával házgyárakban előre gyártott, átlag 55 nm alapterületű lakások sok kívánnivalót hagytak maguk után.
Rossz hangszigetelés, magas rezsiköltség, kis mozgástér, vegyes összetételű lakóközösség, sivár és monoton külső megjelenés, parkok és parkolók hiánya, a közösségfejlesztés és közművelődési lehetőségek késése stb. Mégis: az 1970-es, 1980-as években gombamód szaporodó lakótelepek panellakásaiba – az egyes területek olykor kényszerű szanálását követően, vagy jobb híján – emberek százezrei kényszerültek beköltözni.
Ma Magyarországon kb. 2 millióan, a kerületben élők közel egy harmada lakik panelban.Kerületünkben elsőként a Szabótelepen (Ady Endre út, Árpád utca, Zsák Hugó utca, Kossuth Lajos utca) jelentek meg panelházak az 1970-es évek első felében. Az egykori 2. sz. Házgyár (Ferencváros) termékeként épültek föl az Ady Endre út legelején és az Árpád utcában található középfolyosós, erkély nélküli, zömmel másfélszobás lakásokkal teli 11 szintes lakóépületek.
A dán Larsen-Nielsen technológiát alkalmazó házgyár ekkortájt egy három lépcsőházas szalagházat is fölhúzott a „híres” LOTTÓ-ház tövében. (A névadó sárga neonreklámot időközben leszerelték a toronyházról.) Ez utóbbit már a Dunakeszi határában lévő székesdűlői 3. sz. Házgyár gyártotta le. A legmagasabb csepeli (panel) épület gyomrában három lift – ebből egy teher – , s emeletenként 16 (!) lakás található. További érdekesség, hogy a nagyobb lakás mindkét szobájához külön lodzsa tartozik. Ebben a paneltoronyban egy kisebb falu „lakik”.
A szovjet technológiával termelő házgyárból az Újpalotai lakótelepnél is fölhasznált típusokat hozták az Ady Endre útra: erkélyes, másfél-, 1 + 2 fél-, 2 + fél-, illetve 2 + 2 félszobás lakások találhatóak a kerület legrégebbi paneldzsungelében.
A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején épült a legtöbb panel Csepelen. A ferencvárosi épületelemgyár egyik „közkedvelt” típusát, a „kf/10”-es jelzésűt (1 + 2 félszoba erkéllyel, illetve másfélszoba erkély nélkül) – mint oly sok kerületben – Csepelen is előszeretettel használták az építtetők: példa erre a Víztoronnyal szembeni, 1980-ban átadott tízemeletes ún. „cikkcakk-házak” és a Kis-Duna partján elterülő Királymajori lakótelep.
Ezzel közel egy időben épült föl – a 4. sz. Házgyárból (Budafok) kikerülő jellegzetes négy-, illetve tízemeletes, szalag- és toronyházaival – Csepel-Belváros (Kossuth Lajos utca, Táncsics Mihály utca, Fürst Sándor – most: Petz Ferenc – utca stb.) betonrengetege is. A Kiss János altábornagy és a Petz Ferenc utca szalagházai különösen hosszúak, mivel egy lépcsőházhoz 110 (!) lakás tartozik.
Az 1980-as évek elején adták át a négy- és háromemeletes tömbökből álló ún. ÁMK-lakótelepet (Völgy utca, Bánya utca, Nyírfa utca, Óvoda utca stb.) amelyet a Kecskeméti Házgyárból szállítottak ide. A kellemes, parkokkal övezett, emberléptékű lakótelep akkoriban sok lakó és kritikus elismerését váltotta ki.
Csepelen az utolsó „paneléra” a nyolcvanas évek végére tehető. Az ekkortájt átadott épületeken számos „újítást” vittek véghez az építtetők. 1987-ben készültek el a Zrínyi utcai robusztus tízemeletesek egy-, két-, illetve háromszobás erkélyes lakásokkal. Érdekesség, hogy a földszintre üzlethelyiségeket terveztek. Csillagtelepen (Nap utca, Zöldfa utca stb.) a Győri Házgyár alul narancssárgára és zöld színűre mázolt, négy-, illetve tízemeletes panelépületeit húzták föl. Itt már korszerűbb, műanyag nyílászárókat használtak a kivitelezés során. Nem feledkeztek meg az autótulajdonosokról sem: a földszinten néhány garázst alakítottak ki.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
