A felújítás is csökkentheti a rezsit

     A felújítás is csökkentheti a rezsit. A panelházak többségét már szigetelték, így előfordulhat, hogy energia-fogyasztásuk alacsonyabb, mint a családi házaké vagy téglaépületeké. Egy kutatás szerint az éves energiafogyasztás 90 százaléka is megtakarítható lenne a korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel.

 

A felújítás is csökkentheti a rezsit 1. kép

 

     A magyarországi lakóépületek többsége energetikai szempontból elavultnak mondható, 60 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 15 százalék épült az elmúlt 10 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatti. Azaz a fogyasztásnak akár a 90 százaléka megtakarítható lenne korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel – derül ki az FHB Bank és az ELTINGA közös – Energiaklubos eredményekre épülő – felméréséből.

     Az elemzés szerint a tégla társasházak fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszi ki. Jelentősen megváltozott ugyanakkor a panelek helyzete: előfordulhat, hogy a házgyári elemes épületek fogyasztása alacsonyabb, mint a családi házaké vagy a téglaépítésű társasházaké. Ez egyrészt az épületek méretéből következik, másrészt pedig abból, hogy a panelek nagy részét már szigetelték.

     A szigetelés és az energetikai korszerűsítés hatásaira jó példa a Faluház, Magyarország legnagyobb lakóháza. A 884 lakásos épületben 2004-2005-ben egy kisebb, 2009-ben pedig átfogó energiahatékonysági felújítás történt. Ekkor külső hőszigetelést, nyílászáró-cserét, fűtéskorszerűsítést végeztek, és napkollektorokat is felszereltek. A háztartások számára a legnagyobb terhet jelentő éves távhő-költség a 2004-es átlag nettó 220 ezer forintról 2011-re nettó 150 ezer forintra csökkent. Nőtt a Faluházban található lakások értéke is. Egy átlagos méretű (50 m2 körüli alapterületű) lakás esetében a felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értéket.

     Az elavult energetikai technológiával épült lakóépületek megújulása nagyon lassan halad, és elsősorban a költségek határozzák meg, milyen jellegű beruházásokat hajtanak végre. A fűtési rendszer korszerűsítése ritka, viszont az ablakcserék és a hőszigetelés sok esetben már megtörtént.

     „Az elmúlt években egyértelmű elmozdulás volt tapasztalható a hazai piacon a vastagabb szigetelések felé. Míg az ezredfordulón 5 cm volt a szigetelések átlagos vastagsága, addig napjainkra ez az érték 10 cm-re nőtt” mondta Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke. A vastagabb szigetelés jelentette többletköltség lényegesen kisebb, mint amennyi plusz megtakarítást hozhat: ha 5 centiméterrel növelik a szigetelés vastagságát, az 8 százalékkal csökkentheti az ingatlan fűtési költségeit.

     Bár a korszerűsítés csökkenti a rezsiköltséget és növeli az ingatlan értékét is, ugyanakkor jelentős terhet ró a tulajdonosokra. A Faluház esetében például lakásonként mintegy 1,3 millió forintba került a felújítás, így nem valószínű, hogy a lakók teljesen saját erőre alapozva is belekezdtek volna a projektbe. A megtérülés azonban jóval kedvezőbb, ha külső (állami vagy uniós) forrás is rendelkezésre áll: ez arra ösztönözheti a tulajdonosokat, hogy vágjanak bele a felújításba.

 

forrás: origo.hu

 

Elérhetőségeink
+36303633244
info@panelvillanyszereles.com
Legújabb videónk
Barátaink