Színtől duzzadó festmények mutatják be a magyar városok panel rengetegeit
Gesztelyi Nagy Zsuzsa munkáin színekkel telnek meg a monoton házsorok.
A panel lakótelepekről mindenkinek megvan a véleménye, hiszen a Kádár-kor három évtizede alatt Magyarországon százezrével jelentek meg a sokszor kis alapterületű lakások, amiknek egyetlen célja volt: költséghatékony módon megoldani a második világháború óta egyre szorongatóbb lakáshiányt, amin a jobb megélhetés érdekében a kistelepülésekről nagyvárosokba költöző családok magas száma is csak tovább nehezített.
A dán Larsen-Nielsen rendszer, illetve a szovjet technológia felhasználásával született otthonok ma is eleget tesznek a feléjük támasztott alapvető elvárásoknak – az apró konyhák és fürdőszobák persze nyilvánvalóan nem lettek nagyobbak. Az elmúlt évek felújításainak, illetve utólagos szigeteléseinek köszönhetően pedig már színes tömbökként léteznek a városszövetekben.
A rendszerváltás előtt természetesen teljesen más volt a helyzet, így a szürke, vagy pasztellszínű házakat csak apró részletek különböztették meg egymástól. A fantáziának ez nem szabott határokat – kitűnő példa erre a festőművész Gesztelyi Nagy Zsuzsa, akinek több sorozatát is a debreceni Ibolya utcában töltött gyerekkora során megismert óriások inspirálták.
A sokszor otthonosnak és mégis távolinak ható, sőt, az emberábrázolások hiánya miatt határtalan magányt árasztó képeken balkonok, játékos színekbe burkolózó padlóburkolatok, illetve szürreális részletek váltják egymást, a fények és árnyékok közt pedig saját magunkat is felismerhetjük.
A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola 1989-es elvégzése után hat évet Berlinben, építészek mellett töltött, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen festővé és művésztanárrá vált Gesztelyi Nagy az elmúlt két évtizedben számtalan egyéni és csoportos kiállításon mutatta be a műveit, Budapesttől Olaszországon át az Egyesült Államokig.
A 2003-ban Barcsay-, 2004-ben KOGART-, 2014-ben pedig Pro Urbe-díjjal elismert alkotó képei a KOGART Gyűjtemény mellett a dunaszerdahelyi Magyar Kortárs Galéria, a dél-koreai Mosan Art Museum, a Marosvásárhelyi Múzeum, illetve a luxemburgi Európai Beruházási Bank gyűjteményében is feltűnnek.
Újra kirobbanó keresletet mutatnak a panellakások, tavaly januárhoz képest 6 százalékkal magasabb irántuk az érdeklődés. Ez többnyire két dologgal magyarázható: jobb támogatási lehetőségeket biztosítanak, és még jóval olcsóbbak, mint a téglaépítésű ingatlanok.
A lakótelepi ingatlanok iránti kereslet ismét kirobbanó növekedést mutat: 6 százalékkal magasabb az érdeklődés ezekre a lakásokra tavaly januárhoz képest, a három hónappal ezelőtti szinthez képest pedig 14 százalékkal ugrott meg a kereslet. Reneszánszukat élhetik a panellakások 2022-ben – derült ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből.
A panelhirdetésre jutó érdeklődések száma közel 2 éves csúcson van, legutóbb 2019 tavaszán volt hasonlóan magas. Mindeközben a téglalakások iránti kereslet éves szinten stagnálást mutat, a három hónappal ezelőtti szinthez képest csupán 7 százalékkal nőtt – ami a panelek iránti keresletnövekedés felét teszi ki.
Jobb támogatási lehetőségek
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a panellakások jellemzően alacsonyabb ára hozzájárul ahhoz, hogy az emelkedő kamatkörnyezet ellenére
A BANKOK SZÍVESEN ADNAK HITELT EZEKRE A TÍPUSÚ INGATLANOKRA.
A szakértő hozzátette, hogy a panelek iránti keresletet az is növeli, hogy az állami támogatások többet érnek a panellakásokban. A családi otthonteremtési kedvezmény vissza nem térítendő támogatása és a csok-hitel is nagyobb arányú segítséget biztosít egy-egy panel esetében, mint egy téglából épül lakás vagy ház megvásárlásakor, amik jóval drágábbak a piacon.
Egy két gyermeket nevelő család esetében a vissza nem térítendő csok-támogatás és a 10 millió forintos kedvezményes lakáshitel várostól függően akár a kiszemelt lakás vételárának 30-40 százalékát fedezheti. A gyermeket vállalók számára pedig a babaváró hitel nagyobb arányú önrészt tehet ki, ha első lakást vásárolnak.
Még mindig jóval olcsóbbak a panelek
Az elemzés szerint idén januárban a fővárosi panellakások átlagos négyzetméterára 643 ezer forint volt a kínálati piacon, ezzel szemben a téglalakások négyzetmétere elérte a 867 ezer forintos átlagárat is.
A XI. kerületi panelingatlanok a legdrágábbak, ott négyzetméterenként 776 ezer forintot is elkérhetnek a tulajdonosok. A legolcsóbb városrész a XXIII. kerület, ott 522 ezer forintos négyzetméteráron lehet őket kapni.
A megyeszékhelyek panelárait nézve kiderül, hogy az átlagos négyzetméterár 421 ezer forint, míg a téglalakásoknál 491 ezer forint ugyanez. A paneleknél a veszprémi kínálat vezeti a piacot 563 ezer forinttal. Ezután jönnek a székesfehérvári és a debreceni panelek, 535 ezer és 522 ezer forintos összeggel egy négyzetméterre vetítve.
Salgótarján számít a legolcsóbb panelvárosnak, ott 216 ezer forintos átlagos négyzetméterárral lehet számolni. De a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható még Békéscsaba és Miskolc is, ahol a panellakásokat 316–328 ezer forintért kínálják eladásra.
Egyedül él egy férfi a családjával egy 10 emeletes, 50 lakásból álló panelben.
A többieket már elköltöztették a lebontásra ítélt épületből, a négygyermekes Ezekiel Hermon azonban mindenki másnál válogatósabb, a birminghami önkormányzat által felkínált 6 másik lakás egyike sem felelt meg az igényeinek.
A 46 éves férfi 25 éve lakik a kérdéses helyen, így nem csoda, hogy nem megy könnyen számára a távozás. A szomszédjai már több mint 1 esztendeje eltűntek, de legalább nem kopácsolnak, fúrnak-faragnak, klopfolnak és zajonganak.
A Saxelby House nevű tömb már nem is néz ki jól, az erkélyek ürességtől konganak, az ablakok számos helyen be vannak törve, és egyre több a falakon a graffiti. Ezekielék helyzetét nehezíti, hogy már a lift sem működik, és néha a lépcsőházi világítás is kialszik.
A férfi eddig azért nem fogadta el az önkormányzat által javasolt cserelakásokat, mert azok legfeljebb egy-két hálószobásak voltak, ami kevés a népes családnak, illetve némelyik tömb az ötvenes években épült, így igen elavultnak tűnt.
„Szörnyű már itt élni. 25 évig laktam itt, és megszoktam, hogy emberek nyüzsögnek körülöttem. Most, ha hallok egy kis neszt, rögtön arra gondolok, vajon ki jöhetett be”
– utalt a férfi arra, hogy idegőrlő ma már a szellemházban tölteni az időt. Közben az ő lakásuk is romlik-bomlik, de az önkormányzat nem bizonyul túl segítőkésznek. Télen még rosszabb a helyzet, hiszen a fűtés sem a legjobb, ezért rengeteg áramot esznek meg a hősugárzók.
Az ügy lassan bírósági útra terelődik, ahol alighanem Ezekielék húzzák majd a rövidebbet. Legutóbb 2021 szeptemberének végén néztek meg egy szóba jöhető lakást, de azt is kicsinek találták.
Azzal kell kezdenem ezen a napon, hogy köszönöm szépen ezt az évet mindenkinek!
Nem lehetek eléggé hálás azért a sok munkáért, kitartásért és segítségért, amit a körülöttem lévő, közeli és távoli barátok és ismerősök beletettek ebbe az évbe. Nem véletlen, hogy ott tartunk, ahol!
Voltak, akik velünk együtt húzták a szekeret, és voltak akik tolták hátulról, ha meredekebb hegyoldalhoz értünk. Voltak akik terhet vettek le a szekérről, hogy gyorsabban és egyenletesebben futhasson, és voltak akik csak utaztak rajta.
Voltak, akik a kormányzásban segítettek, hogy a jó irányba és sebesebben haladjunk, és voltak akik az utat mentesítették a kátyúktól. Voltak, akik a szekér körül sürögtek-forogtak, ellátták a szekér-húzókat mindenféle jóval, és voltak akik csak “bámészkodtak” a szekér körül, csodálva a kitartást.
Ez az év minden szempontból fantasztikus volt. Köszönöm nektek, hogy jóban-rosszban kitartottatok mellettünk, és hát mi mást kívánhatnánk: jövőre, veletek, ugyanitt!
A panelotthonok átlagos négyzetméterára 4-13 százalékkal növekedett a fővárosban az elmúlt egy évben.
A panelotthonok átlagos négyzetméterára 4-13 százalékkal növekedett a fővárosban az elmúlt egy évben. Az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára év végére meghaladta az 1 millió forintot Budapesten, ami tovább emelkedhet. Ártól függetlenül nem szabad spórolni a lakásbiztosításon.
Az elmúlt évben jelentősen átalakult az ingatlanpiac keresleti oldala. A pandémia továbbra is mindennapi életünk része, amelynek hatására a vevők lakásvásárlási motivációja is jelentősen megváltozott – derül ki a Duna House elemzéséből.
A cég szakértői szerint a panelotthonok átlagos négyzetméterára 4-13 százalékkal növekedett a fővárosban az elmúlt egy évben, míg vidéken ez az arány 3-12 százalék közötti.
A budapesti téglalakások esetében átlagosan 9-17, a vidékieknél pedig 18-28 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak 2020-hoz viszonyítva.
Ugyanakkor az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára év végére meghaladta az 1 millió forintot Budapesten, ami tovább emelkedhet, főleg, ha a rozsdaövezeti területek kijelölése után megkezdődik azok rehabilitációja is. De a valóságot beárnyékolhatja a munkaerő és az építőanyagárak bizonytalan helyzete.
A lejáró és határidős kedvezmények, mint a falusi CSOK, a zöldotthon program vagy a Babaváró pedig tovább élénkíthetik a forgalmat.
A kereslethangsúlyos piacon azonban így is további áremelkedés várható, általánosságban 5-10 százalékos, lokációtól és lakástípustól függően eltérő mértékben. A határidős és kifutó otthonteremtési támogatások növelhetik a volument, de kérdéses, hogy a bizonytalanabb gazdasági helyzet, az emelkedő kamatkörnyezet és az országgyűlési választások utáni időszak milyen hatással lesz a keresletre.
Legyen szó akár családi házról vagy társasházi lakásról, saját tulajdonú ingatlanról vagy albérletről, minden esetben fontos, hogy biztonságban tudja az otthonát.
Egy szlovák panelház járta be az internetet, mint a világ legkisebbje – de kiderült: Szegeden áll egy annál is kisebb. A telket, amin áll, árulják. Ki tudja, meddig marad meg.
A kicsi panelház verseny itt nem ért véget, ugyanis egy kommentelő egy Google Street View-fotót osztott meg Szegedről, amin olyan kicsi panelház látható, aminél kisebbet már tényleg nem nagyon lehet építeni. Az internetes oldalakon a világ legkisebb paneljaként terjedt a kép, ami télen készülhetett, mert lomb még nincs a fákon. Kimentünk Újszegedre, a Dorottya utcába, hogy közelebbről megnézzük ezt az építészeti kuriózumot.
A házikó elölről kockának látszik, de oldalról látni, hogy téglatest: a falon húzódó két sáv alapján három elemből rakták össze. A háztetőn a parabolaantenna is arra utal, hogy valamikor lakhatták, a postaládára írt nevek alapján elfért benne egy háromtagú család.
Nem messze, a Thököly utcában is található egy apró, földszintes panelház, amit elsőre nem olyan könnyű észrevenni. “Rendes” tetőt húztak fel rá ugyanis, nem kizárt, hogy a padlásteret is beépítették, és fedett kis terasz készült mellé. Az épület lakatlannak tűnik, bár ránézésre – redőnyök, nem túl elvadult kert – a közelmúltban ez még nem így volt. Ezen a házon nincs kint az “Eladó” tábla.
A tatabányai Dózsakerti lakótelepen három év alatt több mint a duplájára nőttek a lakásárak. Az ipari park multinacionális cégei Erdélyből és Ukrajnából csábítják a munkavállalókat, a megnövekedett munkaerő miatt pedig albérlet- és lakáshiány alakult ki a városban. Az önkormányzat szerint az áremelkedésnek a tatabányaiak a nyertesei, de nem mindenki gondolja így, sokan nem tudják kifizetni a magas albérletárakat.
„Öt éve alig tudtam 7 millió forintért eladni egy 60-70 négyzetméteres, felújított lakást Dózsakertben, ma 16-17 milliót is simán el lehet kérni egy hasonló, 40-50 négyzetméteres panellakásért” – meséli Ágoston Vivien, a Központi Ingatlanközvetítő Iroda munkatársa Tatabányán.
Panelházak a város közepén
A Dózsakerti lakótelepen járunk, a Komárom-Esztergom megyei város legfelkapottabb részén. „Minden tatabányai itt szeretne lakni. A város központi részén van, jó a közlekedés, közel a busz- és vasútállomás, gyalogtávolságra a kórház, több óvoda és iskola is van a környéken” – sorolja a városrész népszerűségének okait Szabóné Rozsnyay Gabriella, az Atlasz Hitel- és Ingatlaniroda munkatársa. A lakótelep sétálóutcáját néhány éve újították meg EU-s forrásokból. Térburkolatot helyeztek le, új padokat, szökőkutat, fákat telepítettek ide, valamint térfigyelő kamerákat szereltek fel. Körülötte változatos elrendezésben, különböző állapotú és kinézetű négy- és tízemeletes panelházak állnak.
A lakótelepet a hetvenes években kezdték el építeni, a környékbeli szénbányákban és gyárakban dolgozó munkásoknak utaltak ki lakásokat, a kertes sorházakba pedig a közép- és felső vezetők költöztek. Sok épületet mára felújítottak és hőszigeteltek, a lakosság pedig jelentősen kicserélődött. „Már nagyon sokan meghaltak a régi lakók közül. A gyerekek, unokák inkább eladják a lakást, vagy kiadják albérletnek. Az én lépcsőházamban 12-ből 3 lakás albérlet” – nyilatkozta az Indexnek egy nyugdíjas bányász, aki még akkor költözött a lakótelepre, amikor épültek a házak.
Az OTP 2018-as Lakóingatlan Értéktérképe szerint 2015 és 2018 között több mint 80 százalékkal emelkedett Tatabányán a lakótelepi lakások ára. Ez az árváltozás nagyobb, mint bármelyik másik megyeszékhelyen. Kiemelkedő a Dózsakerti lakótelep felértékelődése, itt három év alatt több mint duplájára (108,7 százalékkal) nőttek az ingatlanárak. Ezzel a drágulással még Budapest lakótelepei se tudták felvenni a versenyt, a fővárosi Gyakorló utcai lakótelep másfél százalékkal lemaradt.
Ukrajnából, Erdélyből jönnek a vendégmunkások
Volt honnan fejlődnie Tatabányának, a város nagy részét foglalkoztató szénbányászat és a rá épülő nehézipar a rendszerváltás után megszűnt, és tömegek váltak egyik napról a másikra munkanélkülivé. A kilencvenes évek közepén aztán megépült az ipari park a város szélén, azóta pedig sorra települnek ide a nagyvállalatok, fokozatosan csökkentve a munkanélküliséget. Az M1-es autópálya mellett elterülő város az ipar szempontjából kiváló helyen van, félúton Budapest és Győr között, de Esztergom sincs messze. Ennek is köszönhető, hogy elsősorban autóalkatrész-gyártó cégek építenek gyárakat a városban, a dán Grundfos, a japán Bridgestone és az amerikai Sanmina is több ezer embernek ad munkát, utóbbi ráadásul tavaly ősszel jelentette be, hogy 2022-ig 6,7 milliárd forintból fejleszti a tatabányai gyárát. A Tatabányai Önkormányzat megkeresésünkre azt írta, az elmúlt nyolc évben 4500 munkahely jött létre a városban, az ipari parkban jelenleg 13 ezer ember dolgozik, és folyamatosan keresnek plusz munkaerőt.
„Ukrajnából, Erdélyből és a kelet-magyarországi megyékből csábítják ide a cégek a munkavállalókat – mondja Szabóné Rozsnyay Gabriella. – Először idejön a családfő, aki ideiglenesen kivesz egy albérletet egyedül vagy a munkatársával. Néhány hónap múlva jön a családja is, aztán vesznek egy lakást. A hitelfelvételeknél azt látom, hogy az átlagnál magasabbak a fizetések, egy gyártósornál dolgozó munkás is megkeres nettó 250 ezer forintot az ipari parkban.”
A megnövekedett keresletre ugrottak az ingatlanbefektetők
Ágoston Vivien arról számolt be, hogy az ország több pontjáról is sorra keresik fel a befektetők, akik jellemzően 3-4 lakást vesznek Tatabányán, majd kiadják albérletbe. „Ezt a harmadik emeleti, 1 szobás, 43 négyzetméteres, erkélyes lakást egy magasan kvalifikált, az ipari parkban, jó pozícióban dolgozó dolgozónak adnánk ki” – vezet körbe az igényesen felújított dózsakerti panellakásban az ingatlanközvetítő. Azt mondja, albérletként akár 120 ezer forintot is el lehetne érte kérni, de a tulajdonos inkább eladja, 17,2 millió forint a meghirdetett ára. A 400 ezres négyzetméterár még Dózsakertben is nagyon magasnak számít, az átlagár a Napi.hu cikke szerint 223 ezer forint, bár az Ingatlan.com-on már 254 ezer forinton vannak a legalacsonyabb négyzetméterárú dózsakerti lakások.
A magas lakásárak miatt sokan keresnek albérletet
“Ma már nem találsz 80 ezer forint alatt albérletet Tatabányán” – jelenti ki Kriszti. Férjével a közeli Lábatlan nevű településről költöztek néhány éve a városba, a faluban nem találtak megfelelő munkalehetőséget. Férje az ipari parkban dolgozik, ő eladó-pénztáros az egyik élelmiszer-üzletláncnál. „Szerencsések vagyunk, mert ismerőstől baráti áron béreljük a lakást, de még így is heti hat napot dolgozom a 2,5 éves gyerek mellett és alig jövünk ki a két fizetésből.”
Tünde és Rozi régóta a Dózsakertben laknak, a devizaválságban azonban mindketten nagyot buktak. Tünde otthona elúszott, Rozi tavaly 16 millióért el tudta adni a lakását, és így legalább vissza tudta fizetni a banki tartozását. Lakásra már nem futotta a vételárból, Tündéhez hasonlóan ő is albérletben lakik, és 120 ezret fizet havonta. Azt mesélik, sokan vannak a lakótelepen, akik a devizaválság miatt elvesztették a lakásukat, a befektetők pedig kihasználják a megnövekedett keresletet, és felvitték az albérletárakat. „Már 50 ezret kell fizetni egy szobáért is” – mondják.
Az OTP elemzése azt mutatja, a jelentős mértékű áremelkedés ellenére még mindig messze van Dózsakert a legdrágább vidéki lakótelepektől, a négyzetméterenkénti 223 ezres átlagár kicsit több mint a fele a rekorder Budaörsi lakótelepnek, ahol átlagosan 444 ezer forintos négyzetméteráron lehet ma lakáshoz jutni. Országos szinten egyébként a fővárosi Lágymányosi lakótelep vezet, ahol 584 ezer forintnál járnak a négyzetméterárak.
Toby Harriman, amerikai fényképész elugrott négy napra Hongkongba, hogy megörökítse a város fölé emelkedő házak erdejét.
“Éveken keresztül néztem bámulatosabbnál bámulatosabb képeket ezekről a lakótornyokról és én is dokumentálni szerettem volna. Absztrakt videókkal igyekeztem szemléltetni ezeknek az épületeknek a valódi méreteit.”
“Hongkong egy teljesen más világ. Talán a bolygó legsűrűbben lakott területe, 6300 ember él egy négyzetkilométeren. Minden magasabb, sűrűbb és úgy tűnik, mindenki ilyen hatalmas házak kis lakásaiban húzza meg magát. Baromi jó látni, hogy legalább színekkel megpróbálják feldobni a hangulatot!”
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
