Egy szlovák panelház járta be az internetet, mint a világ legkisebbje – de kiderült: Szegeden áll egy annál is kisebb. A telket, amin áll, árulják. Ki tudja, meddig marad meg.
A kicsi panelház verseny itt nem ért véget, ugyanis egy kommentelő egy Google Street View-fotót osztott meg Szegedről, amin olyan kicsi panelház látható, aminél kisebbet már tényleg nem nagyon lehet építeni. Az internetes oldalakon a világ legkisebb paneljaként terjedt a kép, ami télen készülhetett, mert lomb még nincs a fákon. Kimentünk Újszegedre, a Dorottya utcába, hogy közelebbről megnézzük ezt az építészeti kuriózumot.
A házikó elölről kockának látszik, de oldalról látni, hogy téglatest: a falon húzódó két sáv alapján három elemből rakták össze. A háztetőn a parabolaantenna is arra utal, hogy valamikor lakhatták, a postaládára írt nevek alapján elfért benne egy háromtagú család.
Nem messze, a Thököly utcában is található egy apró, földszintes panelház, amit elsőre nem olyan könnyű észrevenni. “Rendes” tetőt húztak fel rá ugyanis, nem kizárt, hogy a padlásteret is beépítették, és fedett kis terasz készült mellé. Az épület lakatlannak tűnik, bár ránézésre – redőnyök, nem túl elvadult kert – a közelmúltban ez még nem így volt. Ezen a házon nincs kint az “Eladó” tábla.
A tatabányai Dózsakerti lakótelepen három év alatt több mint a duplájára nőttek a lakásárak. Az ipari park multinacionális cégei Erdélyből és Ukrajnából csábítják a munkavállalókat, a megnövekedett munkaerő miatt pedig albérlet- és lakáshiány alakult ki a városban. Az önkormányzat szerint az áremelkedésnek a tatabányaiak a nyertesei, de nem mindenki gondolja így, sokan nem tudják kifizetni a magas albérletárakat.
„Öt éve alig tudtam 7 millió forintért eladni egy 60-70 négyzetméteres, felújított lakást Dózsakertben, ma 16-17 milliót is simán el lehet kérni egy hasonló, 40-50 négyzetméteres panellakásért” – meséli Ágoston Vivien, a Központi Ingatlanközvetítő Iroda munkatársa Tatabányán.
Panelházak a város közepén
A Dózsakerti lakótelepen járunk, a Komárom-Esztergom megyei város legfelkapottabb részén. „Minden tatabányai itt szeretne lakni. A város központi részén van, jó a közlekedés, közel a busz- és vasútállomás, gyalogtávolságra a kórház, több óvoda és iskola is van a környéken” – sorolja a városrész népszerűségének okait Szabóné Rozsnyay Gabriella, az Atlasz Hitel- és Ingatlaniroda munkatársa. A lakótelep sétálóutcáját néhány éve újították meg EU-s forrásokból. Térburkolatot helyeztek le, új padokat, szökőkutat, fákat telepítettek ide, valamint térfigyelő kamerákat szereltek fel. Körülötte változatos elrendezésben, különböző állapotú és kinézetű négy- és tízemeletes panelházak állnak.
A lakótelepet a hetvenes években kezdték el építeni, a környékbeli szénbányákban és gyárakban dolgozó munkásoknak utaltak ki lakásokat, a kertes sorházakba pedig a közép- és felső vezetők költöztek. Sok épületet mára felújítottak és hőszigeteltek, a lakosság pedig jelentősen kicserélődött. „Már nagyon sokan meghaltak a régi lakók közül. A gyerekek, unokák inkább eladják a lakást, vagy kiadják albérletnek. Az én lépcsőházamban 12-ből 3 lakás albérlet” – nyilatkozta az Indexnek egy nyugdíjas bányász, aki még akkor költözött a lakótelepre, amikor épültek a házak.
Az OTP 2018-as Lakóingatlan Értéktérképe szerint 2015 és 2018 között több mint 80 százalékkal emelkedett Tatabányán a lakótelepi lakások ára. Ez az árváltozás nagyobb, mint bármelyik másik megyeszékhelyen. Kiemelkedő a Dózsakerti lakótelep felértékelődése, itt három év alatt több mint duplájára (108,7 százalékkal) nőttek az ingatlanárak. Ezzel a drágulással még Budapest lakótelepei se tudták felvenni a versenyt, a fővárosi Gyakorló utcai lakótelep másfél százalékkal lemaradt.
Ukrajnából, Erdélyből jönnek a vendégmunkások
Volt honnan fejlődnie Tatabányának, a város nagy részét foglalkoztató szénbányászat és a rá épülő nehézipar a rendszerváltás után megszűnt, és tömegek váltak egyik napról a másikra munkanélkülivé. A kilencvenes évek közepén aztán megépült az ipari park a város szélén, azóta pedig sorra települnek ide a nagyvállalatok, fokozatosan csökkentve a munkanélküliséget. Az M1-es autópálya mellett elterülő város az ipar szempontjából kiváló helyen van, félúton Budapest és Győr között, de Esztergom sincs messze. Ennek is köszönhető, hogy elsősorban autóalkatrész-gyártó cégek építenek gyárakat a városban, a dán Grundfos, a japán Bridgestone és az amerikai Sanmina is több ezer embernek ad munkát, utóbbi ráadásul tavaly ősszel jelentette be, hogy 2022-ig 6,7 milliárd forintból fejleszti a tatabányai gyárát. A Tatabányai Önkormányzat megkeresésünkre azt írta, az elmúlt nyolc évben 4500 munkahely jött létre a városban, az ipari parkban jelenleg 13 ezer ember dolgozik, és folyamatosan keresnek plusz munkaerőt.
„Ukrajnából, Erdélyből és a kelet-magyarországi megyékből csábítják ide a cégek a munkavállalókat – mondja Szabóné Rozsnyay Gabriella. – Először idejön a családfő, aki ideiglenesen kivesz egy albérletet egyedül vagy a munkatársával. Néhány hónap múlva jön a családja is, aztán vesznek egy lakást. A hitelfelvételeknél azt látom, hogy az átlagnál magasabbak a fizetések, egy gyártósornál dolgozó munkás is megkeres nettó 250 ezer forintot az ipari parkban.”
A megnövekedett keresletre ugrottak az ingatlanbefektetők
Ágoston Vivien arról számolt be, hogy az ország több pontjáról is sorra keresik fel a befektetők, akik jellemzően 3-4 lakást vesznek Tatabányán, majd kiadják albérletbe. „Ezt a harmadik emeleti, 1 szobás, 43 négyzetméteres, erkélyes lakást egy magasan kvalifikált, az ipari parkban, jó pozícióban dolgozó dolgozónak adnánk ki” – vezet körbe az igényesen felújított dózsakerti panellakásban az ingatlanközvetítő. Azt mondja, albérletként akár 120 ezer forintot is el lehetne érte kérni, de a tulajdonos inkább eladja, 17,2 millió forint a meghirdetett ára. A 400 ezres négyzetméterár még Dózsakertben is nagyon magasnak számít, az átlagár a Napi.hu cikke szerint 223 ezer forint, bár az Ingatlan.com-on már 254 ezer forinton vannak a legalacsonyabb négyzetméterárú dózsakerti lakások.
A magas lakásárak miatt sokan keresnek albérletet
“Ma már nem találsz 80 ezer forint alatt albérletet Tatabányán” – jelenti ki Kriszti. Férjével a közeli Lábatlan nevű településről költöztek néhány éve a városba, a faluban nem találtak megfelelő munkalehetőséget. Férje az ipari parkban dolgozik, ő eladó-pénztáros az egyik élelmiszer-üzletláncnál. „Szerencsések vagyunk, mert ismerőstől baráti áron béreljük a lakást, de még így is heti hat napot dolgozom a 2,5 éves gyerek mellett és alig jövünk ki a két fizetésből.”
Tünde és Rozi régóta a Dózsakertben laknak, a devizaválságban azonban mindketten nagyot buktak. Tünde otthona elúszott, Rozi tavaly 16 millióért el tudta adni a lakását, és így legalább vissza tudta fizetni a banki tartozását. Lakásra már nem futotta a vételárból, Tündéhez hasonlóan ő is albérletben lakik, és 120 ezret fizet havonta. Azt mesélik, sokan vannak a lakótelepen, akik a devizaválság miatt elvesztették a lakásukat, a befektetők pedig kihasználják a megnövekedett keresletet, és felvitték az albérletárakat. „Már 50 ezret kell fizetni egy szobáért is” – mondják.
Az OTP elemzése azt mutatja, a jelentős mértékű áremelkedés ellenére még mindig messze van Dózsakert a legdrágább vidéki lakótelepektől, a négyzetméterenkénti 223 ezres átlagár kicsit több mint a fele a rekorder Budaörsi lakótelepnek, ahol átlagosan 444 ezer forintos négyzetméteráron lehet ma lakáshoz jutni. Országos szinten egyébként a fővárosi Lágymányosi lakótelep vezet, ahol 584 ezer forintnál járnak a négyzetméterárak.
Toby Harriman, amerikai fényképész elugrott négy napra Hongkongba, hogy megörökítse a város fölé emelkedő házak erdejét.
“Éveken keresztül néztem bámulatosabbnál bámulatosabb képeket ezekről a lakótornyokról és én is dokumentálni szerettem volna. Absztrakt videókkal igyekeztem szemléltetni ezeknek az épületeknek a valódi méreteit.”
“Hongkong egy teljesen más világ. Talán a bolygó legsűrűbben lakott területe, 6300 ember él egy négyzetkilométeren. Minden magasabb, sűrűbb és úgy tűnik, mindenki ilyen hatalmas házak kis lakásaiban húzza meg magát. Baromi jó látni, hogy legalább színekkel megpróbálják feldobni a hangulatot!”
Másfél milliárd forintból építenek új, házgyári elemeket gyártó üzemet kínai befektetők Kenderesen a közeljövőben, a beruházás kezdetben száz új munkahelyet teremt – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere.
Pádár Lászlóné elmondta: a tárgyalások fél évvel ezelőtt kezdődtek, a beruházásról szóló együttműködési megállapodást és bérleti előszerződést pedig most írták alá a több mint négy és félezer lakosú kisvárosban. Kínai részről a CITIC befektetési alapkezelő jegyzi a dokumentumot.
A gyár meglévő terveinek magyarországi adaptálását, engedélyeztetését követően indulhat a Kínában már előre gyártott elemekből történő építkezés a 4-es főút melletti önkormányzati tulajdonban lévő 21 hektárból kivont 2,1 hektáron – számolt be a településvezető, hozzátéve: – “a befektetők szeretnék mielőbb elkezdeni a kenderesi gyár építését és még idén elindítani a házgyári panelek gyártását.”
Az üzemben gyártani tervezett elemeket Európa valamennyi országába értékesítik majd. A kínai vállalat 100 év garanciát vállal saját fejlesztésű paneleire. A befektető kötelezettséget vállal arra is, hogy a megépült gyárban kezdetben száz, később kétszáz embert foglalkoztat majd. Hozzátette: – “az üzemben betanított munkaerőre lesz szükség, de később szakképzést is szerveznek majd az üzemben dolgozóknak.”
A beruházás a jelenleg csaknem tíz százalékos munkanélküliség nagyarányú csökkentését jelenti, valamint a térség, a város gazdaságának erősödését, a kereskedelmi és ingatlanpiac fellendülését.
A Havanna-lakótelepen a Csontváry utcában videóztak le egy autóból egy őzet, amely békésen sétálgatott a panelek között a hóban.
Télen az őzek csapatokba verődve szoktak élelmet keresni, ilyenkor temetők környékén is keresélnek, a Havanna-lakótelep környékén pedig egy kisebb erdő és egy temető is van, így tévedhetett arra az állat.
Oláh Csaba, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat vezetője azt mondta, nem kell félni a városba tévedő vadállatoktól, de nem érdemes megközelíteni őket, mert kiszámíthatatlan lehet a viselkedésük. Ilyenkor vagy a rendőrséget, vagy mezei őrszolgálat ügyeleti telefonszámát kell értesíteni.
Mit tegyen az, aki nagyobb panellakásba költözne, de a 11. és 13. kerületetek megfizethetetlenek már a számára? Mindenképpen nézzen körül a külsőbb kerületekben, ahol az előbbi ár töredékért lehet hozzájutni a lakásokhoz. Mindez egyben azt is jelenti, hogy egy kis lakásból, bár az elhelyezkedésre vonatkozó erős kompromisszum mellett könnyen lehet nagyot varázsolni. Ha mondjuk az előbbi népszerű kerületeket feladjuk és helyette a külső pestieket választjuk, 50 négyzetméter helyett közel 80 négyzetméteres lakóterületünk lehet. Fordított irányú költözésnél azonban nincsenek könnyű helyzetben a vásárlók, egy 60 négyzetméteres külső-pesti panellakásból csak egy garzonra futja az irodaövezetekben.
Az elmúlt 3-4 évben hihetetlen áremelkedés zajlott le a hazai lakáspiacon. A KSH számai szerint a tiszta árváltozás közel 50 százalékos volt, vagyis Magyarországon egy átlagos lakóingatlan közel a másfélszeresére drágult.
Az árak növekedése azonban nem érintette egyformán az ország különböző részeit, Budapesten ennél jóval nagyobb változás játszódott le. De különbség van a téglaházak és a panellakások árváltozása között is. Utóbbiak ugyanis szinte reneszánszukat élik, és a válság utáni felívelés nyerteseinek számítanak.
Több tényező is közrejátszott abban, hogy panelek kapósakká váltak az elmúlt pár évben. Ilyen ok lehetett például a távhő áfájának csökkentése, mely az addig kimagaslóan nagy fűtési költségeket jelentősen megszelídítette.
Szintén közrejátszott a családi otthonteremtési kedvezmények reformja, mely 2015 közepétől ismét lehetővé tette, hogy az állami támogatást használt lakás vásárláshoz is igénybe lehessen venni. Ráadásul a CSOK összeg a “legtöbbet” arányaiban a legolcsóbb otthonok kategóriájában ér.
Másrészt közben a lakások műszaki állapotával kapcsolatban is jelentek meg pozitívnak számító hírek, jobb állapotban vannak, mint sokáig a szakemberek gondolták. Természetesen ez ugyan messze áll az újszerűtől, vagy egyáltalán korszerűtől, és súlyos pénzekre van szükség a megfelelő felújításokhoz, de összességében szívesebben vesznek a vevők panelt, mint néhány éve.
Azt, hogy mennyiért tehetünk szert egy panellakásra még Budapest különböző részei között is nagyon-nagy szórást mutat, a legdrágább területeken, mint a 13. és 11. kerület a KSH számai szerint több mint 350 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként egy átlagos panelért. Az olcsóbb helyszíneken, mint a 20., 21., 23. és a 18. kerületek azonban már csak 225-250 ezer forintot kértek az eladók a lakások négyzetméterért a KSH adatai szerint 2017 első félévében.
Mindez természetesen azt jelenti, hogy ha valaki hajlandó kompromisszumot kötni a helyszínt illetően, akkor jelentősen nagyobb lakást vásárolhat egy külsőbb kerületben a felkapottabb környéken található ingatlanának eladásával.
Egy 50 négyzetméteres 11. 13. kerületi lakás árából például Csepelen már 78-80 négyzetméteres otthon is kijöhet, míg egy 50 négyzetméteres zuglói panel áráért egy 1-2 gyerekkel kényelmesnek számító 60-68 négyzetméteres lakást lehet venni a pesti külsőbb kerületekben.
Megfordítva a kérdést pedig az előbbiekből egyértelmű, hogy nincsenek könnyű helyzetben azok, akik viszont a külső kerületekből költöznének például a munkahelyükhöz közelebb a 11. vagy 13. kerületek.
Egy 60 négyzetméteres csepeli panel árából többnyire csak egy garzonra futja a 11. és 13. kerületekben, ahol 37-38 négyzetméteres lakást vásárolhatunk. De még a panelek között közepesen drágának számító 10. kerületi, 60 négyzetméteres otthonok árából is csupán egy másfélszobás, 44-45 négyzetméteres lakásra telik a legnépszerűbb 11. és 13. kerületekben.
A 2008-2016-os időszakot vizsgálva, a tranzakciók száma országosan a felére esett vissza a csúcshoz képest, és 5% és 30% közötti árcsökkenés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt. A válság elmúltával azonban a növekedés mértéke igen különbözően alakult az ország egyes régiói között. Néhány helyen már szinte a válság előtti éveket idézte a forgalom, az árak pedig akár meg is haladták a 10 évvel ezelőtti értéket. Az Otthon Centrum feltérképezte a leginkább válságálló városokat és kerületeket
Válságálló XIII. és XI. kerület
Az Otthon Centrum adatai szerint a 2007/2008-2016-os időszakban a fővárosi társasházi lakások négyzetméterárai 5-30%-kal csökkentek a válság hatására. A leginkább válságállónak a XI. és a XIII. bizonyult, itt volt a legkisebb – átlagosan 5%-os az árcsökkenés mértéke. Ezzel szemben a IV. XVI. és XXII. kerületekben 25-30%-os csökkenést mértek az árakban.
Az árak csökkenése 2010 körül megállt, majd stagnálás és fokozatos növekedés volt tapasztalható 2014-től. Az árak az azóta eltelt időszak alatt másfél-kétszeresére nőttek. A legkisebb mértékű emelkedés a külső pesti kerületekben volt érzékelhető. A XVI. XVIII. XX. kerületekben az elmúlt tíz évben tapasztalt legalacsonyabb árszintről mára másfélszeresére nőttek a fajlagos lakásárak. Ezzel szemben a belvárosban, az V. VII. VIII. IX. kerületekben, a hagyományos tégla építésű társasházi lakások fajlagos átlagára megduplázódott.
A panellakásoknál 15-25%-kal estek vissza az árak a 2007/2008-2016-os időszakban. A tégla lakásokhoz hasonlóan a XI. és XIII. kerületi panelárak csökkentek a legkisebb mértékben, de a III. és XIV. kerületben is hasonlóan alakult az árváltozás. A többi külső pesti kerületekben viszont 25% körüli árcsökkenés történt a válság éveiben. A legnagyobb mértékű, 30%-os visszaesés Csepelen, a XXI. kerületben volt.
A családi házak esetében nagyobb mértékű, 15-50%-os árcsökkenés volt tapasztalható 2008 után. A válság elmúltával, a társasházi lakásokhoz képest kisebb mértékben történt meg az árak korrekciója ebben a szegmensben. A legkisebb mértékű visszaesés a XVII. kerületben történt, melyre magyarázat, hogy a válság előtti árszint itt volt az egyik legalacsonyabb. A kerületek többségében 30-40%-kal esett vissza a családi házak fajlagos ára.
2016-ban már válság során mért legalacsonyabb értékekhez képest 15-85%-os áremelkedést mért az Otthon Centrum, ami csak részben magyarázható a kerületek közötti különbséggel, az árváltozásban az összetételhatásnak is szerepe van. Legkisebb mértékben (15%-kal) a XVI. és XXII. kerületek családi házai drágultak. A legnagyobb mértékű, 80%-os áremelkedés pedig a XXIII. kerületben történt, ugyanakkor ebben a kerületben süllyedtek a legalacsonyabb szintre a családi házak árai a válság éveiben.
Értékálló debreceni és soproni lakások
Vidéken a társasházi lakások árai a fővároshoz hasonló mértékben süllyedtek a válság éveiben. A legértékállóbbnak Debrecen és Sopron lakásai bizonyultak, ahol mindössze 5% körüli árcsökkenés történt a válság során, szemben a Tatabányai 35%-os visszaeséssel. A válság során mért legalacsonyabb árakhoz képest számított 20-60%-os áremelkedés elmarad a fővárosban tapasztalt emelkedéstől. A legnagyobb drágulás Szombathelyen volt tapasztalható, míg Pécsett, Szolnokon és Szekszárdon az áremelkedés mértéke nem haladta meg a 30%-t.
A panellakások árai 10-35%-kal estek vidéki megyei jogú városainkban. A legkisebb mértékben Debrecen, Győr és Sopron panellakásai csökkentek, míg a 35%-os csökkenés, a téglalakásokhoz hasonlóan szintén Tatabányán volt mérhető. A válságot követő 30-70%-os áremelkedés szintén alacsonyabb a fővároshoz képest. A legkisebb mértékben Szolnokon és Miskolcon emelkedtek az árak, míg a legnagyobb mértékben Sopron és Szombathely lakásai drágultak.
A családi házak lakásárai a válság mélypontjában 10-40%-kal voltak olcsóbbak, mint az azt megelőző időszakban. Debrecen és Sopron bizonyult a legértékállóbbnak. A válság mélypontjától számítva Soproni családi házak árai emelkedtek leginkább (80%-kal).
A tranzakciószámok tekintetében nagyon erős visszaesés volt tapasztalható szinte mindenütt az országban. A piac a legrosszabb évben mindössze 30-60%-ra zsugorodott, az ugyanezen időszak legjobb évéhez képest. A legkisebb arányú visszaesés Debrecenben (59%), Győrben (52%), Szombathelyen (51%) és Sopronban (50%), a fővárosi kerületek közül pedig a XI. és a XIII. kerületben volt tapasztalható (mindkét kerületben 45%). Az arányok drámaiak, de fontos látni, hogy míg Debrecenben a válság előtti évben közel 4000 lakás cserélt gazdát, Győrben pedig mintegy 3000, addig a XI. és a XIII. kerületben is 5100 felett volt a tranzakciószám, a két említett vidéki város lakáspiaca a főváros VII., VIII. kerületéhez hasonló dinamikát mutatott.
A válság elmúltával a mélyponthoz képest a legnagyobb mértékben a fővárosi kerületek, különösen a belső kerületek nőttek dinamikusan. Két-két és félszeres számú adásvétel történt a VI., VII. és VIII. kerületben, de a külső kerületekben, így a X., XV., XVI., illetve a XXII. kerületben is kétszeres vagy azt meghaladó volt a tranzakciószám. A legkevésbé dinamikus változás természetesen a leginkább válságálló kerületekben és városokban volt, hiszen itt nem csökkentek olyan mértékben a tranzakciószámok, mint másutt. A XI. kerület, Győr és Sopron érdemelnek említést, míg a lakásépítés szempontjából fontos célterületnek számító IX. és XIII. kerületben már 40% vagy ezt meghaladó volt a tranzakciószám növekedés a válságot követő időszakban.
Itt a tavasz, érkezik a lenge és csini ruhák időszaka. A komfortérzetünk és a jó megjelenés miatt nem muszáj edzőterembe vonulnunk. Elegendő néhány pár ezer forintos eszközt beszerezni otthonra és máris formába lendülhetünk. Nézzük meg, hogy miért is jó otthon edzeni és mit kell beszereznünk hozzá?
Miért jó a panelfitnesz?
1. Első és egyik legfontosabb előnye, hogy olcsóbb, mint az edzőterem. Igaz a legtöbb eszköznek nem túl alacsony az ára, azonban hosszabb távon jó befektetés. Hiszen ezekre csak egyszer kell beruháznunk.
2. Kényelmes, mert nem kell időre mennünk sehova. Ha van egy kis szabadidőnk, neki kezdhetünk bármikor és utána is megoldható a gyors zuhany, minden macera nélkül.
3. Nem kell aggódnunk, hogy hogyan nézünk ki. Nincs felesleges frusztráció a többiek miatt. Nem méreget senki senkit és nincsenek gyönyörűre edzett testek körülöttünk. Na és nem utolsósorban azon sem kell aggódnunk, hogy lemaradunk a gyakorlatsorral a többiektől, mint ahogy az sem számít, ha szerencsétlenkedünk az eszközökkel.
Az ideális helyiség kiválasztása
1. A talaj A lakásban olyan területet válasszunk, ahol nincs szőnyeg és kemény a padló. Elsőre biztosan csábítónak tűnik, hogy a szőnyeget foglaljuk be, azonban praktikusabb, ha beszerzünk egy jógamatracot vagy fitneszszőnyeget. Azt lényegesen egyszerűbb tisztán tartani.
2. Belmagasság Figyeljünk a belmagasságra. Amikor ugrálunk, vagy felfelé szeretnénk kinyomni a súlyokat zavaró lehet, ha folyton a lámpába vagy a plafonba akadunk. Nézzük meg, hol lehet a legnagyobb mozgásterünk.
3. Ablak Legyen ablak. A mozgáshoz fontos a friss levegő, tehát elsődleges szempontok egyike, hogy tudjunk szellőztetni az adott helyiségben.
4. Hangszigetelés Keressük meg a lakás leginkább hangszigetelt pontját, hiszen a szomszédok valószínűleg nem fognak repesni a boldogságtól, ha folyton végig kell hallgatniuk az edzésprogramunkat. Amennyiben van rá lehetőségünk, ne pihenő vagy alvásidőben álljunk neki a gyakorlatsornak.
5. Tárolás Fontos szempont a tárolás. A kisebb méretű eszközökkel nincs nehéz dolgunk, hiszen elég bedobni őket a gardrób vagy a szekrény aljába, és nem foglalnak helyet. Azonban egy nagy fitnesz labda vagy egy kardio gép, már nagyobb kihívást jelent tárolás szempontjából.
Milyen eszközöket válasszunk?
Az eszközöket az alapján kell kiválasztanunk, hogy milyen mozgásformát szeretnénk végezni. Erősíteni szeretnénk izmainkat, zsírt akarunk égetni vagy csak át akarjunk mozgatni a testünket egy kis jógával. A szakemberek véleménye szerint edzéstől függetlenül az alábbiak azok az alapvető eszközök, amik közül érdemes válogatnunk.
1. Súlyzók A kezdőknek bőven elég egy pár kézi súlyzó, a haladóknak viszont már érdemes készletre beruházniuk. A súlyzós gyakorlatok nagyon praktikusak, hiszen sem tárolásban, sem helyigényben nem okoznak számunkra kihívást és bármilyen mozgásformához ideális eszközként szolgálnak.
2. Gumikötél, gumiszalag Ez az eszköz egyszerű és igazán hasznos. A megfelelő gyakorlatokkal minden izomcsoportot meg tudunk mozgatni vele. A gumiköteleknél jellemzően színnel jelzik, hogy milyen erősségű. Nézzük meg a leírást, hogy a saját edzettségi szintünknek megfelelőt válasszunk.
A gumikötelet és a kézi súlyzót is érdemes használni otthon. Amikor azt tapasztaljuk, hogy 12 ismétlés után sem érzünk semmit, akkor a kézi súlyzó túl könnyű. Keményebb eszközökhöz kell folyamodnunk.
3. A fitneszlabda Sok helyet foglal, de ki lehet vele váltani a padot és a széket is. Aki pedig akar, rá is ülhet, jót tesz a gerincnek egy irodai nap után is. Praktikus erősítésre, hiszen rengeteg gyakorlat elvégezhető a segítségével. Nem mindegy azonban, hogy mekkorát veszünk. 152 cm-es magasság alatt 45 cm-es labdát kell választani, 152 cm és 170 cm között 55 centimétereset, 170 cm és 190 cm között 65 centimétereset, 190 cm felett pedig 75 centimétereset.
4. A szivacshenger Ideális lehet bemelegítéshez és edzés utáni nyújtáshoz is. Felülésekhez is ajánlják, alátámasztásként.
5. Kardiógépek A kardiózáshoz szükséges eszközök lényegesen többe kerülnek, azonban nem biztos, hogy annyival jobbak is. Egy ugrókötéllel is tudunk kalóriát égetni, ha nem szeretnénk sokat költeni. Azonban tény, hogy jobban mutat a szobában egy elliptikus tréner, szobabicikli vagy futópad, ha van hozzá elég helyünk és a pénztárcánk is bírja.
6. A taposógép Taposógép, lépcsőzőgép más néven még stepperként is emlegetik. Napjaink, egyik legközkedveltebb kardió eszköze. Nagyon sokan szeretik, hiszen rövid idő alatt számos kalóriától tudunk megszabadulni a használata során. Azonban számoljunk vele, hogy ez az eszköz nem lesz a szomszédok kedvence, az alsó szomszéd kimondottan utálni fogja, ha ennél tesszük le a voksunkat.
7. Hasizom kerék Egyszerű szerkezete és könnyű tárolása miatt nagyon praktikus választás, azonban figyeljünk a gyakorlatok helyes kivitelezésére, hiszen csak akkor hatékony. Azonban ára és hatékonysága felülmúlhatatlan.
A szakértők szerint tervezzük úgy a bevásárlást, hogy idővel biztosan ráununk a gyakorlatokra. Ezért lehet, hogy érdemes pár havonta újabb eszközöket beszerezni. Nem muszáj egyszerre megvenni mindent, inkább a gyakorlatokat variáljuk. Kerüljük azokat a gépeket, amelyek azt ígérik, hogy naponta csak pár percet kell használni, és hetek alatt csodálatos eredményeket érhetünk el. Hiszen, ha józan ésszel átgondoljuk, tudjuk, hogy nincs befektetett munka nélkül eredmény.
"Nagyon örültünk, hogy Józsefet jelöltük a párommal panellakásunk villamos szerelési munkájára. Teljes körűen felújítottunk mindent, amihez megfelelő szakmai tanácsokat és konstruktív együttműködést kaptunk tőle. Időben is nagyon jól tudott egyedi igényinkhez alkalmazkodni, azóta is minden kiválóan működik. Nagyon ajánlom mindenkinek."
Vilmos, XIII., Hajdú utca
" - Megy a nyuszika és a róka az erdőben. A nyuszika egy tóhoz ért, a róka meg egy kicsit a villanyszereléshez... - Köszi a munkát Józsi és Tomi! Bár kezdetben féltem tőle, mert nem értek hozzá, s az áram nem játék. De megmutattátok és elmagyaráztátok mit lehet, mit nem, és éreztem, "jó kezekbe kerültem". Tetszett a hozzáállásotok és köszönöm a kávét is!"
Zsolt, III., Varsa utca
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
