Megéri-e kiszállni a távhőszolgáltatás rendszeréből?

     Több, panelben lakó honfitársunk fejében is nyilván megfordult az ötlet, mi lenne, ha a magas árak miatt leválnának a távhőről, és megpróbálnának olcsóbb, gazdaságosabb fűtési rendszert kialakítani lakásukban. Ezekről a lehetőségekről kérdeztük Bálint Ferencet, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. gazdálkodási osztályvezetőjét.

 

Megéri-e kiszállni a távhőszolgáltatás rendszeréből?

 

     A távhőről való leválást egy 2005. évi törvény szabályozza. Kimondja, az első feltétel, hogy a lakóközösség 100 százalékban hozzájáruljon a kiváláshoz. A második követelmény, adottak legyenek a műszaki feltételek, magyarán olyan fűtési rendszer, amelyet át lehet alakítani úgy, hogy egy lakás is kiválhat. A harmadik feltétel, ez a társasház többi lakójának kárt nem okozhat.

     Negyedik: a lakás komfortfokozata nem csökkenhet, a leválás után egy más fűtési móddal (gázzal, villannyal stb.) is központi fűtésnek kell maradnia a lakáson belül. Fűtés nélkül semmiképpen sem hagyható a lakás, és a konvektoros megoldás sem elfogadott, mert nem minősül összkomfortosnak. A tüzelőanyagra vonatkozóan nincs előírás, de arra igen, hogy központi fűtésnek kell lennie. Az utolsó feltétel: minden felmerülő költség a fogyasztót terheli.

     Aki kielégíti ezt az 5 feltételt, az kiválhat, erősíti meg Bálint Ferenc. A procedúra úgy zajlik, hogy az igénylő beadja a SZETÁV-hoz a kiválási nyilatkozatot a lakók beleegyezésével, majd a cég leírja, milyen feltételeknek kell eleget tenni. Amikor a fogyasztó minden tervet beszerzett és a kivitelezéssel is elkészült, a távhőszolgáltató műszaki ellenőrei kiszállnak a helyszínre és megbizonyosodnak arról, valóban minden az előírások szerint történt-e.

     Ha igen, jegyzőkönyvezik, hogy az illető kivált a fűtési rendszerből. A radiátorokat ilyenkor le kell szerelni, az ott maradt csöveket pedig 5 centiméter vastag csőhéjjal hőszigetelni. A jegyzőkönyvezés pillanatától a lakónak már nem kell távhődíjat fizetnie. A fűtés és a meleg víz két teljesen különálló rendszer. Attól, hogy valaki leválik a távfűtésről, a melegvíz-rendszeren még rajta maradhat, de kérheti mindkettő megszüntetését is. A többi lakót semmilyen költségnövekedés nem sújtja, mert a kivált lakás nem marad fűtetlenül. Ezért írja elő a törvény a központi fűtést.
 

Eddig tiltották, most újra indulhat a leváláshullám

     Az osztályvezető szerint Szegeden nem jellemző, hogy a lakók tömegesen kérnék a leválást. Egyéni kezdeményezés akad, de addig nem jutnak el, hogy a lakók 100 százalékos beleegyezését is megszerezzék. Bálint Ferenc 6-8 ilyen lakásról tud a városban. Lakóközösség csak egy van, amely levált a Szegedi Hőszolgáltató Kft. rendszeréről, ez a Sajka utca 14. szám alatti 4 emeletes panelház. Ők 2009 óta saját gázkazánnal fűtenek, a meleg vizet pedig napkollektorok biztosítják.
A társasházak kiválása esetében teljes mértékben megszűnik a távfűtés, ezt követően pedig olyan fűtési rendszert alakítanak ki maguknak, amilyet akarnak. Ott már nincsenek olyan szigorú szabályok, mint az egyes lakások esetében. Lakógyűlési határozat alapján 80 százalékos többséggel történhet meg a leválás.

     Bálint Ferenc szerint nem prognosztizálható tömeges kiválás azért sem, mert a távhő áfája jelenleg 5, a gázfűtésé pedig 27 százalék. Maga a beruházás szintén nem olcsó mulatság, akár 1 milliónál is többe kerülhet, ami nem biztos, hogy belátható időn belül megtérül, véli a szakember.

     Básthy Gábor úgy emlékszik: ügyvezető igazgatói praxisában eddig alig néhány szegedi lakás vált le a távfűtési rendszerről. Ő sem számít arra, hogy ez a szám megugrana a közeljövőben. Elég magasak a lakossági gázárak is. Az átalakítás minden költsége az érintett lakókra hárul, mondja, kiemelve: ha betartják a törvényi előírásokat, nincs akadálya a leválásnak, amely a hőszolgáltató számára semmilyen pluszterhet nem jelent.

     Az elmúlt években a fővárosban már elindult egy leválási hullám, amit a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. egy közgyűlési rendelet alapján korlátozott. Ez történt több magyar nagyvárosban is. Országszerte szabad utat nyithat viszont a távfűtésről leválni akaróknak az Alkotmánybíróság döntése, amellyel megsemmisítette az ezt tiltó miskolci távhőrendeletet. Magyarországon 650 ezer, a fővárosban 250 ezer lakásban van távfűtés.

forrás: szegedma.hu