Az ötödiken a legdrágább a panel. Idén az első hat hónapban 47 600 adásvétel történt a lakáspiacon. Ez harmadával több, mint tavaly – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap közzétett lakáspiaci elemzéséből. A forgalom felét a Budapesten és a megyeszékhelyeken található többlakásos társasházak lakásai adták – ilyen magas arány a szakértők szerint a megfigyelések során még nem fordult elő.
Az eladott használt lakások átlagos ára 10,8 millió forint volt, ez 500 ezerrel magasabb, mint 2014-ben. A területi különbségek azonban továbbra is jelentősek: míg a megyeszékhelyeken 9,7, a városokban 9, a községekben mindössze 5,8 millió forint volt az átlagár, az agglomeráción kívüli kistelepüléseken pedig 4 millió forint alá süllyedt ugyanez az összeg.
A KSH megvizsgálta azt is, hogy a lakások társasházon belüli elhelyezkedése milyen hatással van az árakra, és azt az eredményt kapták, hogy a földszintiekhez képest az 1–3. emeleti ingatlanokért négyzetméterenként 10 ezer forinttal több pénzt kaphatnak az eladók. A 6. emeleten ugyanakkor 15 ezer, a 7. és 9. emelet között 20 ezer, a 10. emeleten pedig 34 ezer forinttal alacsonyabbak az árak.
Ami a regionális folyamatokat illeti, az Eurostat statisztikái szerint 2015 második negyedévében a lakásárak már csak Romániában csökkentek a megelőző évhez képest egy százalékot meghaladó mértékben. Málta és Olaszország piacán egy százaléknál kisebb csökkenést mértek, az összes többi uniós tagállamban viszont emelkedett az árszint.
Több mint négy százalékkal drágultak a lakások Dániában, Spanyolországban, Ausztriában és Cipruson. Hosszabb távon is jelentős növekedést regisztráltak több skandináv és balti államban, valamint Ausztriában, Luxemburgban, illetve az Egyesült Királyságban. Észtországban 2010-hez képest csaknem hatvanszázalékos emelkedést mért az unió statisztikai hivatala, de Svédországban, Norvégiában és Izlandon is több mint 30 százalékkal drágultak a lakások.
forrás: vg.hu
