A szigetvásárlás ma már nem csak a kiváltságosok úri hóbortja, túlzás nélkül bárki válogathat a festői földdarabkák között.
Persze pénz azért kell hozzá, de ne gondoljuk, hogy milliárdokat kérnek minden egyes szigetért. A legolcsóbbakat már nagyjából százezer dollár körüli áron, vagyis cirka 32 millió forintért megvehetnénk.
Ezek általában kisebb, 1-20 hektáros, kanadai és amerikai szigetek, többnyire kikötők és bármiféle infrastruktúra nélkül, ugyanakkor már az olcsóbbak között is felfedezhetünk olyanokat, amire legalább egy kis lakókunyhót húztak, de olyat is, amin egy világítótorony található.
Már a kedvezőbb árfekvésűek között is feltűnnek olyan szépségek, mint az alaszkai Spuhn Island Lots, ami csodás fenyvessel, háttérben a hósipkás, 2524 méteres Whiting Peak hegycsúcsával, valamint kiépített kikötővel csábít. Ezért 54 milliót kérnek, cserébe a modern világ vívmányairól sem kell lemondani, Juneau városa ugyanis mindössze néhány percnyi hajóútra van.
Aki inkább melegebb vidékre vágyna, annak itt ez a közép-amerikai, Belize-hez tartozó, mindössze 0,7 hektáros óceáni ékszer, ami a Hat Caye nevet kapta, és a Lighthouse Reef atoll szomszédságában található. A karibi környezet ideális a búvároknak, és az egyéb vízisportokat kedvelőknek, ráadásul mólóval és konyha-hálós épülettel is rendelkezik.
A közeli Northern Caye szigeten leszállópálya, Long Caye-n pedig 24 szobás búvárközpont található, szóval itt sincs elérhetetlenül messze a civilizáció. Az ára ennek fényében sem olyan vészes, 450.000 dollár, vagyis körülbelül 139,5 millió forint.
Aki pedig inkább célzottan keresgélne, az bejelölheti az óceánon vagy éppen a tavakon találhatóakat, a repülővel megközelíthetőeket, de akár a bevételszerzésre alkalmasakat is. A lehetőségek tehát szerteágazóak, gátat csak a delikvensek pénztárcája szabhat.
És hogy mégis hol lehet álmodozni a szebbnél szebb szigetekről? A Private Islands Online oldalon, ahol most éppen 684 mini földrész közül lehet válogatni. A legdrágább jelenleg egy Thaiföldön található, 110 hektáros, fehér homokos, pálmafás álomsziget, amiért átváltva több mint ötvenegymilliárd forintot kérnek.
Furcsa építési balesetek, megmagyarázhatatlan meghibásodások, az éj közepén maguktól bekapcsoló tévék, kopogó hangok a lakásokban, árnyalakok a panelházak árnyékában – ilyen és ehhez hasonló esetekről szól a Pozsonyi utcai lakótelep, közkeletű nevén a Szellemtelep különös története.
Fiatal, csinos, ijedt kislány igyekszik hazafelé az egyforma házak tövében. Az éjszaka sötét, az újpesti templom tornya éppen éjfélt üt. A kislánynak eszébe jut, hogy ezekben az utcákban valaha sírok domborodtak és holtak pihentek. Megijed. Szerencsére észrevesz egy férfit, odalopakodik mellé, s csak ennyit mond: „Bácsi, úgy félek, kísérjen már haza!” Mire az idős úr csak ennyit válaszol: „Megértem, én is féltem, amíg éltem.”
Még 1980-ban is hasonló anekdoták keringtek a helyiek körében és az országos sajtóban az 1969 és 1972 között épült lakótelepről. De miért is volt ilyen félelmetes híre ennek a környéknek?
A nyugtalan végső nyughely
A rejtély hátterében egy mára klisésnek mondható fordulat áll: a lakótelep Larsen-Nielsen típusú paneltömbjei egy korábbi sírkert felett magasodnak. Az 1964-es nagy budapesti temetőfelszámolási hullám idején végleg megszüntetett temetkezési hely ráadásul már működése során sem számított a nyugalom szigetének.
Az egykori Apponyi Albert utca, Tél utca, Diófa utca, BUR-vasút és az Esztergom-Budapest vasútvonal töltése által határolt területen 1890-ben, rendezési terv nélkül kezdte meg működését a lakóházakig nyúló temető.
A szabályozatlanság hamar kaotikus állapotokat eredményezett: a felekezeti felparcellázás ellenére a sírok hanyag összevisszaságban, gondozatlanul álltak a városszélen, és csak 1910-re vették körül őket egy hevenyészett léckerítéssel.
A korabeli sajtó szerint addigra a temető már „gazdátlan állatok, a fővárosi razziáktól szétriasztott alakok, munkátlan sihederek és szennyes személyek találkozó-, szórakozó- és vívóhelye” lett, akik néha fényes nappal is kirabolták az arra tévedőket.
A melankolikus környezet és a halál közelsége sok öngyilkost is arra inspirált, hogy itt vessen véget életének. De 1915-ben arra is volt példa, hogy a közeli vasútvonalról egy mozdony kéményéből felszálló szikra fél kilométeres sávban felégette a temető kiszáradt füvét.
A Megyeri temető 1921-es átadása után nem nagyon használták a régi sírkertet, 1945-től pedig már egyáltalán nem temetkeztek ide. A tervszerű felszámolás 1955-ben indult meg, amelynek keretében a földi maradványok jelentős részét átszállították az új köztemetőbe.
A sírok mentek, a szellemek maradtak?
A lakótelep építése ugyanakkor nemcsak az egykori temetőt, de a környék családi házainak jelentős részét is érintette: 1973-ig 1370 tősgyökeres újpesti családnak kellett elhagynia addigi lakóhelyét, közülük pedig nem mindenki kapott helyben új ingatlant. A 17 ezer új lakásba sok, az ottani lakótelep-építések miatt kilakoltatott óbudai család érkezett. De a környéken állítólag nem ők találkoztak először a természetfelettivel.
Az építkezésen dolgozó munkások is furcsa véletlenekre panaszkodtak: gyakoriak voltak az ilyen-olyan meghibásodások és a balesetek. Az éjjeliőr megesküdött, hogy többször felbukkant a közelében egy elsuhanó árny. A szóbeszéd mégsem tántorította el a leendő lakókat attól, hogy birtokba vegyék a frissen épített paneltömböket.
Az igazán furcsa jelenségek csak ekkor kezdődtek. Eleve rossz ómen volt, hogy az egyik tízemeletesbe hetekig nem lehetett beköltözni, mert egy nyitva hagyott vízcsap öt szintet a használhatatlanságig eláztatott. Arra pedig minden itt élő aggódva figyelt fel, hogy ezt követően épp az a lakás gyulladt ki – több másikat is teljesen kiégetve – amely előzőleg eláztatta a panelt.
Egyesek ütemes kopogásokra, lépkedést idéző zajokra, a régi házak recsegő-ropogó neszeire lettek figyelmesek, amelyek végig vándoroltak az emeletes házak falaiban. Voltak, akik a háztartási berendezések váratlan ki- és bekapcsolására panaszkodtak.
Akadt olyan tömb, amelynek állítólag teljes tizedik emeletét le kellett zárni egy időre a rejtélyes égett szagok, erős zajok és a villódzó fények miatt. Sőt, a helyi folklór szerint egyszer egy komplett család pizsamában, az éj közepén menekült rokonaihoz a megmagyarázhatatlan jelenségek elől.
A frissen elkészült házak a ’70-es években
Aki azonban már tapasztalta a szocialista építőipar remek vívmányait, az tudhatja, hogy a panelekben milyen meglepetésekkel képes szolgálni a rosszul bekötött, néha bizony odakozmáló elektromos hálózat, hogyan rogyadoznak a kispórolt anyagú falak. De a fűtésrendszer és a vízvezetékek is tudnak érdekes hangélményekkel szolgálni. Ahogy az akusztika is könnyen megtréfálja a lakókat, dübörgéssé felerősítve a legapróbb neszeket, vagy éppen három szinttel arrébb továbbítva a zajokat.
Ma már nemigen mesélnek kísértetekről a Pozsonyi utcai lakótelepen élők, a legendák elapadásával pedig egyre biztosabbá válik, hogy régen – az éjjeliőr pálinkás üvegéből kiszabadult fantomon kívül – csak egyetlen szellem járta be a panelházak rengetegét: a létező szocializmus meg-megrogyó, zárlatos rémalakja.
(Fotók: Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény és ujpestmedia.hu)
Ukrajnában találhatjuk, Luck városában, és természetesen még a szovjet érában építették ezt a szocreál monstrumot. A panel nagyjából 1,8 kilométeren át húzódik négy sugárút mentén, és ha az összefüggő panelházak hosszát megmérjük, akkor több mint 3 kilométert kapunk.
Ez esetünkben azt is jelenti, hogy a lakóházban élőknek négy buszmegálló áll a rendelkezésükre. Nem rossz. A gigantikus monstrumot egyébként több mint tíz éven át építették, 1969 és 1980 között, a lakók pedig csak úgy nevezik egymás között: a nagy fal.
Az épületet negyven egymásba épített 5 és 9 emeletes lakóházból áll, mintegy 120 lépcsőház és 3 ezer lakás alkotja. Egy magyar kisvárost is lazán beleköltöztethetnénk, hiszen több mint 9 ezer lakó él itt.
Ugyanakkor a lakókat nem feszélyezi a tudat, hogy egy ilyen különleges panel birodalomnak a részei. Sőt: élvezik ezt a létformát, mert elmondásuk szerint igazán meghitt a környezet, valamint kellemes kis udvarok akadnak itt. Már ha megtalálják őket, mert az a rutinosabb lakókkal is megesik olykor-olykor, hogy elsőre eltévesztik otthonukat.
Egyszerre találtak rá a holttestükre, az anyáé akkorra már mumifikálódott. Csak erős idegzetűeknek!
Három éve élt együtt a halott anyjával egy 61 éves nő Csehországban, Chodov városában egy panelházban. A rendőrség vizsgálja, hogy a 94 éves asszony halálában közrejátszott-e idegenkezűség – írta meg a Novinky.cz.
Az eset akkor derült ki, amikor az asszonyt holtan találták, a már mumifikálódott anyja holttestével együtt. A lánya is már több napja elhunyhatott, a szomszédságnak tűnt fel, hogy nem látták már egy ideje. Szerintük a nő az utóbbi időben már zavarodottan viselkedett, ezért azt hitték, hogy elkóborolt valamerre.
Az okokat is még vizsgálják, hogy miért nem jelentette az anyja halálát a nő, elképzelhető, hogy a nyugdíját vette fel az idős nőnek. Az első vizsgáltok szerint idegenkezűségre utaló nyomokat nem találtak.
A 400 négyzetméteres kúria felújítása már elkezdődött, de a befejezés az új tulajdonosra marad.
Nem mindennapi hirdetés bukkant fel az Ingatlan.com-on: egy Egercsehiben található kúriát hirdetnek.
A 400 négyzetméteres épület egy 2234 négyzetméteres telken található, Egertől 23 kilométerre fekszik.
A kétszintes, nagypolgári kúria felújítandó, de csak annyiba kerül, mint egy rossz állapotú panellakás: 18 millió forintot kérnek érte. Fénykorában így nézett ki:
Rádium izotópot találtak egy XI. kerületi panel pincéjében. Egy új bérlő talált rá a Rátz László utcai házban a radioaktív anyagot tartalmazó dobozra és szólt a hatóságoknak.
A dobozon sugárveszélyre utaló jel is volt, a férfi ennek ellenére megfogta a dobozt, de megijedt, így végül inkább hívta a rendőröket, akik értesítették a tűzoltóságot. AZt, hogy kinyitotta-e nem tudni.
A katasztrófavédelem a mobil laborjában megállapította, 226-os rádium-izotópot tartalmaz a doboz. A lakókra ez nem veszélyes, így csupán a pincét kellett lezárni az elszállítás idejére.
Azt nem tudni kié a rádiokatív doboz és azt sem miért volt ott a pincében. A Rádium-izotóp ezen formája amit találtak 1580 év alatt feleződik.
Magyar panelház erkélyéről lógó hatalmas jégcsapról posztolt fotót a Severe Weather Europe.
A képet azzal a szöveggel posztolták, hogy Laz Tornyitól érkezett, Magyarországról. Hogy pontosan hol készült, és még mindig látható-e, az sajnos nem derült ki. Ha még látható is, nyakunkon a tavasz, így túl sokáig nem lehet már rajta csodálkozni.
Több ezren tüntettek vasárnap Moszkvában városvezetésnek az 1950-60-as években épült ötszintes panelházak lebontására vonatkozó tervei ellen, a megmozduláson Szergej Szobjanyin polgármester lemondását követelték.
Szobjanyin a VKontaktye közösségi oldalon válaszul azt ígérte, hogy a projekt módosítása során „maximálisan” figyelembe fogják venni a moszkvaiak igényeit.
A Szovjetunióban szociális lakásprogram keretében tömegesen építettek ötszintes lakótelepi házakat Nyikita Hruscsov kommunista pártvezérsége idején (1953-1964). Ezeket a legfeljebb 50 éves élettartamúra tervezett, erősen elavult épületeket a moszkvaiak róla nevezték el „hruscsovkáknak”. A több mint 13 milliós orosz fővárosban 25 millió négyzetméterre tehető a „hruscsovkák” lakásainak alapterülete és mintegy 1,6 millió ember él bennük.
Februárban Vlagyimir Putyin elnök is támogatásáról biztosította Oroszország legnagyobb szabású településrendezési tervét. Ennek keretében két éven belül, 2017-2018-ban lebontanák az elöregedett házakat, lakóikat pedig lehetőleg ugyanabban a kerületben felépülő új házakba költöztetnék.
A vasárnapi tiltakozás szónokai a moszkvaiak „deportálásának” nevezték a projektet és úgy vélekedtek, hogy azzal a politika egy „gigantikus piramisjátékot” indít el az építkezési vállalatok számára. Jelene Ruszakova, a Gagarinszkij kerület képviselője közölte, hogy az ügyben az orosz alkotmánybírósághoz vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) kíván fordulni.
A projekt azért váltott ki felháborodást, mert az Állami Duma elé március elején beterjesztett, és első olvasatban már el is fogadott vonatkozó törvénytervezet bírálói szerint nem biztosítja a lebontandó házak lakóinak jogvédelmét. Egyebek között azért, mert megsérti a tulajdonjogot és korlátozza bírósági jogorvoslat lehetőségét.
A városvezetés május elején tette közzé annak a 4566 moszkvai és a főváros vonzáskörzetéhez tartozó háznak a listáját, amelyek lakóinak hétfőtől kezdődően szavazniuk kell arról, hogy beleegyeznek-e az ingatlan lebontásába. A lajstromba azonban nemcsak „hruscsovka” panelházak, hanem téglaépítésű „sztálinkák”, sőt, még a forradalom előtti időkből származó épületek is bekerültek, leromlott állapotú munkásszállók viszont nem.
Szobjanyin pénteken közölte, hogy lebontásokról rendelkező fővárosi törvénytervezeten jelentős módosításokat hajtottak végre. Egyebek között a lakók bíróságon támadhatják meg a házuk lebontására vonatkozó határozatot, amit a jogszabály-tervezet eredeti változata nem tett lehetővé.
A vasárnapi megmozduláson a rendőrség szerint 8, a szervezők szerint pedig mintegy 20 ezren vettek rész. Többen, akik rész kívántak venni a rendezvényen, közösségi oldalakon arra, panaszkodtak, hogy a hatóságok zsúfoltságra hivatkozva nem engedték őket a tüntetés helyszínére. Alekszej Navalnij ellenzéki politikust a rendőrség távozásra kényszerítette.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
