A magyar családok kiadásaik 55 százalékát lakásfenntartásra, háztartási energiára költötték az elmúlt években, a KSH szerint. Ebben a nehéz helyzetben minden forint számít.
A négytagú (két gyermek, két felnőtt), szekszárdi Tímár család tipikusnak számít abból a szempontból, hogy panel lakásban laknak, a két szülőnek van munkája, az egyik gyerek óvodába, a másik iskolába jár – írja a TEOL.hu. A havi bevételük, családi pótlékkal együtt, 270 ezer forint. A havi kiadásaik a következők: 5 ezer a villanyszámla (3 havonta kell 15 ezer forintot fizetniük), hasonló összeg a vízdíj is, télen 24 ezer forint a fűtés, meleg víz (a nyári hónapokban csak 12 ezret kell fizetni), 9 ezer a közös költség, internet, kábel TV együtt 8 ezer forint, szemétszállítási díj 2200, az étkezésre 70 ezret, az óvodára 12 ezret, az iskolai költségre (étkezés, osztálypénz, buszbérlet) 6 ezer forint. Ez közel 200 ezer forint.
Van egy autójuk, melybe tankolni kell, kötelező biztosítást és adót fizetni utána. És egyre többször javíttatni is kellene. Ruházkodásra, bármilyen „luxus” kiadásra, mint egy könyv vagy mozi, színház már gyakorlatilag nem jut. Nem beszélve az ünnepekről, amikor egy-egy kisebb ajándékot is illene venni a gyerekeknek. És ők még szerencsések, mert van állása mindkét felnőttnek, és segítik őket a nagyszülők, akik vidéken laknak, van kiskertjük, így van honnan hozni a hagymát, krumplit, zöldségeket.
A négy gyermekes, bátaszéki Takács Judit szerint, némi odafigyeléssel akár sok tízezer forint is megspórolható. A tudatosság része, hogy okosabban költünk, azaz jobban tájékozódunk az egyes termékek árát, minőségét illetően. – Az én módszerem a következő: vezetek egy füzetet, melybe írom a havi kiadásokat, bevételeket. Általában diszkont élelmiszer áruházban vásárolok havonta kétszer. Csak azt veszem, ami ott olcsóbb, általában hazai terméket. Mindig van egy listám, és csak az kerül a kosaramba, ami azon szerepel. Sosem veszek kész pizzát, süteményt, befőttet, ezeket mind elkészítem. Ahogy szezonja van, bodza szörpöt, lekvárt, savanyúságot készítek, a fagyasztóm tele van zöldségekkel.
Húst egy héten csak kétszer eszünk, helyette főzeléket, tésztás és zöldséges ételeket készítek a családnak. Mosásnál mindig figyelek arra, hogy a gép tele legyen, ne használjak túl sok mosóport, öblítőt, csak annyit, amennyi kell. A takarításnál jó szolgálatot tesz az ecet, a szódabikarbóna, nem kell a drága tisztítószer. A villanykörtéket mindenhol energia takarékosra cseréltük, a gyerekek is figyelnek rá, ha nem használják a számítógépet, akkor azt kikapcsolják, ugyanígy figyelünk arra, hogy fölöslegesen sehol ne égjen a villanykörte. Télen a fűtés napközben, ha nem vagyunk otthon, csak minimumon megy, akárcsak éjszaka.
A statisztikai hivatal tavalyi adatai szerint a háztartások kiadásaiknak több mint felét, 55 százalékot, lakásfenntartásra, háztartási energiára költötték a családok. A háztartásoknak a napi szükségletek – az étkezés, a lakhatás, a munkába, az iskolába járás költségeinek – fedezése után a többi szükséglet kielégítésére már csak 20-27 százalék maradt, ez 2012-ben az elmúlt évihez képest 2 százalékponttal csökkent.
A KSH az alsó és a felső jövedelmi ötödben is felmérte a háztartások fogyasztását. Tavalyelőtt tovább nyílt az olló a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő családok között, ezt az is mutatja, hogy az alsó jövedelmi ötödben a fogyasztás sokkal nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal csökkent, míg a legfelső ötödben csak 1,1 százalékkal. Az alsó jövedelmi ötödben élők kiadásaik 70 százalékát fordítják a létfenntartáshoz szükséges alapszükségleteik kielégítésére, így élelmezésre és lakásfenntartásra. A legjobb anyagi körülmények között élőknél ez 42,9 százalék volt. A KSH felméréséből kiderült az is, hogy 2012-ben az előző évihez képest 5,6 százalékponttal nőtt a plazma- és az LCD-televízióval, 4,9 százalékponttal a hordozható számítógéppel való ellátottság.
forrás: kiskegyed.hu
