Nyolcezer panellakás újítható fel a hamarosan újrainduló Panel II programnak köszönhetően. A felújításokat 2009-ben forráshiány miatt állították le, ám most kilencmilliárd forintot hozhat az építőiparnak az újrakezdés. A panellakások renoválása a szén-dioxid-kibocsátást évi 8700 tonnával, az energiafelhasználást 41 millió kilowattórával csökkentheti.
Magyarországon több mint félmillió panellakás van, amelyek nagy részét az 1970-es és ’90-es évek között építették. A legtöbb panel a régi ipari nagyvárosokban áll, legnagyobb arányban Székesfehérváron, ahol a lakóépületek 45 százaléka épült panelből. A város egynegyedének otthont adó Avas lakótelepről híres Miskolcon ez az arány csak 42 százalék. A lakások több mint harminc százaléka Pécsett, Veszprémben, Debrecenben és Tatabányán is panel. Budapesten ez az arány már csak 24 százalék, a fővárosi lakóépületek más dologban emelkednek ki: itt vannak a legöregebb épületek, a lakások több mint 30 százalékát 1945 előtt építették.
Magyarországon a panellakásoknak mára egészen különleges kultusza alakult ki. Míg egy időben szükséges rosszként tekintett a többség a betondzsungelekre, addig mára a fiataloknak egyáltalán nem derogáló paneltömbökben is keresgélni a lakásvásárlás során. Ezekhez ugyanis viszonylag olcsón lehet hozzájutni, és még egy teljes körű felújítással is jó áron úszhatják meg a vételt.
A felújítás alatt azonban a legtöbb esetben már nem csak egy egyszerű higiéniai festést vagy csempecserét kell értenünk. Egyre divatosabb a panelek dizájner elemekkel való díszítése, a falak kiiktatása, üveg, fém, króm anyagok használata. Egy városi építészettel foglalkozó honlap összegyűjtötte az ország legkülönlegesebb paneljeit, amelyek közül az a debreceni lakás emelkedik ki, amelyet két lakásból alakítottak át lakótelepi villává. Szívesen laknánk egy hetet abban a szombathelyi panelben is, amelyet szaunával szereltek fel. De elnyerte tetszésünket az erkélyt beépítő, ezzel egy pluszszobát nyerő kelenföldi lakás is.
forrás: szabadfold.hu
