Színtől duzzadó festmények mutatják be a magyar városok panel rengetegeit
Gesztelyi Nagy Zsuzsa munkáin színekkel telnek meg a monoton házsorok.
A panel lakótelepekről mindenkinek megvan a véleménye, hiszen a Kádár-kor három évtizede alatt Magyarországon százezrével jelentek meg a sokszor kis alapterületű lakások, amiknek egyetlen célja volt: költséghatékony módon megoldani a második világháború óta egyre szorongatóbb lakáshiányt, amin a jobb megélhetés érdekében a kistelepülésekről nagyvárosokba költöző családok magas száma is csak tovább nehezített.
A dán Larsen-Nielsen rendszer, illetve a szovjet technológia felhasználásával született otthonok ma is eleget tesznek a feléjük támasztott alapvető elvárásoknak – az apró konyhák és fürdőszobák persze nyilvánvalóan nem lettek nagyobbak. Az elmúlt évek felújításainak, illetve utólagos szigeteléseinek köszönhetően pedig már színes tömbökként léteznek a városszövetekben.
A rendszerváltás előtt természetesen teljesen más volt a helyzet, így a szürke, vagy pasztellszínű házakat csak apró részletek különböztették meg egymástól. A fantáziának ez nem szabott határokat – kitűnő példa erre a festőművész Gesztelyi Nagy Zsuzsa, akinek több sorozatát is a debreceni Ibolya utcában töltött gyerekkora során megismert óriások inspirálták.
A sokszor otthonosnak és mégis távolinak ható, sőt, az emberábrázolások hiánya miatt határtalan magányt árasztó képeken balkonok, játékos színekbe burkolózó padlóburkolatok, illetve szürreális részletek váltják egymást, a fények és árnyékok közt pedig saját magunkat is felismerhetjük.
A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola 1989-es elvégzése után hat évet Berlinben, építészek mellett töltött, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen festővé és művésztanárrá vált Gesztelyi Nagy az elmúlt két évtizedben számtalan egyéni és csoportos kiállításon mutatta be a műveit, Budapesttől Olaszországon át az Egyesült Államokig.
A 2003-ban Barcsay-, 2004-ben KOGART-, 2014-ben pedig Pro Urbe-díjjal elismert alkotó képei a KOGART Gyűjtemény mellett a dunaszerdahelyi Magyar Kortárs Galéria, a dél-koreai Mosan Art Museum, a Marosvásárhelyi Múzeum, illetve a luxemburgi Európai Beruházási Bank gyűjteményében is feltűnnek.
Az ellentétek vonzzák egymást az erkély felé kinézve – régen és most.
A Studio Arkitekter kezei között újjászülető panellakás
A Studio Arkitekter emberei a renoválás során megtisztították a falakat, hogy a mostanában oly divatos látszóbetont életre keltsék a panellakásban, hiszen az építőelemek itt eleve tömör vasbetonból készültek.
Látszóbeton – egyszer mi is csináltunk Budafokon úgynevezett szövetszigetelt vezetékkel a lámpákhoz.
A falak lecsupaszítása után előbújt téli álmából a szürkés, lyukacsos szerkezet, amelyet a nappali és a hálószoba mennyezetén is meghagytak egyfajta oázisként, ez pedig a csüngő lámpáknak olyan, mint frissen nyíló virágnak a termőföld.
Harmadával több lakást adtak el eddig mint egy éve. A múlt hónapban megkötött üzletek megegyeznek a tavalyi számmal, de az október végéig megtörtént 114 565 adásvétel 34 százalékkal több a tavalyinál.
Októberben Kelet-Magyarországon 147 ezer, nyugaton 161 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták a panellakásokat. Ugyanezt a főváros pesti oldalán 280 ezer, a Budain pedig 288 ezerért vették. A téglalakásokért keleten 171 ezer, Nyugat-Magyarországon 192 ezer forintot fizettek a vevők négyzetméterenként, a fővárosban Pesten 286 ezer, Budán 433 ezer, a Belvárosban pedig 486 ezer forintot adtak ezekért.
A Duna House által közvetített lakóingatlanok közül Pest megyében volt a legmagasabb – 7 százalék – az újépítésűek aránya, de a vidéken eladott ingatlanok közül is 6 százalékot tettek ki az új lakások. Budapesten ez az adat mindössze 3 százalék volt. Az eladók részéről átlagosan mindössze 1-2 százalékos árcsökkentésre volt szükség ahhoz, hogy az eladásra kínált lakás felkeltse a vevők érdeklődését, de a családi házaknál is csupán 3-4 százalék volt októberben az ehhez szükséges eladói árejtés.
A vevői alku sem volt túl nagy, Budapesten a panelra 3, a téglaépítésű lakásra 4, a családi házra pedig 7 százalékot alkudtak a vevők. Vidéken a lakásokra csupán 1 százalékkal volt magasabb az alku, mint a fővárosban, a családi házaknál ugyanennyivel kevesebb, vagyis 6 százalék volt a vevői alku. Egyedül Pest megyében tudtak a házakra 8 százalékot alkudni a vevők. Októberben a fővárosi vevők 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy befektetési céllal vásárolt ingatlant, ők – átlagosan – 24 millió forintot adtak egy-egy lakásért. Vidéken a fővárosinál alacsonyabb volt a befektetők jelenléte a piacon, de 23 százalékkal így is a második legnagyobb csoport volt.
Minden ötödik vásárló az első lakását vette. Ez 56 négyzetméteres volt és 18,5 millió forintba került. A vevők 35 százaléka volt vállalkozó, akik átlag 30,5 millió forintot költöttek egy-egy lakásra októberben.
Nem csak a fővárosban dübörög a lakáspiac, számos vidéki nagyvárosban is megjelentek a befektetők, sőt egyes borvidékek központjában már a turistákat célzó, rövid távú lakásbérbeadás is megjelent. A nagyvárosok mellett Pakson is virágzik a lakáspiac.
Paksra, sőt az egész régió lakáspiacára komoly hatással lehet az atomerőmű várható bővítése. Tavaly Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Paks, Pécs és Szekszárd piaca is jelentősen bővült, a forgalom 20-30 százalékkal nőtt 2013-ról 2014-re. Az ütem idén sem lassult, az említett városokban 20-50 százalék közötti keresletnövekedést észleltek eddig. A növekvő forgalom és a vele járó áremelkedés sok esetben a befektetői keresletre vezethető vissza, de a saját célú vásárlások is megszaporodtak – derül ki az Otthon Centrum (OC) legújabb elemzéséből.
Miskolcon a legtöbben felújított, panelprogramon átesett panellakások iránt érdeklődnek. Az egyedi mérős, távfűtéses panelek még a téglalakásoknál is kapósabbak. Miskolcon 2014-ben 1980 lakás, a 77 ezres állomány 2,6 százaléka cserélt gazdát, ami az országos átlagnak megfelelő. A panelek részesedése a forgalomból meghaladta a 60 százalékot. Idén nagy valószínűséggel 3 ezer lakás kelhet el a városban
A panellakások átlagos négyzetméterára idén 100 ezer forint körül alakult, de a nagyon keresett, felújított lakásoké át is lépi a 100 ezres határt. A téglaépítésű lakások átlagára 110 -120 ezer forint körüli, a családi házaké 105 – 115 ezer forint között változik négyzetméterenként. A családi házak ára stagnál, a tégla- és a panellakásoké 10 százalék körüli emelkedést mutat. Az 5-8 éve épült családi házakból viszont már hiány van a városban. Minden tizedik vevő befektető, aki főleg bérbeadás céljára vásárol. Ennek ellenére szűkös a bérlakások kínálata, pedig sok az albérletkereső.
Nyíregyházán a bérletek iránit kereslet jócskán meghaladta a bővülő kínálatot, tízből csaknem négy vevő vásárol hosszú távú bérbeadási céllal. A városban 2013-ról 2014-re csaknem 30 százalékkal nőtt a forgalom, tavaly már több mint 1,6 ezer lakás cserélt gazdát Ez idén további 25 százalékkal növekedhet. A panellakások ebben a városban is keresettek, a 6,5 – 8 millió forint között kínáltakra nagy az érdeklődés. A családi házak esetében a 12-15 milliós árkategória a legnépszerűbb. A családi házak és téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára egyaránt 150-160 ezer forint körül alakult, a panellakások fajlagos ára ennél valamivel alacsonyabb, 120-130 ezer forint között mozog.
Egerben szintén virágzik a lakáspiac. 2013-ról 2014-re és 2014-ről 2015-re is 20 százalékkal nőtt a forgalom. 2014-ben 783 lakás cserélt gazdát, ez a helyi lakásállomány 3 százaléka, idén megközelítőleg ezer eladásra számít az OC. A kereslet a 7-30 millió forint között élénk. A panellakások szintén keresettek a városban, a másfél szobás ingatlanok 7 millió forint körül kapósak, bár a forgalom kétharmadát nem panelépítésű társasházi lakások adják. A családi házak piacán a 18-20 milliós áron kínált ingatlanokra koncentrálódik az érdeklődés.
A vásárlások 10 százaléka mögött húzódik meg tisztán befektetési szándék, új trend a fővárosban már ismert rövidtávú bérbeadás, ahol a lakástulajdonosok a városba érkező turistákat célozzák meg apartman lakásokkal, akár pár napos bérleti időszakkal. A város történelmi emlékei mellett a borvidék is nagy vonzerőt jelent.
Szekszárdon is megjelent a rövidtávú bérbeadás. A városi fürdő és a pincészetek egyre több befektető fantáziáját megmozgatják. A saját célú vásárlások esetén a panellakások a 6-8, a téglalakások a 8-10 milliós ársávokban legkeresettebbek. A téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára 180-190 ezer forint körül, a panellakásoké 130 -140 ezer forint körül alakul.
A forgalom csaknem kétharmadát panellakások adták a városban. 2014-ben 400 ingatlan cserélt gazdát, ami az állomány 2,6 százaléka. Idén ez könnyen félezer fölé emelkedhet. Nagyon nagy a hiány az újépítésű lakásokból, ezek négyzetméterára a 250-260 ezer forintot is elérheti. Kínálat híján az újszerű lakások ára idén 230 ezer forintra nőtt.
Pécs lakáspiaca 2013-ról 2014-re, és az idei évben is 30 százalékkal bővült. 2014-ben összesen 2,2 ezer lakás cserélt gazdát, ez a lakásállomány több mint 3 százaléka, ami az országos átlagnál jóval élénkebb lakáspiacra utal. Idén az adásvételek száma megközelítheti a 3 ezres darabszámot. A városban a legnagyobb részt, 80 százalékot, a társasházi lakások – fele panel, fele téglaépítésű – teszik ki a forgalomból.
A városban nagyon keresettek a 6-7 millió forint alatt kínált panellakások, a másfél-, kétszobás lakások szinte hiánycikknek számítanak. Egy 40 négyzetméter körüli lakás jelenleg 5-5,5 millió forintért cserél gazdát. A panel átlagos négyzetméterára 125-130 ezer forint körül alakul. A felújítandót és a felújított egyaránt népszerű. Az Egyetemvárosban és Uránvárosban nagyon élénk a piac, itt sok befektető vásárol bérbeadási céllal, az egyetemistákra alapozva. A Kertvárosban főleg saját célra cserélnek gazdát a panellakások.
A téglalakások átlagos négyzetméterára 150-160 ezer forint körül alakult. Szűk a családi házak kínálata a 15 és 20 millió forint közötti szegmensben, pedig kereslet akad bőven. A Mecsek oldalában a házak jellemző ára 25 és 40 millió forint között változik, minőségtől, mérettől, elhelyezkedéstől függően. Az átlagos négyzetméterár 140 ezer forint.
Paks lakáspiacát az atomerőmű jelentette stabil, az átlagosnál magasabb kereseti lehetőségek miatt mindig is a vidéki átlagnál magasabb árak jellemezték. Az erőmű várható bővítése nyomán megjelenő lakáspiaci keresleti plusz tovább fűti a város lakáspiacát. A városban jelenleg is főleg a társasházi lakásokból van hiány, a lakásállomány csaknem négyötöde családi ház.
Pakson a jócskán 200 ezer négyzetméter fölé növő társasházi lakásárak messze meghaladják a vidéki átlagárakat. A családi házak ára 190 ezer forint körül alakul. A városban 2014-ben 253 lakás cserélt gazdát, aminek a több mint fele panellakás volt. Az állomány 3 százaléka fordult meg a tavalyi évben a lakáspiacon, ami az átlagosnál élénkebb piacra utal.
Már most elindul a spekuláció az atomerőmű bővítése kapcsán, sok tulajdonos kivár az eladással, a bővítésről szóló konkrétumokra várva. A lakásínséget, illetve a még jobban megugró árakat az újlakás kínálat bővülése hűthetné le valamelyest, de konkrétumok hiányában a beruházók még nem indítottak nagy lakóingatlan fejlesztéseket. Ha viszont beindul a bővítés, akkor nem biztos, hogy Paks önmaga ki tudja szolgálni a megnövekedett lakásigényt, és a környékbeli települések, Szekszárd, és a Duna híd megépülése esetén Kalocsa is profitálhat a jelentős keresletbővülésből.
Napvilágot látott a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztéséről szóló tervezet, amelyet jövőre vezetnének be. Szocpolból használt lakás vásárlására, valamint már egy gyermek után is igénybe vehető lenne.
A kiterjesztett szocpol feltételrendszere teljes egészében még nem ismert, így a pontos támogatási összeg, illetve az ingatlanokra vonatkozó részletes feltételek sem. De a tervezetből annyi már kiderült, hogy használt lakás vásárlásakor a támogatható ingatlan négyzetméterárát maximalizálnák. Az Otthon Centrum (OC) megvizsgálta, hogy a tervezett négyzetméterár-maximumok milyen ingatlanok megvásárlását tennék lehetővé. Döntően panellakásokat lehet majd venni.
Az állami, vissza nem térítendő támogatások kiterjesztése a használt lakás vásárlásra egy nagyon fontos lépés lehet, hiszen ez a szegmens adja a lakóingatlan adásvételek több mint 95 százalékát. A jelenlegi szocpoltámogatás sikertelensége mögött jórészt az áll az OC szerint, hogy csak új építésű lakás vásárlására vehető igénybe, ami önmagában nagyon leszűkíti a támogatott ingatlanok és vásárlók körét. Bár az új, használt lakásra igénybe vehető támogatási összegek pontosan még nem ismertek, a jelenlegi szabályozásból kiindulva ezek az összegek önmagukban nem elég jelentősek ahhoz, hogy fellendítsék a piacot – véli a cég vezető elemzője, Déry Attila. Ugyanakkor a lakáspiacon idén a támogatásoktól függetlenül is már 15-20 százalékos növekedés várható. Tehát jövőre, ha megvalósul a terv, a támogatások már egy fellendülőben lévő piacra érkezhetnek, és a pozitív piaci hangulatban komolyabb hatást érhetnek el – valószínűsítette.
Budapesten például az előzetes tervezet szerint használt lakás vásárlásakor 260 ezer forintos négyzetméterár lenne a maximum. Az OC eladásai alapján 2014 első kilenc hónapjában ennek a feltételnek szinte az összes panellakás megfelelhet. A panellakások átlagos négyzetméterára ugyanis 180 ezer forint volt ebben az időszakban, és csak a XI. kerületben cserélt gazdát néhány lakás 260 ezer forintot meghaladó négyzetméteráron. Megnéztük, hogy a Költözzbe.hu-n található eladó lakások vajon mennyire férnek majd bele ebbe a keretbe. A fővárosban jelenleg a lakásokért átlag 293 ezer forintot szeretnének kapni az eladók. A 23 kerület több mint felében a kínálati átlagárak jelenleg a 260 ezer forintos határ felett vannak. Kiválasztottuk a legdrágábbnak számító kerületekben a legolcsóbb eladó lakásokat, hogy ezek vajon négyzetméterár szerint beleférnek-e majd a keretbe. Talán meglepő, de még ezekben a kerületekben is lehet olyan lakást találni, amely megfelelhet a négyzetméterár-feltételnek. A Költözzbe.hu statisztikája szerint az ötödik kerületben kínálják a legdrágábban a lakásokat, átlagban 484 ezer forintért (ebben az átlagban benne vannak a panel és a téglalakások is). Panelből egyetlen egy van jelenleg eladó ebben a kerületben, illetve egy sem. Mert a leírásból kiderül, hogy tulajdonképpen téglalakásról van szó.
A következő a toplistán a II. kerület (átlagos eladási ár 438 ezer forint/négyzetméter). A legjobb árban hirdetett lakás szintén 45 négyzetméteres, másfél szobás, hetedik emeleti. Különlegessége, hogy a ház tetején napozóterasz található, körpanorámás kilátással a budai hegyekre. A ház zöldövezetben van, a belső kertben egy nagy játszótérrel. Az eladó szerint a lakás jó állapotban van. A járólapokat, csempéket kicserélték és a vízvezetékrendszer is új. Azt is megjegyzi, hogy a parketta nagyon jó állapotban van, recsegésmentes. (Hogy ez miért annyira fontos, az nem derül ki.) Az ablakok redőnyösek, a loggia beépített, nagy tárolási lehetőséggel. A közös költség 25 ezer forint, amiben benne van a szemét, víz, csatorna és a fűtés díja is. Ami még fontos lehet, hogy a lakás alaprajza a tulajdonos szerint alakítható, több variáció is lehetséges. És azonnal lehet költözni. A képek alapján kifejezetten szép ez a panel.
Kicsivel olcsóbb is, mint az előző: 13,5 millió forint, így négyzetméterára 300 ezer forintra jön ki. Szóval szocpolra nem esélyes, de bele lehet szeretni. A következő legdrágább kerület az I. (átlagos négyzetméterár 400 ezer forint), de itt nincs eladó panellakás.
A XI. kerület az ötödik a toplistán (átlagos négyzetméterár 359 ezer forint). Itt a harmadik ajánlatot választottuk (az elsőn haszonélvezet van, a másodikat meg a tulajdonos ismerőse hirdeti). A harmadik emeleti 37 négyzetméteres lakás egy tízemeletes ház negyedik szintjén található. Az erkélyt beépítették, távfűtés és egyedi vízmérő is van. Annyit tudunk meg még a leírásból, hogy a közös költség havi 6500 forint. A fotók alapján átlagos állapotban lehet. És igen, erre akár szocpolt is kaphat jövőre a vevő, hiszen az ára 7,8 millió forint, így egy négyzetméteréért 211 ezer forintot kér az eladó. Vagyis aki keres az találhat még a drágább kerületekben is olyan lakást, amire akár szocpoltámogatást is kaphat majd jövőre, ha az egyéb feltételeknek is megfelel.
A magyarok legfőbb hátrányként a távfűtésről. Költségeit róják fel a lakótelepi lakások esetén, csupán negyedük van tisztában azzal, hogy ez a legolcsóbb fűtési formák egyike – derül ki a Csepelen egy gáztüzeléses kombinált ciklusú erőművet üzemeltető, a csepeli és pesterzsébeti lakótelepeket távfűtéssel ellátó svájci hátterű Alpiq-csoport felmérésének eredményeiből.
Amit sokan figyelmen kívül hagynak a költségek összehasonlításakor, az, hogy a távfűtés esetében nem kell megvennünk az egyedi cirkót vagy a kazánt, nem kell karbantartásra vagy komoly hiba esetén a cserére költeni, de nincs szükség pl. a kémény ellenőrzésére és javítására sem. Ezek közvetve mind a fűtésköltség részeit jelentik – mondta Kovács Attila, az Alpiq munkatársa.
A válaszadók fele véli úgy, hogy napokig nincs meleg víz a távfűtött lakásokban a nyári karbantartás alatt, holott ma már egyáltalán nem szünetel a vízszolgáltatás az éves ellenőrzések alatt. (Ehhez képest a Főtáv időről-időre olyan közleményeket ad ki, amelyek szerint egyes szolgáltatási területeken egy-egy napra, pontosabban reggeltől estig karbantartás miatt szünetel a melegvízszolgáltatás.)
Előnye még a távfűtésnek – ezzel a panellakók 71 százaléka tisztában is van -, hogy ha nincs áram a lakásban, attól még működik a fűtés, ellentétben a központi gázfűtéssel és a gázcirkókkal.
A megkérdezettek csupán 45 százaléka tudja , hogy a távfűtés a leginkább környezetbarát fűtési rendszer, a lakótelepek lakásaiból nem kerül e levegőbe szén-dioxid, szén-monoxid és nitrogén-oxid. A panellakók leginkább a rossz hőszigetelésre és a zajokra panaszkodnak. A lakótelepeken élők válaszaiból kiderül, hogy a felújított panel vonzó lakóhely, de a családi házban élők fele is szívesen lakna újszerű lakótelepi lakásokban.
Itt élek immár második éve ebben a csodálatos budai panelházban. Életemet nagy mértékben megkeseríti az alattunk lakó úriember, aki éjjel-nappal bömbölteti a zenét és nem nagyon lehet neki szólni érte. Volt pár langyos próbálkozásom, de minden alkalommal el lettem küldve ékesszólással oda, ahová szerinte való vagyok. Sőt, arra is volt precedens, hogy a szóváltás után emberünk feljött, bekopogott és közölte, hogy én meg akkor ne rohangáljak éjszaka, mert zavarja. Ezt nem tudom, honnan vette, mert éjszaka általában aludni szoktam, de mindegy is. Aztán a szomszédok mondták, hogy nem nagyon kellene emberünkkel fájtolni, mert nem normális és nehogy bajom essen, csak nekem akarnak jót. Én persze nem hallgattam rájuk, le-lementem szólni, ha mondjuk hajnal 3-kor még üvöltött a zene, de nem sok értelme volt.
Éppenséggel most is aludnék, de nem tudok, mert alattunk megint házibuli van, mélynyomóval persze, így nyilván kiveri az álmot a szememből. Ezért elgondolkodtam azon, milyen bosszúságokkal jár a panel-lét.
1. Lakózaj.
A vékony falaknak köszönhetően a szomszédok minden tevékenységét hallom. Hallom, mikor veszekednek, mikor esznek és csörömpölnek a kanalak. Nem beszélve arról, mikor hangosan szeretkeznek és az egész ház azt hallgatja és együtt imádkozik, hogy a pasi menjen már el és legyen kuss végre. Az is áthallatszik, főleg éjszaka, ha valaki pisil. Mondjuk reggel nagyon vicces, mikor én a kávémat kortyolgatom, a szomszédság meg épp a nagydolgát végzi. Arra is volt már példa, hogy éjszaka arra keltem fel, hogy a már említett úriember kissé ittas állapotban hazaérkezett, csapkodta az ajtókat majd rókázott. Szóval minden tényleg áthallatszik és gondolom ez fordítva is igaz.
2. Lifthasználat.
Sehogy se jó ez. Általában az történik, hogy az előttem érkező, bár látja, hogy sietek a lifthez befelé, mégsem vár meg. Mintha még sietne is és idegesen nyomkodná a záró gombot, hogy induljanak már. Nyilván Murphy, hogy ha megvárnak, akkor az vagy a büdös néni a hetedikről, vagy az az alkoholista ember, akiről senki sem tudja, hol lakik, de mindig itt liftezget. A másik dolog meg az, hogy baromi hangos. A szobám fala a lift felőli folyosóra “néz”, így konkrétan a fejemtől 2 méterre csapódik be a lift ajtó, és ezt olyan hajnal 4-kor nem nagyon értékelem. Ja, és a liftreklámok! Eddig Majka meg Gáspár Laci vigyorgott rám reggel 8-kor, most meg mindenféle politikus.
3. Kukkoló szomszédok.
Nos. A panel olyan, mint egy nagy család, csak mindenki más, elkerített kis lakosztályban lakik. Mindenki tud mindent (ha nem, akkor megkérdezik), mindenki hall és lát mindent. A mi szembe szomszédunkban egy öreg házaspár lakik. Nénike napi egyszer lemegy a kisboltba meg a postaládához, oszt csá. A nap további részében feltételezem, a mi tevékenységünket felügyelik. Mikor anya először járt itt látogatóban, véletlenül, pont összefutottunk a szomszéd nénivel, mert véletlenül, pont akkor jött ki, mikor mi érkeztünk. Illedelmesen bemutattam anyukámat, erre azt mondja a néni: ‘Jaj, nagyon aranyosak, csendesek a lányok. A többieket nem nagyon látom, de ő (itt rám mutat) nagyon sokat járkál.’ Anyway, nem mindenki mondhatja el, hogy privát humán térfigyelője van.
4. Bűz.
Alapjáraton az egész barakkot átjárja valami nagyon furcsa bűz. Tudod, az a panelszag, ami cigi, alkohol, testszag és hagyma keveréke, megküldve egy kis hetek óta nem takarított lépcsőház szaggal. Ez, kérem szépen, ez a szag mindenütt jelen van. A folyosón, a liftben, a lépcsőházban. A másik dolog a szellőző. Rájöttem, hogy a szellőző funkciója nem a levegőtisztítás, hanem az, hogy mindig tudjam, mit főz a szomszéd: rántott húst, pörköltet, tökfőzeléket. A napi menü illata általában a vécében jelenik meg legelőször (mivel ott van a szellőző).
5. Nem megfelelő hőmérséklet.
Télen fűt, nyáron hűt. Azaz télen majd megfagyok, nyáron meg hőgutát kapok a saját szobámban. Rossz a szigetelés (vagy nincs is, ki tudja), vékonyak a falak, távhő van, ami szart se ér télen. Nyáron meg nincs egyszerűen levegő. Megáll. Nem jár. Nincs. És van az a pont, amikor a kis asztali ventilátorom is feladja.
Ebből kifolyólag nem meglepő, ha minden vágyam egy csendes, árnyékos belső udvarra néző téglaépítésű lakás, egyedi gázfűtéssel és lehetőleg csendes szomszédokkal. Ja, lift se kell.
Erősebben kezdett az idei év a tavalyinál, miután 2013. januárjában 8,7 százalékkal kevesebb panellakást vásároltak, mint idén az első hónapban – derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. Az év első három hete még ennél is nagyobb ingatlan adás-vételi darabszámot sejtetett, de ez a folyamat az utolsó héten látványosan lelassult. A lassulás hátterében a forintgyengülés áll, amely mind eladói, mind vevői oldalról befolyásolta a szereplőket. A devizában eladósodott eladóknak nem kedvez a gyenge forint, ugyanis a hitel végtörlesztésének összege jelentősen emelkedik. Vevői oldalon a hitelt felvevők bizonytalanodtak el a Jegybank lehetséges válaszreakciói miatt, mivel kamatemelés esetén más feltételekkel juthatnak forráshoz. Meglepően magas szintre ugrott januárban a Kereslet Index. A 83 pontos érték az elmúlt két év egyik legkiemelkedőbb adata, amelynek okát nehéz egyelőre megmagyarázni. Nagy kérdés, hogy ez egyszeri kiugrás, vagy ezen a szinten marad a kereslet a következő hónapokban is.
Januárban hasonló áron, valamivel 6,7 millió fölött vásároltak panellakást az ország két felében, de míg a keleti oldalon 111 ezret adtak egy négyzetméterért, addig nyugatabbra már 125 ezret. Ugyanezért a lakástípusért Pesten 170 ezret, Budán 197 ezret fizettek a vevők. A téglalakások estében a keleti országrészben 144 ezret adtak ki egy m2-ért, nyugaton 160-at, Pesten viszont már 220 ezret. A budai oldalon szinte a keleti régiók dupláját, 283 ezret fizettek a vásárlók, a belvárosban még ennél is többet 294 ezret átlagban.
Messze a legnagyobb érdeklődés a XIII. kerület iránt mutatkozott, vagyis a Duna House ingatlanirodáiban érdeklődők 17,6 százalékban biztosan megjelölték ezt a lokációt, mint potenciális vásárlási helyszínt. Szinte azonos érdeklődés övezte 16 százalékos megjelöléssel a VI., XI., és XIV. kerületeket, majd valamivel lemaradva a VII. következett a népszerűségi listán. A legkisebb érdeklődés a XX.-XXIII. Kerületek iránt mutatkozott. Ezek egyike sem érte el a 4 százalékot.
Pest Megyében a családi házaikat értékesítők szenvedték el januárban a legnagyobb árcsökkenést. Átlagosan 10 százalékot kellett engedniük az árból, hogy a vevők érdeklődését felkeltsék, majd további 10 százalékos vásárlói alku következett. A legjobban árazható ingatlannak a fővárosi panel bizonyult, ahol elegendő volt a 2 százalékos árkorrekció és a vevők is csak további 5 százalékot faragtak az árból.
Januárban a fővárosban elkelt lakások vevőinek fele vallotta magát beosztottnak. Kereken 11 millió Forintos átlagon vásároltak 55 négyzetméteres méretű ingatlanokat. Vidéken a beosztottak 8,4 milliót költöttek átlagosan a megvásárolt lakásokra. Ugyanitt a vevők negyede elsőlakás vásárlással indokolta a beruházást, másik negyede pedig nagyobb lakásba költözéssel.
Magas, 46 százalékos volt azon fővárosi eladók aránya, akik nagyobb lakásba költöznek. A „kinőtt”, 48 négyzetméteres ingatlantól átlag 10,5 millióért váltak meg. Jóval kisebb, csupán 27 százalék volt azok aránya a piacon, akik épp ellenkezőleg, vagyis kisebbe mennének. Vidéken valamivel kisebb, de így is szintén a legnagyobb eladói tábor a nagyobba költözőké volt. Nem sokkal maradt el tőlük az örökölt ingatlanjukat értékesítők 17 százalékkal.
Nincs azonban jelentős eltérés a megvásárolt ingatlanok paramétereiben vidéken. A legkedveltebb méret a 40-60 négyzetméter közötti, amely a tranzakciók 46 százalékát tették ki az év első hónapjában. Ennek nagyjából a fele volt a valamivel nagyobb 60-80 négyzetméter közötti adás-vétel és 11 százalék a 20-40 közöttieké. Budán—a tavalyi első hónappal összehasonlítva—feltűnik, hogy mindegyik 10 és 30 millió közötti lakásár kategóriában nagyobb volt a vásárlói kedv. Tavaly ugyanekkor 10 és 15 millió között zajlott minden tízedik tranzakció, idén januárban szinte megduplázódott az arány, és ugyanez látható a magasabb árkategóriákban is. Pesten is kicsit a drágábbak felé érzékelhető elmozdulás a 10 millió alattiak kárára, de így is 42 százalékkal a legtöbb eladott ingatlan 5-10 millió között került ki.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
