Harmadával több lakást adtak el eddig mint egy éve. A múlt hónapban megkötött üzletek megegyeznek a tavalyi számmal, de az október végéig megtörtént 114 565 adásvétel 34 százalékkal több a tavalyinál.
Októberben Kelet-Magyarországon 147 ezer, nyugaton 161 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták a panellakásokat. Ugyanezt a főváros pesti oldalán 280 ezer, a Budain pedig 288 ezerért vették. A téglalakásokért keleten 171 ezer, Nyugat-Magyarországon 192 ezer forintot fizettek a vevők négyzetméterenként, a fővárosban Pesten 286 ezer, Budán 433 ezer, a Belvárosban pedig 486 ezer forintot adtak ezekért.
A Duna House által közvetített lakóingatlanok közül Pest megyében volt a legmagasabb – 7 százalék – az újépítésűek aránya, de a vidéken eladott ingatlanok közül is 6 százalékot tettek ki az új lakások. Budapesten ez az adat mindössze 3 százalék volt. Az eladók részéről átlagosan mindössze 1-2 százalékos árcsökkentésre volt szükség ahhoz, hogy az eladásra kínált lakás felkeltse a vevők érdeklődését, de a családi házaknál is csupán 3-4 százalék volt októberben az ehhez szükséges eladói árejtés.
A vevői alku sem volt túl nagy, Budapesten a panelra 3, a téglaépítésű lakásra 4, a családi házra pedig 7 százalékot alkudtak a vevők. Vidéken a lakásokra csupán 1 százalékkal volt magasabb az alku, mint a fővárosban, a családi házaknál ugyanennyivel kevesebb, vagyis 6 százalék volt a vevői alku. Egyedül Pest megyében tudtak a házakra 8 százalékot alkudni a vevők. Októberben a fővárosi vevők 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy befektetési céllal vásárolt ingatlant, ők – átlagosan – 24 millió forintot adtak egy-egy lakásért. Vidéken a fővárosinál alacsonyabb volt a befektetők jelenléte a piacon, de 23 százalékkal így is a második legnagyobb csoport volt.
Minden ötödik vásárló az első lakását vette. Ez 56 négyzetméteres volt és 18,5 millió forintba került. A vevők 35 százaléka volt vállalkozó, akik átlag 30,5 millió forintot költöttek egy-egy lakásra októberben.
Még mindig Pakson kell a legmélyebben a zsebébe nyúlnia annak, aki lakóingatlant szeretne vásárolni. Egy kétszobás, régebbi belvárosi panellakás 10-13 millió forint. A megyeszékhelyen ekkora összegből már három, vagy akár négy szobás lakást is lehet vásárolni. Az árakat a jövedelmi viszonyok, az elérhető szolgáltatások és infrastruktúra befolyásolják, de az is számít, hogy épülnek-e új lakások, vagy csak a meglévők cserélnek gazdát.
A jobb állapotú kétszobás lakások már 7,4 milliótól elérhetők Szekszárdon. Egy viszonylag újabb, felújításra nem szoruló négyszobás házat viszont 20 millió forint alatt nem lehet találni a megyeszékhelyen. Ennél olcsóbban inkább csak lakható tanyát, vagy erősen felújításra szoruló házat lehet vásárolni, és azt sem a városközpontban. Az árak miatt egyre több szekszárdi fontolgatja, hogy a környező településeken – például Sióagárdon – vásárol ingatlant. Onnan bejárni ugyanis semmivel sem bonyolultabb, mint a város pereméről. Egy panel árából ráadásul ott házat lehet vásárolni, és még az is előforulhat, hogy némi felújításra is marad pénz.
A dombóváriak is kedvező helyzetben vannak, egy kétszobás lakáshoz már 5,3 millió forintból hozzájutnak, igaz ezt fel kell újítani, ennek duplájáért viszont már négyszobás családi házat tudnak vásárolni. Az árak Bonyhádon is hasonlóan alakulnak, bár itt az interneten elérhető ajánlatok között 26 millió forintért 6 szobás, medencés házat is kínálnak. Csak összehasonlításként ezért pénzért Szekszárdon és Pakson egy extrákat nékülöző négy, legfeljebb ötszobás házhoz lehet hozzájuktni. Tamásiban pedig egy 2 szobás lakás 6 millió forinttól elérhető.
Változatlanul a paksi lakások a legkeresettebbek, ezeket továbbra is csillagászati áron kínálják és, ami a legmeglepőbb vásárolják is. Fonyó Lajos ingatlan szakértő arról számolt be lapunknak, hogy a 250 ezer forintos négyzetméter árat is megadják egy régi, lakótelepi lakásért, a most épülők ára még erre is „ráver” körülbelül százezer forinttal. A legkelendőbbek az alacsonyabb szinten lévő lakások, de nem olcsó feljebb sem, minap kelt el egy 4. emeleti, erkély nélküli két szobás lakás 12,1 millióért. Igaz, ugyanez a Kurcsatov utcában, a földszinten 14 millió forint. A lakótelep közeli, maximum 20 millió forintos, kisebb házakat is keresik, de nem ezekből van sok a piacon, hanem a nagy, kétgenerációs házakból, amelyekért viszont 40-50, vagy akár 60 millió forintot is elkérnek, de ezek nehezebben találnak gazdára. Annak hírére, hogy a paksi atomerőmű új blokkjainak építésére érkezőket nemcsak Pakson szeretnék elhelyezni, hanem a környező településeken is, néhány Paks környéki faluban is megmozdultak az árak, mondta Fonyó Lajos. Hozzátette, elsősorban ennek hatásait Madocsán, Bölcskén és Dunaszentgyörgyön tapasztalja. Ezeken a településeken 5-8 százalékkal nőttek az árak az utóbbi hónapokban, mondta.
Az I. félévben a megyei hatóságok 25 új lakás használatbavételére adtak ki engedélyt, ez a 2014. azonos időszakinak 57 százalékát jelentette. (Országosan ennél jóval kisebb mértékben, 6,0 százalékkal csökkent a lakásépítés. Az újonnan átadott lakások tízezer lakosra jutó száma (1,1) – Fejér megyével együtt – az ötödik legalacsonyabb lakásépítési teljesítményt jelentette Tolnának a megyék rangsorában. A megyében az új lakások 52 százalékát a lakosság, 48 százalékát vállalkozások építtették. Az új otthonok 52 százalékát saját használatra, 48 százalékát értékesítési céllal készült. A lakások átlagos alapterülete 111 négyzetméter volt, amely 19 négyzetméterrel elmaradt a 2014. I. félévitől. Az idén január-júniusban 29 új lakás építésére adtak ki engedélyt a hatóságok, amely az előző év azonos időszakinak 66 százalékát tette ki. Az első hat hónap folyamán 12 lakás szűnt meg, kétharmada avulás miatt.
Eljött az idő; nem pang már a hazai ingatlanpiac! Nő a kereslet, egyre több az adásvétel, lassan emelkedni kezdtek az árak. A piac átalakulása több meglepetést is tartogat: meglepő módon több éve nem látott magasságokba emelkedtek a panellakások árai és meglepően sokan vesznek befektetési céllal ingatlant.
Az idei esztendőben eddig 74 ezer lakás talált új gazdára Magyarországon, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban- áll a Duna House 2014 III. negyedéves Barométerében. Az idei szeptember az elmúlt 5 év második legerősebb hónapja volt az ingatlanpiacon, összesen 10 059 adás-vételt ütöttek nyélbe, ami 25 százalékkal több, mint 2013 szeptemberében. Ráadásul a Duna House ingatlanközvetítő vállalkozás elemzői szerint jövőre tovább élénkülhet a piac és összesen 120 ezer darab lakás cserélhet tulajdonost. Ez azért még messze van az ideálisnak tartott 150-180 ezer darabos éves forgalomtól, ám az elmúlt évek pangása után mindenképpen jó hír lehet, ha teljesül.
A kereslet élénkülésével értelemszerűen az árak is elindultak felfelé. A Duna House statisztikái szerint idén másfél év stagnálás után a második és a harmadik negyedévben is drágultak az ingatlanok. Meglepő módon a korábban nem sokra tartott panellakások ára ugrott a legnagyobbra, ilyen kedvező árakat három éve nem lehetett kérni értük. Különösen intenzív volt a drágulás a fővárosban, ahol 5 éve jártak ilyen magasságban az árak. Többet kérnek a kelet-magyarországi panelekért is, míg az ország nyugati részében stagnálnak az árak.
Ami a konkrét négyzetméter árakat illeti: a fővárosban a paneleket Dél-Budán 217 ezerért vették, Észak-Pesten 199 ezerért. A legalacsonyabb értéket Dél-Pest szolgáltatta, ahol egy négyzetméter panellakásért 172 ezer Ft-ot fizettek. Vidéken a legdrágábban – négyzetméterenként 168 ezer forintért – Közép-Magyarországon mennek a panellakások. A legolcsóbb ez a lakástípus Észak-Magyarországon, ahol mindössze 107 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként.
És hogy milyen lakásokat keresnek? Vidéken egyszerűbb a képlet, hiszen minden második megvásárolt lakás 5-10 millió forint közé esik, és a legkedveltebb méret a 40-60 négyzetméter közöttieké. A fővárosban teljesen más a helyzet. Budán például az elmúlt negyedévben megugrott a drágább, nagyobb ingatlanok iránti vásárlói kedv. Míg tavaly a vizsgált időszakban 40 millió fölött a vevők 7%-a költött, addig idén ez az arány 12%-ra ugrott. Még nagyobb az ugrás a lakásméreteket vizsgálva, ahol a 400 m2 fölötti ingatlanok aránya 7-ről 14%-ra emelkedett. A pesti oldalon ugyanez a jelenség figyelhető meg, csak kisebb léptékben.
Tanulságos, hogy a magyarok megértették: sokkal olcsóbbak nem lesznek már a lakások, így sokan egyértelműen befektetési céllal vásárolnak lakóingatlant. A fővárosban a befektetési célú ingatlanvásárlók aránya 24 százalékos, az első lakás megvásárlása után a befektetési célú vásárlás a második leggyakoribb indok. A befektetők a 19-20 milliós, 50 négyzetméteres lakásokat keresik Budapesten. Vidéken is 20 százalék a befektetési céllal lakást keresők aránya, itt azonban a befektetés csak a harmadik a vásárlási indokok sorában. A vidéki ingatlan befektetők 10-11 millióért vásárolnak és a 70 négyzetméteres lakásokat kedvelik.
Egyelőre finoman szólva is több sebből vérzik az az új szabályozás Jurmann Béla, a kaposvári Panellakók Érdekvédelmi Közössége Egyesület elnöke szerint, ami arra kötelezi a társasházi képviselőket, hogy a jövőben jelentsék: lakik-e a házban olyan tulajdonos, aki nem jogosult rezsicsökkentésre, mert mondjuk cége nevén van az ingatlan.
A rezsicsökkentésről szóló törvény alapján ugyanis a kedvezményt kizárólag természetes személyek élvezhetik, akik saját jogukon használják az ingatlant. Ha viszont a lakás jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, cég, alapítvány, bt. tulajdonában van, akkor nem jár a csökkentés.
– Az új szabályozás elsősorban a társasházi közös fogyasztásokra – víz, villany, gáz – vonatkozik – mondta Jurmann Béla. – Az első probléma mindjárt az lesz, hogy nem minden közös képviselő rendelkezik információval, kinek a nevén is van adott lakás, mert erre semmi sem kötelezi egyelőre. Ilyenkor mit tesz a képviselő, a földhivatalban tájékozódik? Ráadásul, mivel egyelőre végrehajtási rendelettel még nem találkoztam, számos tisztázatlan kérdés merül föl a témával kapcsolatosan. Például, hogy mi lesz azokkal az egyéni vállalkozókkal, akiknek a telephelye egyben a lakása?
Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke a hvg.hu-nak további problémákat is fölvetett a Magyar Közlöny ez évi 22. számában közölt, vonatkozó törvénymódosításról: a rezsicsökkentésre jogosultak, illetve nem jogosultak különválasztásának kötelezettségéről valószínűleg még a közös képviselők többsége sem tud, ugyanis az új adatszolgáltatási kötelezettséget egy salátatörvénybe bújtatták, amely hozzányúl a társasházi törvénytől kezdve a villamos energiáról és a hulladékról szóló jogszabályokhoz is. Szerinte ugyanakkor több, mint aggályos, hogy a közös képviselők két csoportba listázzák a tulajdonosokat, illetve kiadják a törvényben előírt adatokat.
A hvg. hu információi szerint a (LOSZ), a házkezelőket és közös képviselőket tömörítő legnagyobb szervezet jelenleg is jogászok segítségével próbálja értelmezni a friss jogszabályt, pedig már javában mulasztást követ el, aki a hulladékgazdálkodót most hétfőtől, a vízműveket pedig a törvény hatálybalépését követő első főmérő-leolvasástól kezdve nem informálja a rezsicsökkentésre jogosult és nem jogosult lakástulajdonosokról.
Erősebben kezdett az idei év a tavalyinál, miután 2013. januárjában 8,7 százalékkal kevesebb panellakást vásároltak, mint idén az első hónapban – derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. Az év első három hete még ennél is nagyobb ingatlan adás-vételi darabszámot sejtetett, de ez a folyamat az utolsó héten látványosan lelassult. A lassulás hátterében a forintgyengülés áll, amely mind eladói, mind vevői oldalról befolyásolta a szereplőket. A devizában eladósodott eladóknak nem kedvez a gyenge forint, ugyanis a hitel végtörlesztésének összege jelentősen emelkedik. Vevői oldalon a hitelt felvevők bizonytalanodtak el a Jegybank lehetséges válaszreakciói miatt, mivel kamatemelés esetén más feltételekkel juthatnak forráshoz. Meglepően magas szintre ugrott januárban a Kereslet Index. A 83 pontos érték az elmúlt két év egyik legkiemelkedőbb adata, amelynek okát nehéz egyelőre megmagyarázni. Nagy kérdés, hogy ez egyszeri kiugrás, vagy ezen a szinten marad a kereslet a következő hónapokban is.
Januárban hasonló áron, valamivel 6,7 millió fölött vásároltak panellakást az ország két felében, de míg a keleti oldalon 111 ezret adtak egy négyzetméterért, addig nyugatabbra már 125 ezret. Ugyanezért a lakástípusért Pesten 170 ezret, Budán 197 ezret fizettek a vevők. A téglalakások estében a keleti országrészben 144 ezret adtak ki egy m2-ért, nyugaton 160-at, Pesten viszont már 220 ezret. A budai oldalon szinte a keleti régiók dupláját, 283 ezret fizettek a vásárlók, a belvárosban még ennél is többet 294 ezret átlagban.
Messze a legnagyobb érdeklődés a XIII. kerület iránt mutatkozott, vagyis a Duna House ingatlanirodáiban érdeklődők 17,6 százalékban biztosan megjelölték ezt a lokációt, mint potenciális vásárlási helyszínt. Szinte azonos érdeklődés övezte 16 százalékos megjelöléssel a VI., XI., és XIV. kerületeket, majd valamivel lemaradva a VII. következett a népszerűségi listán. A legkisebb érdeklődés a XX.-XXIII. Kerületek iránt mutatkozott. Ezek egyike sem érte el a 4 százalékot.
Pest Megyében a családi házaikat értékesítők szenvedték el januárban a legnagyobb árcsökkenést. Átlagosan 10 százalékot kellett engedniük az árból, hogy a vevők érdeklődését felkeltsék, majd további 10 százalékos vásárlói alku következett. A legjobban árazható ingatlannak a fővárosi panel bizonyult, ahol elegendő volt a 2 százalékos árkorrekció és a vevők is csak további 5 százalékot faragtak az árból.
Januárban a fővárosban elkelt lakások vevőinek fele vallotta magát beosztottnak. Kereken 11 millió Forintos átlagon vásároltak 55 négyzetméteres méretű ingatlanokat. Vidéken a beosztottak 8,4 milliót költöttek átlagosan a megvásárolt lakásokra. Ugyanitt a vevők negyede elsőlakás vásárlással indokolta a beruházást, másik negyede pedig nagyobb lakásba költözéssel.
Magas, 46 százalékos volt azon fővárosi eladók aránya, akik nagyobb lakásba költöznek. A „kinőtt”, 48 négyzetméteres ingatlantól átlag 10,5 millióért váltak meg. Jóval kisebb, csupán 27 százalék volt azok aránya a piacon, akik épp ellenkezőleg, vagyis kisebbe mennének. Vidéken valamivel kisebb, de így is szintén a legnagyobb eladói tábor a nagyobba költözőké volt. Nem sokkal maradt el tőlük az örökölt ingatlanjukat értékesítők 17 százalékkal.
Nincs azonban jelentős eltérés a megvásárolt ingatlanok paramétereiben vidéken. A legkedveltebb méret a 40-60 négyzetméter közötti, amely a tranzakciók 46 százalékát tették ki az év első hónapjában. Ennek nagyjából a fele volt a valamivel nagyobb 60-80 négyzetméter közötti adás-vétel és 11 százalék a 20-40 közöttieké. Budán—a tavalyi első hónappal összehasonlítva—feltűnik, hogy mindegyik 10 és 30 millió közötti lakásár kategóriában nagyobb volt a vásárlói kedv. Tavaly ugyanekkor 10 és 15 millió között zajlott minden tízedik tranzakció, idén januárban szinte megduplázódott az arány, és ugyanez látható a magasabb árkategóriákban is. Pesten is kicsit a drágábbak felé érzékelhető elmozdulás a 10 millió alattiak kárára, de így is 42 százalékkal a legtöbb eladott ingatlan 5-10 millió között került ki.
Jól indult az idei év a hazai ingatlanpiacon: a bérleti piac pörög, befektetési céllal is érdemes most ingatlant venni. A panellakás és a garázst lehet az elkövetkező időszak slágere.
Élénken indult az év a hazai ingatlanpiacon – állítja januári tapasztalatai alapján az OTP Ingatlanpont. Az ingatlanközvetítő-hálózat adatai szerint a minden évben erős őszi hónapok eredményeihez képest több mint tíz százalékkal nőtt az érdeklődők, vevők száma 2014 első hónapjában.
„Azt tapasztaljuk, hogy a kedvező finanszírozási lehetőségeknek és az állami támogatásoknak köszönhetően kezdenek nagy számban visszatérni a piacra a hitelből, otthonteremtési céllal vásárló ügyfelek, míg a korábbi években a készpénzes adásvételek voltak jelentős túlsúlyban. Emellett a befektetési célú kereslet is folyamatosan erősödik” – mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója.
Főképpen Budapesten pezseg a piac, de több megyeszékhelyen, például Győrben, Kecskeméten is érezhetően nőtt az ingatlan iránt érdeklődők száma. Zömmel a 10 millió forint körüli, 1,5-2 szobás ingatlanok iránt magas továbbra is az érdeklődés országszerte. A fővárosban a tavasszal átadni tervezett új metró vonalán élénkül látványosan az érdeklődés, főképpen a dél-budai oldalon, de a folyamatosan megújuló Belváros – így mostanában például a Ferenciek tere környéke – is népszerűnek számít. Itt főképpen a befektetési célú vásárlások dominálnak.
„Az ingatlanárak alacsony szinten mozognak, a bérleti piac pörög, így a jól megválasztott ingatlanbefektetések kimondottan magas hozamot biztosíthatnak a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben” – sorolja annak okait Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője, hogy miért pezsdülhetett fel az elmúlt időszakban a befektetési célú kereslet a hazai ingatlanpiacon.
A panellakások valamint a teremgarázsok jelenthetnek most kimondottan jó üzletet. Főként azokat a garázsokat könnyű kiadni – és így ilyenekbe érdemes fektetni –, amelyek közel vannak a belvároshoz, vagy a metró megállókhoz, amelyek környékén fizetős a parkolás és nehéz parkolóhelyet találni, illetve fedett, fűthető teremgarázsban vannak, lehetőleg új/újszerű társasházban. Ilyen garázshelyeket Bel-Budán 2,5-4,5 millió forintért, a pesti belvárosban, a Nagykörúton belül 2,5-4 millióért, míg a külsőbb pesti és budai övezetekben pedig 1,5-2,5 millió forintért lehet kapni átlagosan.
A garázshelyek befektetési célú vásárlásának nagy előnye, hogy az árukhoz képest arányaiban jóval magasabb összegért lehet kiadni őket, mint egy lakást. Bel-Budán 28-38 ezer, pesti belvárosban 25-35 ezer, a külsőbb kerületekben Pesten és Budán egyaránt 15-25 ezer forint körül alakul a megszokott bérleti díj. A belvárosi részeken a szemfüles tulajdonosok sokszor úgy is ki tudják adni a garázshelyeket, hogy éjszakára, illetve hétvégére a környéken lakó, míg napközben, például 9-18 között az ott dolgozó bérlő használja. A két bérleti díj így együtt jóval magasabb lehet, igaz, ez a megoldás már több egyeztetéssel, intéznivalóval jár. Az OTP Jelzálogbank példaszámításai szerint garázsvásárlással és kiadással jelenleg évi 7-8 százalékos adózott hozam is elérhető.
A befektetési céllal vásárlók körében is különösen kedveltek a panellakások. Kiadási céllal nem csak a fővárosban érdemes lakást vásárolni, a vidéki – főleg egyetemi – nagyvárosok is jó terepnek számítanak, ráadásul itt az ingatlanárak javarészt alacsonyabbak is.
„A felújított, egyedi mérős panellakásokat könnyű kiadni, viszont az áruk 20-30 százalékkal is alacsonyabb lehet a hasonló adottságú, de hagyományos, tégla építésű lakásokénál. Mivel ez a bérleti díjban nem, vagy csak minimálisan jelenik meg, elmondható, hogy a panelek kiadásával gyakran magasabb hozamot lehet elérni” – magyarázza Kosztolánczy György. Az OTP Jelzálogbank és az OTP Ingatlanpont számításai szerint lakásvásárlással és kiadással az amortizáció levonása után is évi 4-6 százalékos adózott hozam is elérhető.
A gyerek jövőjét is meg lehet alapozni egy megfelelő ingatlanbefektetéssel. Ennek lényege, hogy a vásárolt ingatlant bérbe adjuk addig, amíg a gyerek el nem kezdi az önálló életét. Ilyen célú lakásvásárlásba úgy is bele lehet vágni, ha éppen nincsen akkora önereje az embernek, amely elegendő egy önálló ingatlan megvételére: hitelből.
Egy 10 milliós ingatlan 5 millió forint önerőből és 5 millió forint hitelből történő megvásárlása és kiadása esetén akár hat év alatt is teljesen törleszthető a kölcsön. A befolyt bérleti díjból, ahhoz egy keveset hozzátéve nem csak a hitelt törlesztjük, hanem nyitunk mellé egy-két lakástakarék-számlát is. Az azon megtakarított összegre 30 százalékos állami támogatás igényelhető, így évente közel harmadával növelhető meg a lakás kiadásából származó bevétel egy része.
A lakástakarékban összegyűjtött, állami támogatással kiegészített összeget pedig a szerződés lejárata után (minimum 4 év) a hitel előtörlesztésére lehet fordítani. A lakástakarék akkor is különösen kedvező kiegészítő megoldás lehet, ha otthonteremtési céllal vásárol valaki saját maga számára ingatlant. Otthonteremtési célú lakásvásárlásnál ugyanis kedvezményes, állami kamattámogatású hitelt is felvehető. Ez esetben gyakorlatilag albérlet fizetése helyett, körülbelül ugyanakkora összegből lehet saját ingatlanhoz jutni.
Harmadik negyedéve emelkedik a panel ára, miközben a téglaépítésű lakások egyre olcsóbbak lesznek. Új ingatlant pedig alig adtak el az elmúlt fél évben.
Az idei első félévben eddig 40 502 ingatlan adtak el, amelyet érdemes összehasonlítani a tavalyi második félévvel, amikor az összesen 40 974 adás-vétel volt. Mivel általában a második félév szokott erősebb forgalmat produkálni, ezért a két időszak közel azonos értéke növekedési trendre utal. A szezonalitásnak megfelelő csekély mértékű visszaesés volt tapasztalható a júniusi keresletben. Tavaly ugyanekkor 5 százalékpontos esést mutatott a Keresleti Index, idén viszont csak 2 pontot csökkent.
Vegyes képet mutatnak az idei második negyedév árindexei, amelynek összetett hatásaként az országos lakásárak további stagnálást mutattak. Az Országos (összevont) Lakásár Index már a harmadik negyedév óta stagnálást mutat 81 százalékponton. Ez a 2008 első negyedévétől skálázott adatsor legalacsonyabb értéke, amely szerint nominális értéken majdnem 20%-kal értékelődött le a hazai lakásállomány. A fogyasztói árindexszel korrigált adat 64 ponton áll, így a valós értékvesztés 36%-os – derül ki a Duna House elemzéséből.
Országos mérésben a panellakások árindexe felfelé, a téglaépítésű lakásoké viszont lefelé mozdult. A panelek ára harmadik negyedéve csendes emelkedésben van 1-1 százalékpontos növekedéssel, a téglalakásoké viszont az előző két negyedéves 85 pontról 83-ra esett. A főváros árait a stagnálás jellemzi, a panellakások ára változatlan maradt az előző negyedévhez képest (79 pont), de a téglalakások ára is csupán 1 pontot esett 89-re.
Érdekesen alakult az idei első félév téglalakás vásárlásainak átlaga, ugyanis Somogy megyében magasabb négyzetméteráron vásároltak, mint a fővárosban – áll a Duna House elemzésében. A 279 ezres négyzetméterenkénti ár közel 20 ezerrel magasabb a fővárosi átlagnál. Siófokon és Lellén 250-300 ezer forint között vásárolták a lakásokat, de efölött is akadt vevőkedv. A budai oldalon és az V. kerületben 300 ezer Ft fölötti átlagáron vették a lakásokat négyzetméterenként.
A legdrágábban továbbra is a II. kerületben, itt 365 ezres átlagot lehetett mérni. Budapest egészében a panellakásokat 169 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták 2013 első felében. Nem sokkal kevesebbe került Győr-Moson-Sopronban sem a panel, itt 157 ezres átlagot lehetett mérni. Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék állnak a sor végén, itt ugyanis 100 ezer Ft/m2 alatt keltek el a panellakások.
Tolna, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben vásárolták a legtöbb felújítandó ingatlant az elmúlt félévben (13-15%-ban). Új építésű piac szinte alig volt, egyedül Pest megye emelkedik ki, ahol az összes tranzakció 9%-a volt ilyen ingatlan. Leginkább „jó” vagy „nagyon jó” minősítésű ingatlant vettek, Szabolcsban például 77%-ban, de Csongrád, Somogy és Bács-Kiskunban is a tranzakciók háromnegyede ilyen volt. Az első félévben Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben voltak a legmagasabbak az árcsökkentési átlagok, egyaránt 17%-kal. Ennél csupán 1%-kal volt kevesebb Pest, Fejér és Békés megyékben.
Ismét Győr-Moson-Sopronban volt a legkisebb ez az átlag, itt 2% árcsökkentésre volt szükség és a vevők is megelégedtek 6% alkuval. Budapesten az V. kerületben kellett a leginkább rugalmasnak lenniük az eladóknak, ugyanis átlagosan 8% árcsökkentésre volt szükség, majd a vevők további 7%-ot alkudtak. A lista végén a IV., XIII., és XIV. kerületek álltak, amelyek erős forgalmat bonyolítanak általában, így könnyebb is helyesen beárazni az eladóknak.
Budapesten nincs jelentősebb eltérés, Budán egy kicsivel kevesebben (7%) vettek 60 m2-nél kisebb lakást, mint tavaly a második félévben, de a négyzetméter ársávokban ez nem okozott kimutatható eltérést. Pesten továbbra is a lakások harmadát a 150-200 ezer Ft közötti m2 ársávban adták el, a tranzakciók közel fele pedig az 5-10 millió Ft közötti árú lakások voltak.
Közép-Magyarországon kívül, vidéken szintén nincs eltérés a paraméterekben. 42%-kal a legtöbb lakás 100-150 ezer Ft/m2 áron cserélt gazdát, a lakások felét 5-10 millió között vásárolták. Pest megyében minden tizedik vevő 160 m2 felett vett ingatlant, vagyis itt a legkeresettebb a nagy méret.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
