panel villanyszerelés logo

Miért jöttek létre a lakótelepek? A panelforradalom nyomában

Kategória: Panel rengeteg

     Csaknem 800 ezer lakótelepi lakásban élnek ma Magyarországon. Budapesten 33 jelentősebb lakótelep található, amelyek meglehetősen vegyes képet mutatnak, hiszen az 50-es évek emberléptékű háztömbjeitől kezdve a 70-es évek panelrengetegén át a 80-as évek nyeregtetős házaiig széles a paletta.

 

A panelforradalom nyomában

 

     Honnan indultunk?

     Az elmúlt évek áremelkedése a panellakások értékét is növelték, amelyek megítélése a különböző panelprogramoknak és a távhőárak kordában tartásának köszönhetően viszonylagos javulást ért el a korábbi évtizedekhez képest. Mivel hazánkban 778 ezer panel és iparosított technológiával (közép- és nagyméretű falazóblokk, öntött falas és alagútzsalus technológia, vasbeton szendvicspanel) épített lakás található, ebből 260.000 Budapesten készült el – nagyjából minden ötödik ember lakótelepen él –, ezért a lakótelepek még nagyon hosszú ideig az életünk szerves részét képezik, a lakáspiac meghatározó típusai.

     Még a második világháború után alakult ki az első nagyobb lakáshiány, hiszen a háborús veszteségek az épületeket sem kímélték, ráadásul 1953-ig alig készültek lakások. Az első lakótelepek az 50-es években épültek, de ekkor még a város szerves részeivé váltak, mindössze pár száz lakással rendelkeztek. A 60-as években épült házaknál azonban már nem törekedtek arra, hogy az eredeti városszövetbe illeszkedjenek az új lakótömbök. Az 1960-ban elindult lakásfejlesztési program az égető lakáshiányt szerette volna enyhíteni az 1 millió lakás vállalásával, ekkor egy lakótelepre 1000-1500 lakás jutott. Ekkoriban még csak három házgyárat fejlesztettek, ekkor épült pl. a József Attila lakótelep Pesten.

     Panelrobbanás

     A hetvenes években a népességrobbanás következtében meghirdették az újabb lakásépítési programot. A pártvezetés úgy döntött, hogy az égető lakásgondokat szovjet mintára nagypaneles technológiával oldják meg, hogy az építkezési dömpinget viszonylag záros határidőn belül lebonyolíthassák. Az akkori viszonyokhoz képest modern házgyárakat alapítottak, amelyek segítségével elkezdődött az óriási, 5-15 ezer lakásos lakótelepek építése. Ezek jelentős része tízemeletesnek épült, így a korábbi lakásokhoz képest növekedett a zsúfoltság, és az igénytelen kivitelezés, a fapados megoldások mind a belső szerkezetek esetében, mind a házak környezetének kialakításában előtérbe kerültek.

     Az 1961 és 1975 között a fővárosban átadott 187 ezer lakás 74 százaléka lakótelepszerűen épült. Csak a hetvenes évek második felében öt év alatt 153 ezer ilyen lakás épült országszerte, ebből 52 ezer Budapesten. A nyolcvanas évektől ismét előtérbe került a minőség, és egyre több háromszobás lakás épült, miközben az épületek formavilága is változatosabb lett, nyeregtető került az épületekre, és ismét megjelentek a négyemeletes házak. Egészen 1990-ig tartott a panelkorszak, illetve befejezték az elkezdett lakótelepeket. Többféle számítás létezik, az egyik szerint 121 darab 200 lakásosnál nagyobb budapesti lakótelep van, ahová nem csak a panelházak tartoznak. Más adatok az 500-nál nagyobb lakásszámú telepeket sorolják ide – e szerint a fővárosban 33 lakótelep létesült.

     Zuhanórepülésben az árak

     A rendszerváltás után a kialakuló szabad lakáspiacon a lakótelepi lakások ára akár 50 %-os reálérték-veszteséget is elszenvedett, bár a különböző évtizedekben felépült lakótelepek megítélése nem azonos. Legkedvezőbb helyzetben a 80-as évek elitlakótelepei voltak (pl. Pók utcai, Káposztásmegyeri), az itt található lakások ára lépést tudott tartani az inflációval. A lakáspiaci leértékelődés különösen a 70-es években felépült lakótelepek esetében volt szembetűnő (pl. Havanna vagy Csepel). A Studio Metropolitana még 10 éve, 2005-ben publikálta „A budapesti lakótelepek megítélése” című felmérését. A vizsgált 14 budapesti lakótelep közül leginkább a Pók utcai és a gazdagréti nyerte el a fővárosiak tetszését. A Pók utcai lakótelep egyik fő attrakciója a Római part, ahol élénk társasági élet zajlik, köszönhetően az éttermeknek, kifőzdéknek, tele van zöldfelülettel, kertvárosias hangulatot áraszt.

     Az akkori lista középmezőnyében található a káposztásmegyeri, az őrmezői, a békásmegyeri és az újpesti. A Békásmegyerit sokan kedvelik a nagy zöldfelületek és a környező hegyek miatt. Az Újpesti lakótelep pedig közel 17 ezer panellakásával Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakótelepe, amely 1969-86 között több ütemben épült. Újpesten népszerű az 1974-ben létesült Izzó lakótelep, amelyek házai négyemeletesek, igényes zöldterület veszi körbe, a házak gázfűtésesek. Káposztásmegyeren pedig az első ütem építése 1982-ben indult meg, az építkezések 1990-ben történt leállításáig 6 ezer lakás készült el meglehetősen változatos formában.

     A legrosszabb vélemény a Havanna lakótelepről alakult ki, de nem túlzottan kedvelt a Fiastyúk utcai vagy a Füredi utcai lakótelep sem. A Havannán a 6 ezer lakás közel 17 ezer lakóval a XVIII. kerület összlakosságának csaknem ötöde. Régebben elég rossz hírűnek számított, azonban az utóbbi pár évtizedben sokat változtak a viszonyok, jelentősen javult a közbiztonság, térfigyelő kamerarendszer működik, sok „renitens” már rég elköltözött.

     Mai napig meghatározza az árakat és a presztízst a lakótelepek építésének ideje. A hetvenes évek panellakásai rendelkeznek a legkisebb vonzerővel, az 50-60-as évek lakásai emberléptékűbbek, sok esetben gázfűtéssel rendelkeznek, bár itt is meghatározó a környék, hiszen ha némileg szlömösödött területről van szó, akkor nem sokat ér az emberléptékűség. Ugyanígy a 80-as évekbeli szemléletváltozás is jó hatással van az akkoriban épült lakótelepek népszerűségére. A volt NDK területén a lakótelep rehabilitáció során jó néhány tízemeletest visszabontottak, így sokkal vonzóbb épületeket kaptak. Nálunk hihetetlen nagy politikai bátorságra vallana, ha meghirdetnék a 70-es évek lakótelepeinek átalakítását, az épületek visszabontását, nem beszélve a temérdek pénzre, ami ugye nem áll rendelkezésre.

     Az átkos távhő

     A panellakások egyik tipikus sajátossága a távhőfűtés, amely szerencsésebb nyugati országokban áldás és környezettudatos termék (pl. Dánia), mifelénk azonban ez is átoknak bizonyult a meglehetősen egyenetlen színvonalú panelprogramok elindulásáig. A probléma az, hogy a távhőrendszerek többségét az 1960-70-es években építették, azonban főleg ipari fogyasztók számára. Kiszolgálásukra nagy, tartalékokkal rendelkező rendszereket hoztak létre, amelyeknek elsősorban a biztonságos ellátást kellett garantálniuk, az energiatakarékosság csupán másodlagos szempont volt, hiszen akkor még virágzott a szovjet-magyar fegyverbarátság.

     Az ipari létesítmények távhőigénye pedig a fűtési szezonoktól független, ezért a nagy igényt folyamatosan kielégítő rendszereket kellett kiépíteni. Csupán mellékesen elégítették ki a háztartási fogyasztók igényeit, miután a 70-80-as években csúcsra járatták a házgyárak termelését. Az ipar közben tönkrement, az igények drasztikusan csökkentek, viszont megmaradtak az energiapazarló rendszerek, amelynek költségeit már egyedül a távfűtött lakások viselik, így fajlagosan nagyobb teher hárul rájuk.

     Számos rendszer erősen (50-100 %-os mértékig) túlméretezett. Ezt nagyszerűen példázza a borsodi megyeszékhely esete. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 43 ezer panellakást építettek, köztük Miskolcon 32 ezer panellakást húztak fel. Miskolcon a 70-es években volt a távfűtés csúcspontja, akkor egy-egy téli időszakban 2,5 millió GJ energiát használtak fel, és itt ne felejtsük el a miskolci nehézipart, mint kiemelkedő fogyasztót. Ma már szinte teljesen megszűnt a helyi nagyipar, és maradtak a panellakások, így ma a fűtési időszakban majdnem a felére esett vissza az igény.

 

forrás: realista.hu

Panelban élők később kapják a rezsicsökkentést

Kategória: Panel bulvár

     A panelban lakók kapják a legkésőbb a rezsicsökkentést. “Benyújtotta a Fidesz a parlamentnek a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatát, amelynek tárgyalása hétfőn megkezdődhet az Országgyűlésben, és akár már kedden szavazhatnak róla” – közölte Németh Szilárd, a nagyobbik kormánypárt rezsicsökkentésért felelős politikusa vasárnap Budapesten.

 

A panelban lakók kapják a legkésőbb a rezsicsökkentést 1. kép

 

     A politikus a sajtótájékoztatón jelezte, javasolják, hogy a Ház kivételes sürgősségi eljárásban tárgyalja a Rogán Antal frakcióvezetővel közös indítványát, amelynek alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken majd. “Minden külső-belső támadás ellenére kitartunk a rezsicsökkentés politikája mellett” – fogalmazott Németh Szilárd.

 

forrás: napi.hu

 

Szegeden kéttucatnyian leváltak már a távhőről – nem bánták meg

Kategória: Panel rengeteg

     A szegedi Sajka utca 14. szám alatti négyemeletes panelház lakói 2009-ben úgy döntöttek, leválnak a Szegedi Hőszolgáltató Kft. rendszeréről. Azóta saját gázkazánnal fűtenek, a meleg vizet pedig a tetőn elhelyezett napkollektorok biztosítják. Az akkori számítások szerint a beruházás 5-6 év múlva megtérül. Utánajártunk, valóban megérte-e kiválniuk. Szerintük: igen.

 

Szegeden kéttucatnyian leváltak már a távhőről – nem bánták meg

 

     Hétfői cikkünkben azzal foglalkoztunk, milyen feltételek mellett válhat le egyéni lakás a távhőrendszerről, és hogyan teheti meg ugyanezt egy lakóközösség. Arról is beszámoltunk, hogy Szegeden elsőként a Sajka utca 14. lakói döntöttek a kiválásról. Több mint három év elteltével azt állítják, jól döntöttek, megérte.

     Egy névtelenséget kérő lakó elmondta, a szegedi hőszolgáltató együttműködő volt, nem akadályozta meg kiválásukat. Akkor 220-230 ezer forintot fizetett a ház havonta fűtésre, a leválás után a számítások 130 ezer forintot hoztak ki. Ez teljes mértékben bejött, újságolja a lakó, a kisebb, 55-57 négyzetméteres lakások havi fűtési számlája 10 ezer, a nagyobb lakásoké 13 ezer forint körül alakul jelenleg. Ehhez jön a meleg víz 2500-2700 forintos díja, ami viszont nyáron jóval kevesebb.

     Úgy kalkuláltak, átlagosan 56 százalékkal csökken majd a fűtési számla, és a hőszolgáltatónak addig fizetett alapdíjat teljesen megspórolhatják: ebből finanszírozhatják az átalakítást, amely 5-6 év alatt megtérül. 2009 nyarán elkészült a 10 millió forintos beruházás, amelyhez a lakók semmilyen állami támogatást nem kaptak, teljesen önerőből valósították meg az új rendszer kiépítését. A lakásokban nem kellett fúrni-faragni, a munkások nem szereltek át semmit, csak a kazánházi részben és a lépcsőházban dolgoztak. Két modern, 1000-1500 kilowatt teljesítményű kazánt építtettek be, a tetőre pedig napkollektorokat szereltettek. Az ezekben található mintegy 300 vákuumcső a ház melegvíz-igényének 90 százalékát kielégíti.

     Lakásonként 500-700 ezer forintba került az átalakítás. A lakók háromnegyede készpénzzel, a többiek havi részletekben, hitelből fizették a rájuk eső részt. A lakó szerint mindenki jól járt, elégedett, és senki sem bánta meg az átállást. A megkérdezettek többsége akkor úgy vélte, valószínűleg lesznek követőik, ha beválik a rendszer.
 

Nem prognosztizálható tömeges kiválás

     Nem így történt, példájuk nem lett ragadós. Básthy Gábor úgy emlékszik: ügyvezető igazgatói praxisában eddig legfeljebb kéttucatnyi szegedi lakás vált le a távfűtési rendszerről. Nem számít arra, hogy ez a szám megugrana a közeljövőben, ugyanis elég magasak a lakossági gázárak, ugyanakkor a távhő áfája jelenleg 5, míg a gázfűtésé 27 százalék. Bálint Ferenc, a hőszolgáltató gazdálkodási osztályvezetője szerint sem prognosztizálható tömeges kiválás, mert maga a beruházás szintén nem olcsó mulatság, akár 1 milliónál is többe kerülhet lakásonként, ami nem biztos, hogy belátható időn belül megtérül, véli a szakember. Ha betartják a törvényi előírásokat, nincs akadálya a leválásnak, amely a hőszolgáltató számára semmilyen pluszterhet nem jelent. Tehát, magyarul, szabad a gazda.

forrás: szegedma.hu

 

Megéri-e kiszállni a távhőszolgáltatás rendszeréből?

Kategória: Panel rengeteg

     Több, panelben lakó honfitársunk fejében is nyilván megfordult az ötlet, mi lenne, ha a magas árak miatt leválnának a távhőről, és megpróbálnának olcsóbb, gazdaságosabb fűtési rendszert kialakítani lakásukban. Ezekről a lehetőségekről kérdeztük Bálint Ferencet, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. gazdálkodási osztályvezetőjét.

 

Megéri-e kiszállni a távhőszolgáltatás rendszeréből?

 

     A távhőről való leválást egy 2005. évi törvény szabályozza. Kimondja, az első feltétel, hogy a lakóközösség 100 százalékban hozzájáruljon a kiváláshoz. A második követelmény, adottak legyenek a műszaki feltételek, magyarán olyan fűtési rendszer, amelyet át lehet alakítani úgy, hogy egy lakás is kiválhat. A harmadik feltétel, ez a társasház többi lakójának kárt nem okozhat.

     Negyedik: a lakás komfortfokozata nem csökkenhet, a leválás után egy más fűtési móddal (gázzal, villannyal stb.) is központi fűtésnek kell maradnia a lakáson belül. Fűtés nélkül semmiképpen sem hagyható a lakás, és a konvektoros megoldás sem elfogadott, mert nem minősül összkomfortosnak. A tüzelőanyagra vonatkozóan nincs előírás, de arra igen, hogy központi fűtésnek kell lennie. Az utolsó feltétel: minden felmerülő költség a fogyasztót terheli.

     Aki kielégíti ezt az 5 feltételt, az kiválhat, erősíti meg Bálint Ferenc. A procedúra úgy zajlik, hogy az igénylő beadja a SZETÁV-hoz a kiválási nyilatkozatot a lakók beleegyezésével, majd a cég leírja, milyen feltételeknek kell eleget tenni. Amikor a fogyasztó minden tervet beszerzett és a kivitelezéssel is elkészült, a távhőszolgáltató műszaki ellenőrei kiszállnak a helyszínre és megbizonyosodnak arról, valóban minden az előírások szerint történt-e.

     Ha igen, jegyzőkönyvezik, hogy az illető kivált a fűtési rendszerből. A radiátorokat ilyenkor le kell szerelni, az ott maradt csöveket pedig 5 centiméter vastag csőhéjjal hőszigetelni. A jegyzőkönyvezés pillanatától a lakónak már nem kell távhődíjat fizetnie. A fűtés és a meleg víz két teljesen különálló rendszer. Attól, hogy valaki leválik a távfűtésről, a melegvíz-rendszeren még rajta maradhat, de kérheti mindkettő megszüntetését is. A többi lakót semmilyen költségnövekedés nem sújtja, mert a kivált lakás nem marad fűtetlenül. Ezért írja elő a törvény a központi fűtést.
 

Eddig tiltották, most újra indulhat a leváláshullám

     Az osztályvezető szerint Szegeden nem jellemző, hogy a lakók tömegesen kérnék a leválást. Egyéni kezdeményezés akad, de addig nem jutnak el, hogy a lakók 100 százalékos beleegyezését is megszerezzék. Bálint Ferenc 6-8 ilyen lakásról tud a városban. Lakóközösség csak egy van, amely levált a Szegedi Hőszolgáltató Kft. rendszeréről, ez a Sajka utca 14. szám alatti 4 emeletes panelház. Ők 2009 óta saját gázkazánnal fűtenek, a meleg vizet pedig napkollektorok biztosítják.
A társasházak kiválása esetében teljes mértékben megszűnik a távfűtés, ezt követően pedig olyan fűtési rendszert alakítanak ki maguknak, amilyet akarnak. Ott már nincsenek olyan szigorú szabályok, mint az egyes lakások esetében. Lakógyűlési határozat alapján 80 százalékos többséggel történhet meg a leválás.

     Bálint Ferenc szerint nem prognosztizálható tömeges kiválás azért sem, mert a távhő áfája jelenleg 5, a gázfűtésé pedig 27 százalék. Maga a beruházás szintén nem olcsó mulatság, akár 1 milliónál is többe kerülhet, ami nem biztos, hogy belátható időn belül megtérül, véli a szakember.

     Básthy Gábor úgy emlékszik: ügyvezető igazgatói praxisában eddig alig néhány szegedi lakás vált le a távfűtési rendszerről. Ő sem számít arra, hogy ez a szám megugrana a közeljövőben. Elég magasak a lakossági gázárak is. Az átalakítás minden költsége az érintett lakókra hárul, mondja, kiemelve: ha betartják a törvényi előírásokat, nincs akadálya a leválásnak, amely a hőszolgáltató számára semmilyen pluszterhet nem jelent.

     Az elmúlt években a fővárosban már elindult egy leválási hullám, amit a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. egy közgyűlési rendelet alapján korlátozott. Ez történt több magyar nagyvárosban is. Országszerte szabad utat nyithat viszont a távfűtésről leválni akaróknak az Alkotmánybíróság döntése, amellyel megsemmisítette az ezt tiltó miskolci távhőrendeletet. Magyarországon 650 ezer, a fővárosban 250 ezer lakásban van távfűtés.

forrás: szegedma.hu