panel villanyszerelés logo

PANELBEN IS LEHET SOK KUTYÁNK, NEM SZÓLHATNAK BELE

Kategória: Panel bulvár

     A pécsi kutyabarátok és kutyatartók örülhetnek, a társasházak ugyanis már nem köthetik ki, hogy vihetnek-e kutyát vagy kutyákat a lakásokba. A lakóközösségek számára viszont ez az új döntés nem biztos, hogy jót jelent.

 

Kit zavarnak a panelkutyák?

 

     Szeptemberben a Fővárosi Törvényszék egy olyan irányadó döntést hozott, melynek a pécsi kutyatartók és kutyabarátok feltehetően nagyon örülnek, a társasházak egyes lakói, vagy akár a házak lakóközössége viszont nem feltétlenül. A törvényszék ugyanis kimondta, hogy ezentúl a társasházak nem korlátozhatják a kutyatartást, pontosabban a lakásban tartható kutyák számát.

     Az ítélet mögött az állt, hogy szerte az országban – így pedig Pécsett is – a társasházakban meg volt szabva, hogy milyen méretű kutyából mennyit tarthattak a lakók. Ez még nem is lenne feltétlenül negatívum, az azonban már igen, hogy nagyon sok helyen bevett gyakorlat volt, hogy a ház lakásaiból egyszerűen kitiltották a kutyákat.

     Korner Zsuzsanna, a pécsi Kulturált Állattartásért és Tiszta Környezetért Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a törvényszék döntése nem csak a kutyatartóknak, hanem minden állatbarátnak és állattartónak öröm.

     -Nonszensz volt, hogy Pécsett fiatal kutyás párok és az olyan idős és magányos nyugdíjasok, akiknek a kiskutyák jelentik az egyetlen támaszt, nem találhattak maguknak lakást, mert egyszerűen a lakóközösség jogszerűtlenül nem engedte be az állatokat a házba. Tudomásunk van olyan kertvárosi 10 emeletes társasházról is, ahol kutyát ugyan tarthatnak, de a liftbe nem vihetik be őket. Ez a döntés egy 87 éves hölgy és tacskója életét például nagyon megnehezítette – fogalmazott Korner Zsuzsanna.

     Az egyesületi elnök elmondta, azért jogszerűtlenek a társasházak kutyásokat korlátozó döntései, mivel egy 2010-es kormányrendelet már régen kimondta, hogy az ebek számát nem lehet korlátozni a házakban. Ettől függetlenül viszont a házak szervezeti működési szabályzatukat mégis úgy módosították és módosítják a mai napig is, hogy azzal ezt a rendeletet önkényesen felülírják.

     Persze a törvényszék döntését is helyén kell kezelni – tette hozzá Korner Zsuzsanna -, hiszen nem ésszerű az, hogy valaki egy másfél szobás panellakásban 3-4 nagytestű kutyát tart, arról nem is beszélve, hogy ez a kutyáknak sem kedvez. Az rendkívül fontos, hogy a kutyások legyenek tisztelettel a többi lakóra is.

     Nagy Emil, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének baranyai elnöke azonban más véleményen van. Szerinte annak ellenére, hogy azt elvileg valóban nem dönthették el a lakóközösségek, hogy nem engednek be kutyásokat a házukba, a törvényszék ítélete mégis minimum furcsa, és olyan lehetőséget ad a kutyabarátok kezébe, melynek eredménye minden bizonnyal több nézeteltéréshez is vezethet majd a lakóközösségek tagjai között a közeljövőben.

     -Nem tartom jó döntésnek, hiszen nem mindenki örülne annak, ha valaki 15 kisebb-nagyobb kutyával költözne be a szomszédba. Az, hogy mekkora és mennyi kutyát visz valaki egy társasházi lakásba, a lakóközösségre is tartozik, az ő életüket is megváltoztathatja. Fontos lenne tehát, ha a kutyatartás lehetőségét az állatok gazdái és a lakók, a szomszédok, közösen beszélnék meg – hangoztatta a LAKTÁSZ baranyai képviselője.

 

forrás: pecsma.hu

Így semmisítik meg Pécs legmagasabb panelházát

Kategória: Panel bulvár, Panel program

     A pécsi magasház bontása október 6-án vette kezdetét. Az épület Pécs legmagasabb panelháza volt, mivel elérte a 80 métert is.

     Még 1976-ban adták át a 250 lakásból álló házat, aminek 25 emelete volt.

 

 

A munkálatok jól haladnak/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A munkálatok jól haladnak/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

A megmaradt emeleteket géppel bontják/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A megmaradt emeleteket géppel bontják/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

Pécs legmagasabb panelháza volt/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 Pécs legmagasabb panelháza volt/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

A lebontásról még 2013-ban döntöttek/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A lebontásról még 2013-ban döntöttek/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

A ház falán még rajzok és írások is voltak/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A ház falán még rajzok és írások is voltak/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

A panelházban egykor még 250 lakás volt/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A panelházban egykor még 250 lakás volt/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

forrás: blikk.hu

Tizenkét év alatt térülhet meg egy befektetési céllal vásárolt lakás Pécsett

Kategória: Panel rengeteg

     Az év elejétől egyre kedvezőbb feltételekkel igényelhető CSOK eredményeképpen a téglalakások és panellakások országos szinten egyre közelítenek a válság előtti árszinthez. A kiadó ingatlanok négyzetméterenkénti átlagárai Pécsett 5,5 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. 2016 második felében megéri ingatlanba fektetni? Hol, milyen megtérülésre számíthatunk az albérletárak alapján?

 

Tizenkét év alatt térülhet meg egy befektetési céllal vásárolt lakás Pécsett

 

     Budapesten idén 1,01%-kal emelkedtek az albérletárak 2015-höz képest, ám az előrejelzés szerint szeptemberben nagyobb áremelkedésre számíthatnak a kiadó lakást keresők. A fővárosban messze a legmagasabbak a bérleti díjak: jelenleg átlagosan 3.148 forintba kerül egy budapesti albérlet egy négyzetmétere, ami majdnem kétszerese a vidéken tapasztalható négyzetméteráraknak.

     Hasonló, a válság előtti szintet túlszárnyaló tendencia figyelhető meg Magyarország hat legnagyobb városában is, amely alól egyedül Miskolc városa képez kivételt. Miskolcon ugyanis az albérletárak a mélyponthoz közelítenek. A kiadó ingatlanok négyzetméterenkénti átlagárai Pécsett 5,5, Debrecenben 8,3; Szegeden 24,6; százalékkal növekedtek az előző évhez képest, még Győrben 4,6 százalékos csökkenés volt tapasztalható.

     Debrecenben mintegy 17.845.000 forintba kerülne egy 60 négyzetméteres téglalakás, ami havi 112.800 forinttért kiadva szintén valamivel több, mint 13 év után térül meg. Ugyanezen számításokat elvégezve Pécsett és Miskolcon a 12., Szegeden a 13., Győrött pedig a 15. évben érné el egy befektetési céllal vásárolt 60 négyzetméteres téglalakás a vételárát. Összességében tehát elmondható, hogy jelentős különbség csupán az árakban figyelhető meg, egy ingatlanbefektetés közel azonos időtávon térül meg.

     Az elmúlt évet tekintve az albérletek piacán lassult az növekedés mértéke, azonban a vizsgált hat nagyvárosban már a válság előtti szintek fölött mozognak az árak, s hosszútávon továbbra is emelkedni látszanak.

 

forrás: pecsiujsag.hu

Bontódik a pécsi Magasház. Megépülnie sem kellett volna?

Kategória: Panel rengeteg

     A pécsi Magasházat lassan tényleg bontani kezdik a Szigeti úton. A félig-meddig elátkozott huszonöt emeletes toronyház helyére eredetileg huszonkét emeletes épületet terveztek, méghozzá panelből. Érdemes felidézni. Az még vélhetően most is ott állna – ám mégsem így történt, mert közbeszólt egy jugoszláviai földrengés.

 

Már bontják a pécsi Magasház melléképületeit

 

     Nagyjából ötven tavasszal ezelőtt, 1966-ban márciusában jelentek meg az első híradások arról, mit is képzeltek el a kor politikai, szakmai vezetői a később Szigeti-városrészként megismert negyedben. Többek között egy olyan hatalmas házat is, amilyen addig nem készült a baranyai megyeszékhelyen.

     A helyszín félig-meddig meggyezik azzal a területtel, ahol most visszabontják a végül helyette megépült Magasházat. Abban az időben még ott állt az Aranyfácán vendéglő. Tehát, mint sok más esetben, úgy ennél is előbb romboni kellett volna, csak utána következhetett volna az építés.

     A rajasztalon már létezett Szőke Gyula terve, aminek semmi köze sem volt ahhoz, ami később kinőtt a földből. Bár arculatában, tájolásában megegyezett a rengeteg viszontagságot megélt lakóházzal, de mint egy új típusú panelház pattant ki a fejéből.

280 garzonlakás …

     Ám senki se gondoljon holmi elmismásolt kulipintyóra. Hetvenméteres magasságával messziről lehetett volna látni, miképpen onnan is távolra vethette mindenki a tekintetét. Igaz, csak két dimenzióban, de ez utólag már mindegy is. Összesen 280 lakást foglalt magába a tömb. Túlnyomó részt garzonokat alakítottak volna ki, az ablakok keletre és nyugatra néztek a papírokon. A hossztengely észak-déli beállítása sem tért el a későbbi győztes épületétől.

Felfelé nincs határ …

     A harmadik ötéves terv során csupán Budapesten vágtak bele ekkora nagyságrendű beruházásba. Ennek ellenére a pécsi városvezetőknek hangsúlyozottan nem a vetélkedés volt a céljuk. A megoldást hellyel-közzel a kényszer szülte, hiszen az érvényes jogszabályok betartása mellett csak akkora szanálásra volt lehetőség, amit lehetett helyettesíteni valami újjal, mással. A kisebb tér feláldozása viszont csupán úgy jöhetett létre, ha felfelé törnek, ahol nincsen határ a lakók számában.

Éttermet is terveztek …

     A hatalmas ívű munkálatokra jellemző, hogy az elméletek szerint egy 400 személy befogadására alkalmas étterem is szerepelt a víziók között. Mindezt egy átjáró volt hivatott szolgálni. Valami hasonló meg is valósult ebből, igaz évtizeddel későbbi építési időponttal.

Portás és szolgáltatórészleg …

     Az előcsarnokban portás fogadta volna a lakókat, meg természetesen a látogatókat is. Egy ilyen monstrumban még az eltévedés lehetőségével is számolni kellett. A lakástulajdonosok javát szolgálhatta az a „mindenes” bolt is, ahol újságot, bélyeget, feketekávét kínáltak a vásárlóknak. Külön szolgáltatórészleg szintén szerepelt a lehetőségek széles tárházában. A mosókonyha ebbe a kategóriába sorolható. De még a belső telefonközpont, önálló hálózat sem a fantázia szüleménye, hanem leírt tény.

A földrengés …

     Végül azonban a dologból semmi sem lett. Mert közben Jugoszláviában, a szkopjei földrengés után az ottani szakemberek kifejlesztettek egy modern szisztémát, ami az elemi csapásoknak is képes volt ellenállni. Ezt sikerült magyar „tudással”, hazai anyagokkal kiegészíteni, máris készen volt az öszvér, egyben kontár megoldás. Amit nem is késlekedtek megvalósítani.

Késő bánat …

     Azután a szorgosság minden kára később visszahullott a hálátlan utókorra.

     Ebből következően 2016 telén nem tehetünk mást, mint kárhoztatjuk a sorsot, mert az eredeti vonalról letértek az építészek. Pedig az idő bebizonyította, a panelek számára fél évszázad nem a világ, jól bírják a strapát. A korszerű ötletbe viszont hiba csúszott, ezért hamarosan eltűnik egy városképi elem Pécsről. Ráadásul még az Aranyfácánhoz címzett búfelejtő sem térhet vissza helyette.

 

forrás: pecsiujsag.hu

Megvan a legkreatívabb pécsi panel

Kategória: Panel bulvár

     Miért ne lehetne egy panellakás a legkreatívabb, legdivatosabban berendezett? A PÉTÁV ősszel meghirdetett pályázatára ilyen otthonokról készült fotókat vártak. Összesen 46 pályamű érkezett a házgyári lakásokhoz fűződő sztereotípiákkal leszámolni vágyó megmérettetésre. Csütörtökön átadták a díjakat.

 

Megvan a legkreatívabb pécsi panel

 

     Szeptember közepén hirdette meg a PÉTÁV Kft. és a pécsi egyetem Breuer Marcell Doktori Iskolája a Kreatív Panel pályázatot azzal a céllal, hogy valós példákon keresztül szemléltethessék, panelben élni nem feltétlenül hátrány. Olyan lakberendezési, térfelhasználási és dekorációs ötleteket kerestek, amelyek tulajdonosai egy-egy kreatív – és akár mások által is megvalósítható – megoldással kényelmesebbé és otthonosabbá tudták tenni házgyári lakásukat.

     A Kreatív Panel versenyre 46 nevezés érkezett Pécs valamennyi paneles városnegyedéből. Különlegesen berendezett szobák, praktikus térkihasználási módok, egyedi dekorációs megoldások jelennek meg a pályázók fotóin. A pályázatok közös jellemzője az élhetőség és a praktikusság: volt, aki az ízléséhez passzoló dekorációt készített, másnak a család bővülése és a növekvő helyigény miatt kellett átgondolnia a térfelhasználást. Közös azonban mindegyikben, hogy minden tekintetben használható és szemre is tetszetős végeredmények születtek.

     – Holott sokan még mindig szocialista csökevényként tekintenek ezekre a lakóépületekre, mára azok a területek, amelyekben panelok vannak túlsúlyban a legjobb infrastruktúrájú városrészekké váltak – mondta a Vida János PÉTÁV vezérigazgatója, mielőtt átadta volna aszót a zsűri vezetőjének, Bachman Zoltánnak.

     A nemrég Nemzet Művésze elismeréssel kitüntetett Kossuth- és Ybl-díjas pécsi építész, segítségére volt a döntésben Dr. Borsos Ágnes, a PTE Belsőépítészeti és Környezettervezési Tanszékénak adjunktusa és Pető Alexandra építész doktori hallgató. A pályaművek megtekintésekor Bachman professzor többször is kiemelte a panellakások általa legnagyobb hiányosságának vélt étkezőhelyiség hiányát, amelyet több pályázó is igen ötletesen és praktikusan alakított ki. A beküldött fotók alapján szembetűnő, hogy milyen központi szerepet foglal el, e lakásokban a konyha. Olyan aspiráns is akadt, aki a szobákat elválasztó panelelem átvágásával növelte a belső teret, amelyet az építész külön kiemelt. Az egyik díjazottnál kifejezetten a lakás gyermekközpontúsága tetszett meg a zsűrinek, mások idézve az építészt lakberendezési lapokba való, professzionális módon felújított lakásaikkal nyerték el az értékelő építészek szimpátiáját. Bachman Zoltán az értékelést követően arra is kitért, hogy a panelházas városrészek fejlesztésének a közösségi terek kialakításának irányába kell elmozdulnia. Vida János pedig a panellakások az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb élettartamával és a bennük rejlő további épületgépészeti lehetőségekkel folytatta. Mint kiemelte, nem igaz, hogy e házakat nem lehet felújítani műszakilag, amelyre példaként hozta a PÉTÁV-berkekben csak mintaházként emlegetett Páfrány utca 20. számú lakóépületet, amely nem mellesleg a Pécs legöregebb panelháza. A valóban mintaértékű ház eredményeiről ebben a cikkünkben olvashat részleteket.

 

forrás: pecsinapilap.hu

 

115 kertvárosit kellett kitelepíteni

Kategória: Panel bulvár

     Bombát találtak Pécsett Kertvárosban pénteken este egy panelban. Két lépcsőháznyi embert kellett kitelepíteni ideiglenesen. Szerencsére nem volt életveszély.

 

115 kertvárosit kellett kitelepíteni 1. kép

 

     Egy 10 emeletes panelház alagsorában találtak bombát a Nagy Ferenc téren Kertvárosban. Információink szerint gyerekek bukkantak rá, miközben odalent játszottak.

     Egy töltet nélküli gyakorlógránátról van szó, ami nem veszélyeztette a lakókat, mert hatástalanított eszköz.

     Kasza Anett, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóreferense elmondása szerint 115 embert – két lépcsőház lakóközösségét – telepítettek ki, akik ideiglenesen az ANK Művelődési Központ tornatermében tartózkodtak egy órán keresztül. Mivel a szerkezet hatástalan, visszatérhettek otthonaikba.

     Pedig ez még nem is a teljes költségvetés. – A beépítés 20-25 ezer forintba kerül. Ezekre jön még a vezetékezés és a karbantartási jegyzőkönyv, valamint a jóváhagyatás költsége. Ha szükséges, még az áthelyezett tűzhelyek csővezetékeit is szabványosítani, cserélni kell – sorolta Goda István gázkészülék-szerelő.

     Rendőrök biztosították a környéket, amíg a tűzszerészek elszállították a bombát.

     Pánikhangulat nem volt a helyszínen, mindenki megőrizte a nyugalmát, rendben zajlott az intézkedés – számolt be kollégánk a helyszínről.

 

forrás: pecsma.hu

 

Pécsi panelben főtt az első sörük

Kategória: Panel rengeteg

     Az elmúlt években egyre-másra nyíltak a kisüzemi sörfőzdék, s próbálták ki mind többen az otthoni sörkészítést is. Két fiatal Pécsett szakmai kóstolót tartott. Uránvárosi panelben készült első sörük.

 

Pécsi panelben főtt az első sörük 1. kép

 

     Sörforradalom zajlik hazánkban, egyre több kisüzemi sörfőzde működik, s egyre többen próbálkoznak otthoni sörkészítéssel, szép eredményekkel. Divat a kézműves sör, egyre tudatosabbak a fogyasztók, keresik azokat a méréseket, ahol különlegesebb italokat kóstolhatnak. Ilyen leginkább a nagyvárosokban, és főként Budapesten van, de maga a házi sörfőzés gyakorlata és kultúrája mélyebben gyökerezik a magyar társadalomban, a vidéken, főként az Alföldön nem volt ritka az efféle tevékenység. Mindezt Bart Dániellel, a Folyékony Kenyér blog szerzőjével beszélgetve tudom meg.

     A sörforradalom leginkább neki köszönhető, ahogy a Főzdefeszt is. Az egyetlen olyan pécsi presszó előtt tereferélünk, nem messze a belvárostól, ahol csapra vernek kisüzemi söröket.

     Egy szakmai kóstolóra érkeztünk, két fiatal mutatta be, mit főztek otthon a négy fal közt.
A fiatal sörfőzők egyike sem pécsi, de mindkettejüket ide szólította a munka és a tanulás. Paulus Marcell (24) az ország egyik leghíresebb családi orgonaépítő műhelyének továbbvivője. Pécsre jött Budaörsről, hogy olyan mestertől tanuljon, aki valaha az ő apjánál kezdett. Kovács-Öller Tamás (28) pedig Újlengyelről származik, a szegedi egyetemen szerzett biológusdiplomát, s most Pécsett kutat, s végzi a doktori iskolát.

     Marcell azt mondja, szerettek volna jó sört főzni, de az őket is meglepte, hogy sokaknak ízlik, amit készítenek. Az első főzet egy uránvárosi panelben készült, abból az albérletből eljöttek, de most is a négy fal közt próbálják ki az előtte fejben kitalált, speciális számítógépes programmal ellenőrzött recepteket.

     Ha már idáig eljutottak, s biztatják őket, szeretnének kisüzemi főzdévé válni, amihez azonban sok pénz kell. A fiatal vállalkozóknak szóló pályázatban bíznak, de bárhogy lesz, fő állásukat nem adják fel, a sörfőzés mindig szeretett, komoly hobbi marad.

     Évek óta ismeri egymást Tamás és Marcell, családi kapcsolatokon keresztül. Tamást a sörfőzés biológiája érdekelte, míg Marcell igazi sörrajongó, barátaival évek óta járta Pesten azokat a helyeket, ahol kézműves söröket vásárolhattak, és kis házi kóstolókat tartottak maguk közt. A közös főzés ötlete így korábban felmerült, de csak januártól álltak neki, amikor Marcell is Pécsre költözött.
Mindezt nagyban segíti, hogy 2012 óta legális a házi sörfőzés (évi ezer liter személyenként), csak előre be kell jelenteni a NAV-nak, és a sört nem értékesíthetik.

     A komlóhoz, malátához a az élesztőhöz speciális, a házi sörfőzést kiszolgáló internetes bolton keresztül jutnak. Az alapanyagok rendkívül változatosak, de alapvetően külföldről származnak, az ismert „sörös” országok mellett főként az USÁ-ból, Ausztráliából. Elérhetőek így a legextrább minőségű alapanyagok is, amelyekből a legkülönlegesebb italokat is meg lehet főzni, de ezek jóval drágábbak is.
A kézműves sör amúgy sem olcsó, de Marcell azt mondja, a fogyasztók jó része tudja, miért kerül többe, az extra minőség pedig alkalmakra szól, csakúgy mint egy ünnepi bor.

     A sörhöz árpa, maláta, komló és víz kell. Technikai oldalról egy főzőüst és egy erjesztőkád. Marcellék nem sör-, hanem lekvárfőző üstöt használnak, ami olcsóbb, de ugyanúgy alkalmas a sörfőzésre. A legfontosabbat tudja: szabályozni a hőmérsékletet. Ez kulcsfontosságú elem, kis túlzással a sörfőzők egyik titka: sok múlik azon, hogy a főzés mely fázisában milyen hőmérsékletet biztosítanak, s milyen hosszan. Egy lekvárfőző üst 15-18, egy erjesztő vödör 2-3 ezer forintba kerül, s egy egyszerűbb sör (15-20 liter) alapanyaga 1500-2000 forintból kijön.

 

forrás: bama.hu

 

Képeken a leghíresebb magyar panel-épület: 20 éve lakatlan

Kategória: Panel rengeteg

     Pécs legmagasabb panelháza építési hiba miatt vált lakhatatlanná. Lassan az enyészeté lesz.

     Pécs legmagasabb panelháza 23 éve lakatlanul áll, mióta 1989-ben kiköltöztették a lakókat. A 80 méteres házat 1974-ben kezdte építtetni a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, és 1976-ra el is készült, azzal azonban nem számoltak, hogy a lakók alig több mint egy évtizedig élvezhetik a csodálatos panorámát.

     Az épület vasbeton szerkezete IMS jugoszláv utófeszített technológiával készült. Ez a metódus ismert volt az országban a hetvenes években, azonban a magasház esetében építéstechnológiai hibát követtek el. A feszítőpászmák és a beton közti réseket ugyanis olyan tömítőpasztával töltötték ki, mely kloridos korróziót okozott. Ez a feszítőpászmákat károsította, így az épület életveszélyessé vált.

     Azóta több kísérlet történt a hasznosítására, 2003-ban az önkormányzat szerkezeti megerősítési munkákat végeztetett a házon azzal a céllal, hogy egyetemi központtá és kollégiummá alakítsa át, a megbízott cég azonban visszalépett a megbízástól. 2008-ban ugyan eladták, de mivel eddig nem történt változás, egyre közelebb kerül a lebontáshoz a Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként Guinnes-rekorder címet nyert épület.

 

[flagallery gid=8 name=”panel hírek”]

 

forrás: femina.hu