Egyedül él egy férfi a családjával egy 10 emeletes, 50 lakásból álló panelben.
A többieket már elköltöztették a lebontásra ítélt épületből, a négygyermekes Ezekiel Hermon azonban mindenki másnál válogatósabb, a birminghami önkormányzat által felkínált 6 másik lakás egyike sem felelt meg az igényeinek.
A 46 éves férfi 25 éve lakik a kérdéses helyen, így nem csoda, hogy nem megy könnyen számára a távozás. A szomszédjai már több mint 1 esztendeje eltűntek, de legalább nem kopácsolnak, fúrnak-faragnak, klopfolnak és zajonganak.
A Saxelby House nevű tömb már nem is néz ki jól, az erkélyek ürességtől konganak, az ablakok számos helyen be vannak törve, és egyre több a falakon a graffiti. Ezekielék helyzetét nehezíti, hogy már a lift sem működik, és néha a lépcsőházi világítás is kialszik.
A férfi eddig azért nem fogadta el az önkormányzat által javasolt cserelakásokat, mert azok legfeljebb egy-két hálószobásak voltak, ami kevés a népes családnak, illetve némelyik tömb az ötvenes években épült, így igen elavultnak tűnt.
„Szörnyű már itt élni. 25 évig laktam itt, és megszoktam, hogy emberek nyüzsögnek körülöttem. Most, ha hallok egy kis neszt, rögtön arra gondolok, vajon ki jöhetett be”
– utalt a férfi arra, hogy idegőrlő ma már a szellemházban tölteni az időt. Közben az ő lakásuk is romlik-bomlik, de az önkormányzat nem bizonyul túl segítőkésznek. Télen még rosszabb a helyzet, hiszen a fűtés sem a legjobb, ezért rengeteg áramot esznek meg a hősugárzók.
Az ügy lassan bírósági útra terelődik, ahol alighanem Ezekielék húzzák majd a rövidebbet. Legutóbb 2021 szeptemberének végén néztek meg egy szóba jöhető lakást, de azt is kicsinek találták.
Azzal kell kezdenem ezen a napon, hogy köszönöm szépen ezt az évet mindenkinek!
Nem lehetek eléggé hálás azért a sok munkáért, kitartásért és segítségért, amit a körülöttem lévő, közeli és távoli barátok és ismerősök beletettek ebbe az évbe. Nem véletlen, hogy ott tartunk, ahol!
Voltak, akik velünk együtt húzták a szekeret, és voltak akik tolták hátulról, ha meredekebb hegyoldalhoz értünk. Voltak akik terhet vettek le a szekérről, hogy gyorsabban és egyenletesebben futhasson, és voltak akik csak utaztak rajta.
Voltak, akik a kormányzásban segítettek, hogy a jó irányba és sebesebben haladjunk, és voltak akik az utat mentesítették a kátyúktól. Voltak, akik a szekér körül sürögtek-forogtak, ellátták a szekér-húzókat mindenféle jóval, és voltak akik csak “bámészkodtak” a szekér körül, csodálva a kitartást.
Ez az év minden szempontból fantasztikus volt. Köszönöm nektek, hogy jóban-rosszban kitartottatok mellettünk, és hát mi mást kívánhatnánk: jövőre, veletek, ugyanitt!
Az ellentétek vonzzák egymást az erkély felé kinézve – régen és most.
A Studio Arkitekter kezei között újjászülető panellakás
A Studio Arkitekter emberei a renoválás során megtisztították a falakat, hogy a mostanában oly divatos látszóbetont életre keltsék a panellakásban, hiszen az építőelemek itt eleve tömör vasbetonból készültek.
Látszóbeton – egyszer mi is csináltunk Budafokon úgynevezett szövetszigetelt vezetékkel a lámpákhoz.
A falak lecsupaszítása után előbújt téli álmából a szürkés, lyukacsos szerkezet, amelyet a nappali és a hálószoba mennyezetén is meghagytak egyfajta oázisként, ez pedig a csüngő lámpáknak olyan, mint frissen nyíló virágnak a termőföld.
Mit tegyen az, aki nagyobb panellakásba költözne, de a 11. és 13. kerületetek megfizethetetlenek már a számára? Mindenképpen nézzen körül a külsőbb kerületekben, ahol az előbbi ár töredékért lehet hozzájutni a lakásokhoz. Mindez egyben azt is jelenti, hogy egy kis lakásból, bár az elhelyezkedésre vonatkozó erős kompromisszum mellett könnyen lehet nagyot varázsolni. Ha mondjuk az előbbi népszerű kerületeket feladjuk és helyette a külső pestieket választjuk, 50 négyzetméter helyett közel 80 négyzetméteres lakóterületünk lehet. Fordított irányú költözésnél azonban nincsenek könnyű helyzetben a vásárlók, egy 60 négyzetméteres külső-pesti panellakásból csak egy garzonra futja az irodaövezetekben.
Az elmúlt 3-4 évben hihetetlen áremelkedés zajlott le a hazai lakáspiacon. A KSH számai szerint a tiszta árváltozás közel 50 százalékos volt, vagyis Magyarországon egy átlagos lakóingatlan közel a másfélszeresére drágult.
Az árak növekedése azonban nem érintette egyformán az ország különböző részeit, Budapesten ennél jóval nagyobb változás játszódott le. De különbség van a téglaházak és a panellakások árváltozása között is. Utóbbiak ugyanis szinte reneszánszukat élik, és a válság utáni felívelés nyerteseinek számítanak.
Több tényező is közrejátszott abban, hogy panelek kapósakká váltak az elmúlt pár évben. Ilyen ok lehetett például a távhő áfájának csökkentése, mely az addig kimagaslóan nagy fűtési költségeket jelentősen megszelídítette.
Szintén közrejátszott a családi otthonteremtési kedvezmények reformja, mely 2015 közepétől ismét lehetővé tette, hogy az állami támogatást használt lakás vásárláshoz is igénybe lehessen venni. Ráadásul a CSOK összeg a „legtöbbet” arányaiban a legolcsóbb otthonok kategóriájában ér.
Másrészt közben a lakások műszaki állapotával kapcsolatban is jelentek meg pozitívnak számító hírek, jobb állapotban vannak, mint sokáig a szakemberek gondolták. Természetesen ez ugyan messze áll az újszerűtől, vagy egyáltalán korszerűtől, és súlyos pénzekre van szükség a megfelelő felújításokhoz, de összességében szívesebben vesznek a vevők panelt, mint néhány éve.
Azt, hogy mennyiért tehetünk szert egy panellakásra még Budapest különböző részei között is nagyon-nagy szórást mutat, a legdrágább területeken, mint a 13. és 11. kerület a KSH számai szerint több mint 350 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként egy átlagos panelért. Az olcsóbb helyszíneken, mint a 20., 21., 23. és a 18. kerületek azonban már csak 225-250 ezer forintot kértek az eladók a lakások négyzetméterért a KSH adatai szerint 2017 első félévében.
Mindez természetesen azt jelenti, hogy ha valaki hajlandó kompromisszumot kötni a helyszínt illetően, akkor jelentősen nagyobb lakást vásárolhat egy külsőbb kerületben a felkapottabb környéken található ingatlanának eladásával.
Egy 50 négyzetméteres 11. 13. kerületi lakás árából például Csepelen már 78-80 négyzetméteres otthon is kijöhet, míg egy 50 négyzetméteres zuglói panel áráért egy 1-2 gyerekkel kényelmesnek számító 60-68 négyzetméteres lakást lehet venni a pesti külsőbb kerületekben.
Megfordítva a kérdést pedig az előbbiekből egyértelmű, hogy nincsenek könnyű helyzetben azok, akik viszont a külső kerületekből költöznének például a munkahelyükhöz közelebb a 11. vagy 13. kerületek.
Egy 60 négyzetméteres csepeli panel árából többnyire csak egy garzonra futja a 11. és 13. kerületekben, ahol 37-38 négyzetméteres lakást vásárolhatunk. De még a panelek között közepesen drágának számító 10. kerületi, 60 négyzetméteres otthonok árából is csupán egy másfélszobás, 44-45 négyzetméteres lakásra telik a legnépszerűbb 11. és 13. kerületekben.
Az év elejétől egyre kedvezőbb feltételekkel igényelhető CSOK eredményeképpen a téglalakások és panellakások országos szinten egyre közelítenek a válság előtti árszinthez. A kiadó ingatlanok négyzetméterenkénti átlagárai Pécsett 5,5 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. 2016 második felében megéri ingatlanba fektetni? Hol, milyen megtérülésre számíthatunk az albérletárak alapján?
Budapesten idén 1,01%-kal emelkedtek az albérletárak 2015-höz képest, ám az előrejelzés szerint szeptemberben nagyobb áremelkedésre számíthatnak a kiadó lakást keresők. A fővárosban messze a legmagasabbak a bérleti díjak: jelenleg átlagosan 3.148 forintba kerül egy budapesti albérlet egy négyzetmétere, ami majdnem kétszerese a vidéken tapasztalható négyzetméteráraknak.
Hasonló, a válság előtti szintet túlszárnyaló tendencia figyelhető meg Magyarország hat legnagyobb városában is, amely alól egyedül Miskolc városa képez kivételt. Miskolcon ugyanis az albérletárak a mélyponthoz közelítenek. A kiadó ingatlanok négyzetméterenkénti átlagárai Pécsett 5,5, Debrecenben 8,3; Szegeden 24,6; százalékkal növekedtek az előző évhez képest, még Győrben 4,6 százalékos csökkenés volt tapasztalható.
Debrecenben mintegy 17.845.000 forintba kerülne egy 60 négyzetméteres téglalakás, ami havi 112.800 forinttért kiadva szintén valamivel több, mint 13 év után térül meg. Ugyanezen számításokat elvégezve Pécsett és Miskolcon a 12., Szegeden a 13., Győrött pedig a 15. évben érné el egy befektetési céllal vásárolt 60 négyzetméteres téglalakás a vételárát. Összességében tehát elmondható, hogy jelentős különbség csupán az árakban figyelhető meg, egy ingatlanbefektetés közel azonos időtávon térül meg.
Az elmúlt évet tekintve az albérletek piacán lassult az növekedés mértéke, azonban a vizsgált hat nagyvárosban már a válság előtti szintek fölött mozognak az árak, s hosszútávon továbbra is emelkedni látszanak.
Fiatalos és ultra dizájnos panelek berendezésébe fogott a hazai Studio Artikerter brandalapítója, Csap Viktor. Lássuk, milyen lehet a jelen és jövő panellakása! Elképesztő!
„Ma már nem elegendő, ha a dizájn megfelel a megálmodott stílusnak és tetszik a megrendelőnek, vagy a vendégeknek. Mindez nagyon fontos, de nem minden. A munkáink során a teljes projektet szemléljük, az ügyfél álomszerű elképzeléseiből kiindulva a gyakorlati működésen át a mindennapi fenntarthatóságig. Tapasztalataim szerint célcsoport orientált, gazdaságilag működő rendszert tervezni kifizetődő az alkalmazott művészet területén is.”
mutatkozik be honlapján Csap Viktor szavaival a Studio Artikerter.
A cég hitvallása alapján az ügyfél elképzeléseiből kiindulva egy átfogó stratégia megalkotásával, a hagyományos belsőépítészeti tervezésen túlmutatva dolgozik. A csapat egy meglévő ingatlan fejlesztése vagy átalakítása előtt egy hozzávetőleges elképzelésből konkrét brandstratégiát épít.
Az alábbi panellakás esetében a megrendelők speciális kérése volt, hogy a fehér szín domináljon az enteriőrben. Mindezt pirossal szerették volna kontrasztossá tenni, melyet végül a tervezőcsapt javaslatára az amerikai dió meleg barnája váltott fel.
A legfőbb cél az volt, hogy a „panel érzés“ teljesen tűnjön el. A megrendelők egy egészen új otthont akartak: panel gondolatiság, érzés, korlátok és minden velejáró nélkül, mesélt a munkafolyamatról a design.hu-nak a cégvezető.
Olcsó, ötletes, és egy kis kreativitással könnyen megvalósítható trükköket mutatunk.
A panellakásokban általában csak szűkös hely jut a konyhának, a csempék rendszerint unalmas fehérek, ha pedig nem vagy konyhatündér, valószínűleg nem szívesen töltöd itt az idődet. Az alábbi galériában mutatunk pár olcsó, de kreatív ötletet, mellyel feldobhatod, színesebbé teheted az aprócska, csíkszerű helyiséget.
Némi zöld növénnyel nemcsak a szobákat, a konyhát is feldobhatod. A fenti képen látható fűszernövényes fal például egészen megváltoztatja bármelyik aprócska panelkonyha hangulatát. Természetesen fontos, hogy az ablak közelében helyezd el!
Pár ecsetvonás, egy kis szín, és máris egészen máshogy fest az aprócska konyha. Ha szűkös a helyed, akár még az olyan eszközöket is használhatod dekorelemként, mint a reszelő vagy a krumplinyomó.
A legöregebb hűtőt is feldobja egy látványos, öntapadós dekorfólia. Válassz ki egy szimpatikus mintát, és egyszerűen ragaszd a hűtőre! Jóval olcsóbban megúszod, mint ha lecserélnéd a készüléket.
Matricát nemcsak a hűtőre, de a megunt csempére is ragaszthatsz. A fenti képen látható 3D-hatású matricával például egy szempillantás alatt színpompás mozaikcsempét varázsolhatsz az unalmas fehér csempéből.
Csaknem 800 ezer lakótelepi lakásban élnek ma Magyarországon. Budapesten 33 jelentősebb lakótelep található, amelyek meglehetősen vegyes képet mutatnak, hiszen az 50-es évek emberléptékű háztömbjeitől kezdve a 70-es évek panelrengetegén át a 80-as évek nyeregtetős házaiig széles a paletta.
Honnan indultunk?
Az elmúlt évek áremelkedése a panellakások értékét is növelték, amelyek megítélése a különböző panelprogramoknak és a távhőárak kordában tartásának köszönhetően viszonylagos javulást ért el a korábbi évtizedekhez képest. Mivel hazánkban 778 ezer panel és iparosított technológiával (közép- és nagyméretű falazóblokk, öntött falas és alagútzsalus technológia, vasbeton szendvicspanel) épített lakás található, ebből 260.000 Budapesten készült el – nagyjából minden ötödik ember lakótelepen él –, ezért a lakótelepek még nagyon hosszú ideig az életünk szerves részét képezik, a lakáspiac meghatározó típusai.
Még a második világháború után alakult ki az első nagyobb lakáshiány, hiszen a háborús veszteségek az épületeket sem kímélték, ráadásul 1953-ig alig készültek lakások. Az első lakótelepek az 50-es években épültek, de ekkor még a város szerves részeivé váltak, mindössze pár száz lakással rendelkeztek. A 60-as években épült házaknál azonban már nem törekedtek arra, hogy az eredeti városszövetbe illeszkedjenek az új lakótömbök. Az 1960-ban elindult lakásfejlesztési program az égető lakáshiányt szerette volna enyhíteni az 1 millió lakás vállalásával, ekkor egy lakótelepre 1000-1500 lakás jutott. Ekkoriban még csak három házgyárat fejlesztettek, ekkor épült pl. a József Attila lakótelep Pesten.
Panelrobbanás
A hetvenes években a népességrobbanás következtében meghirdették az újabb lakásépítési programot. A pártvezetés úgy döntött, hogy az égető lakásgondokat szovjet mintára nagypaneles technológiával oldják meg, hogy az építkezési dömpinget viszonylag záros határidőn belül lebonyolíthassák. Az akkori viszonyokhoz képest modern házgyárakat alapítottak, amelyek segítségével elkezdődött az óriási, 5-15 ezer lakásos lakótelepek építése. Ezek jelentős része tízemeletesnek épült, így a korábbi lakásokhoz képest növekedett a zsúfoltság, és az igénytelen kivitelezés, a fapados megoldások mind a belső szerkezetek esetében, mind a házak környezetének kialakításában előtérbe kerültek.
Az 1961 és 1975 között a fővárosban átadott 187 ezer lakás 74 százaléka lakótelepszerűen épült. Csak a hetvenes évek második felében öt év alatt 153 ezer ilyen lakás épült országszerte, ebből 52 ezer Budapesten. A nyolcvanas évektől ismét előtérbe került a minőség, és egyre több háromszobás lakás épült, miközben az épületek formavilága is változatosabb lett, nyeregtető került az épületekre, és ismét megjelentek a négyemeletes házak. Egészen 1990-ig tartott a panelkorszak, illetve befejezték az elkezdett lakótelepeket. Többféle számítás létezik, az egyik szerint 121 darab 200 lakásosnál nagyobb budapesti lakótelep van, ahová nem csak a panelházak tartoznak. Más adatok az 500-nál nagyobb lakásszámú telepeket sorolják ide – e szerint a fővárosban 33 lakótelep létesült.
Zuhanórepülésben az árak
A rendszerváltás után a kialakuló szabad lakáspiacon a lakótelepi lakások ára akár 50 %-os reálérték-veszteséget is elszenvedett, bár a különböző évtizedekben felépült lakótelepek megítélése nem azonos. Legkedvezőbb helyzetben a 80-as évek elitlakótelepei voltak (pl. Pók utcai, Káposztásmegyeri), az itt található lakások ára lépést tudott tartani az inflációval. A lakáspiaci leértékelődés különösen a 70-es években felépült lakótelepek esetében volt szembetűnő (pl. Havanna vagy Csepel). A Studio Metropolitana még 10 éve, 2005-ben publikálta „A budapesti lakótelepek megítélése” című felmérését. A vizsgált 14 budapesti lakótelep közül leginkább a Pók utcai és a gazdagréti nyerte el a fővárosiak tetszését. A Pók utcai lakótelep egyik fő attrakciója a Római part, ahol élénk társasági élet zajlik, köszönhetően az éttermeknek, kifőzdéknek, tele van zöldfelülettel, kertvárosias hangulatot áraszt.
Az akkori lista középmezőnyében található a káposztásmegyeri, az őrmezői, a békásmegyeri és az újpesti. A Békásmegyerit sokan kedvelik a nagy zöldfelületek és a környező hegyek miatt. Az Újpesti lakótelep pedig közel 17 ezer panellakásával Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakótelepe, amely 1969-86 között több ütemben épült. Újpesten népszerű az 1974-ben létesült Izzó lakótelep, amelyek házai négyemeletesek, igényes zöldterület veszi körbe, a házak gázfűtésesek. Káposztásmegyeren pedig az első ütem építése 1982-ben indult meg, az építkezések 1990-ben történt leállításáig 6 ezer lakás készült el meglehetősen változatos formában.
A legrosszabb vélemény a Havanna lakótelepről alakult ki, de nem túlzottan kedvelt a Fiastyúk utcai vagy a Füredi utcai lakótelep sem. A Havannán a 6 ezer lakás közel 17 ezer lakóval a XVIII. kerület összlakosságának csaknem ötöde. Régebben elég rossz hírűnek számított, azonban az utóbbi pár évtizedben sokat változtak a viszonyok, jelentősen javult a közbiztonság, térfigyelő kamerarendszer működik, sok „renitens” már rég elköltözött.
Mai napig meghatározza az árakat és a presztízst a lakótelepek építésének ideje. A hetvenes évek panellakásai rendelkeznek a legkisebb vonzerővel, az 50-60-as évek lakásai emberléptékűbbek, sok esetben gázfűtéssel rendelkeznek, bár itt is meghatározó a környék, hiszen ha némileg szlömösödött területről van szó, akkor nem sokat ér az emberléptékűség. Ugyanígy a 80-as évekbeli szemléletváltozás is jó hatással van az akkoriban épült lakótelepek népszerűségére. A volt NDK területén a lakótelep rehabilitáció során jó néhány tízemeletest visszabontottak, így sokkal vonzóbb épületeket kaptak. Nálunk hihetetlen nagy politikai bátorságra vallana, ha meghirdetnék a 70-es évek lakótelepeinek átalakítását, az épületek visszabontását, nem beszélve a temérdek pénzre, ami ugye nem áll rendelkezésre.
Az átkos távhő
A panellakások egyik tipikus sajátossága a távhőfűtés, amely szerencsésebb nyugati országokban áldás és környezettudatos termék (pl. Dánia), mifelénk azonban ez is átoknak bizonyult a meglehetősen egyenetlen színvonalú panelprogramok elindulásáig. A probléma az, hogy a távhőrendszerek többségét az 1960-70-es években építették, azonban főleg ipari fogyasztók számára. Kiszolgálásukra nagy, tartalékokkal rendelkező rendszereket hoztak létre, amelyeknek elsősorban a biztonságos ellátást kellett garantálniuk, az energiatakarékosság csupán másodlagos szempont volt, hiszen akkor még virágzott a szovjet-magyar fegyverbarátság.
Az ipari létesítmények távhőigénye pedig a fűtési szezonoktól független, ezért a nagy igényt folyamatosan kielégítő rendszereket kellett kiépíteni. Csupán mellékesen elégítették ki a háztartási fogyasztók igényeit, miután a 70-80-as években csúcsra járatták a házgyárak termelését. Az ipar közben tönkrement, az igények drasztikusan csökkentek, viszont megmaradtak az energiapazarló rendszerek, amelynek költségeit már egyedül a távfűtött lakások viselik, így fajlagosan nagyobb teher hárul rájuk.
Számos rendszer erősen (50-100 %-os mértékig) túlméretezett. Ezt nagyszerűen példázza a borsodi megyeszékhely esete. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 43 ezer panellakást építettek, köztük Miskolcon 32 ezer panellakást húztak fel. Miskolcon a 70-es években volt a távfűtés csúcspontja, akkor egy-egy téli időszakban 2,5 millió GJ energiát használtak fel, és itt ne felejtsük el a miskolci nehézipart, mint kiemelkedő fogyasztót. Ma már szinte teljesen megszűnt a helyi nagyipar, és maradtak a panellakások, így ma a fűtési időszakban majdnem a felére esett vissza az igény.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
