Ijesztő és szomorú az 56 éves kínai asszony története.
Horrorisztikus és egyben elkeserítő látvány Kínában az a szellemváros, ahol csak egy lámpa ég éjjelente. Amerre a fény dereng, ott él az az 56 éves kínai nő, Lei, aki 2014-ben költözött be a félkész panellakásba.
Lei azért döntött így, mert korábban 150 ezer jüant (több, mint 6 millió forintot) adott ki előlegként a lakásra, ami soha nem készült el, ugyanis a fejlesztő cég anyagi okokra hivatkozva felfüggesztett a félkész építkezést, amit senki sem folytatott.
A nő egyike annak a húsz embernek, akik szintén beköltöztek az egy négyzetkilométeres területre. Az asszony egyedül él az egész tömbben, ám elmondása szerint egyáltalán nem nevezhető nyugodtnak az élete.
Sötétedés után például nem meri kitenni a lábát a lakásból. Gyakran álmatlanság gyötri, ráadásul furcsa hangokat hall a szomszédos, üres szobákból. A nő mindig ügyel arra, hogy becsukja az ablakokat, ajtókat, a lámpát pedig égve hagyja. Lei ezzel kapcsolatban elárulta, hogy azért nem kapcsolja le a világítást, mert a szomszédok ebből tudják, hogy még életben van.
A szellemvároshoz eső legközelebbi élelmiszerbolt két kilométerre van, ám az odajutás nem könnyű, mert sűrűn benőtt ösvényen kell átgázolni. A kínai sajtó szerint nem ez az egyetlen félbehagyott ingatlanprojekt a városban.
Kigyulladt egy lakás egy tízemeletes panelépület hetedik emeletén Miskolc avasi lakótelepén hétfő délelőtt, a tűzoltók eloltották a lángokat – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. Az első információk szerint senki nem sérült meg a tűzben.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a tűz valószínűleg az erkélyen keletkezett, jelenleg az oltás utómunkálatait végzik. A miskolci és a kazincbarcikai hivatásos tűzoltók több vízsugárral fojtották el a lángokat, valamint egy vízsugárral kívülről hűtötték az épület homlokzatát és oltották a tüzet a lakás égő erkélyén.
Jelenleg tart az épület átvizsgálása, a nyolcadik emelettől lefelé egyik lakásban sem találtak embereket. A tizedik emelet átvizsgálása még tart. Az egységek munkáját a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja a helyszínen.
A kigyulladt győri panellakás tulajdonosát a Pláza mellett szedték össze a rendőrök. Úgy tudjuk, múlt héten pénteken egy kisebb tűz is keletkezett ebben a lakásban. Egy 35 éves nőt vittek kórházba, vizsgálják, milyen szerepe van a tűzben.
A helyszíni információnkat a rendőrség megerősítette: egy 35 éves nőt vittek a győri kórházba, jelenleg vizsgálják, hogy milyen szerepe volt a tűznek. Úgy tudjuk, múlt héten pénteken egy kisebb tűz is keletkezett. A felette lakó elmondása szerint a konyhában a zacskókba gyűjtött ruhákat gyújtotta meg akkor a nő. Ám éppen jókor érkezett meg a postás, akivel eloltották a tüzet, így a tűzoltóknak nem volt dolguk.
Visszatérve a jelenhez: a lakók ismét visszatérhetnek az otthonaikba, de a nagy füst miatt szellőztetni kell. A közvetlen szomszédok szerint a nő zilált állapotban volt most. A kiégett lakás tulajdonosát – úgy tudjuk, hiányos ruházatban –, a pláza mellett, az utcán szedték össze a rendőrök.
Az Ifjúság körúton egy tízemeletes panel 9. emeleti lakása gyulladt ki. Egyelőre kérdéses, hogy szándékos gyújtogatás történt-e, mert egyes hírek szerint a lakásban élő asszonyt a rendőrség előállította. Ez az információnk még megerősítésre vár. Közben a nyugdíjas lakók kollégánknak a helyszínen elmondták: épp az aktuális délutáni sorozatukat nézték a televízióban, amikor elment az áram. Addig füstszagot sem észleltek, ám aztán arra lettek figyelmesek, hogy megérkeznek a rendőrök és mindenkit figyelmeztetnek, hogy hagyják el az épületet.
Németh Józsefnét egy rendőr hozta le a hetedik emeletről, mert csípőprotézise miatt nem tudott volna lejutni. Wanhall Józsefnét pedig az unokája menekítette ki. A két idős asszony jelenleg egy rendőrkocsiban várja, hogy a tűzoltók eloltsák a lángokat. Mivel lakótelepről van szó, ezért közel száz ember nézi a helyszínen az eseményeket.
Itt veszik a legtöbb panellakást; A viszonylag erős idei ingatlanpiaci forgalom a harmadik hónapban sem esett vissza, sőt az adás-vételek száma az elmúlt két év egyik legmagasabb adata lett. A 8 124 darab tranzakció 21 százalékkal erősebb a tavaly márciusi adatnál és az első negyedéves, eddig összesen közel 21 ezres darabszám is 12 százalékos növekedést jelent a 2013-as év azonos időszakához viszonyítva. Ez a trend ugyan túlmutat a szezonalitáson, de az összehasonlítást torzíthatja, hogy tavaly márciusban még nehezítette a kemény időjárás az értékesítési folyamatokat, és több tranzakció a későbbi hónapokra csúszott. Bár a Keresleti Index egy százalékpontot esett az előző hónaphoz viszonyítva, a 86 pontos érték így is az elmúlt két év második legerősebb keresletét mutatja a februárt követően – derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből.
Másfél éve, vagyis 2012 utolsó negyedéve óta lényegében 81 százalékponton stagnál az Országos Lakásindex. Az idei első negyedév mozdulatlansága azért is meglepő adat, mert a 2014-es piaci forgalom kiemelkedő, és a kereslet is kiugró értékeket mutat. A piac élénkülésének elvi velejárója az áremelkedés, de a típusbeli árindexek ellentétesen mozdultak ki, így ezek összhatása további stagnálást eredményezett. Jól mutatják a típusok árindexeinek ellentétes irányát a DH összevont Országos Panel- és Téglalakás Indexei. A panelek ára 2 százalékpontot felfelé-, a téglalakások ára épp ugyanennyit lefelé mozdult. Ez utóbbi most 82 ponton áll, ami csupán egy ponttal több, mint fél éve mért mindenkori minimum. A panelek felfelé mozdulásában szerepet játszhat, hogy az élénk keresletre ez a típus gyorsabban képes reagálni, miután az áraik (a típuslakások miatt) jobban összehasonlíthatóak mint a téglaépítésűeknél.
A vidéki árindexek már némileg árnyalják a képet. A keleti országrészben a panelek ára már másfél éve lassan emelkedik, s mostanra a 83 pontos értékéve visszatért a 2010-2012 közötti szintre. Ugyanitt a téglalakások ára már négy éve lényegében stagnál. Nyugaton a panelek ára csak 1 pontot emelkedett, viszont a téglalakás ára elérte történeti mélypontját és 76 pontra esett. A fővárosi panelek ára 3 százalékpontot emelkedett, ezzel 80-on áll, ami az elmúlt 3 év stagnálásának átlaga körüli érték. Ugyanez a helyzet a téglalakásoknál is, ahol ugyan 2 pontos eséssel 90 százalékpontra esett az árindex, de ez sem mutat trendet, hanem szintén az elmúlt 3 év statikus szintjének felel meg.
Az idei első negyedév összesített eladási adatai alapján a legalacsonyabb négyzetméteráron Észak-Magyarországon vásárolták a panellakásokat. Itt éppen hogy 100 ezer forint fölött kelt el egy négyzetméter. A megvásárolt lakások zömét miskolci és kazincbarcikai panelek tették ki. Nyugat-Magyarországon már 135 ezer-, Közép-magyarországon (beleértve a fővárost is) 160 ezer forint volt egy négyzetméter vételára. Budapesten Dél-Buda lett a legdrágább, itt 214 ezret fizettek, a legolcsóbb pedig a Belváros (ez lényegében a VIII.ker.), ahol pedig 145-öt négyzetméterenként. Az észak-magyarországi régió a tégla lakások tekintetében is sereghajtó lett, sőt talán még súlyosabb a helyzet, mint a paneleknél, ugyanis az egyébként drágábbnak számító téglalakások ára pontosan ugyanazt a 101 ezer forintos átlagot mutatja. A nyugati régiókban ennél jóval magasabb áron keltek el a téglalakások, nagyjából 180 ezer Ft/m2 áron, de az alföldi megyék is 165 ezer forint körül teljesítettek. A közép-magyarországi területen közel 230 ezer Ft/m2 volt az eladási átlag, ezen belül Észak-Buda a legdrágább, ahol négyzetméterenként 321 ezer forintért keltek el a lakások. A főváros legolcsóbb területe a tégla lakások tekintetében Dél-Pest volt, itt az átlagos négyzetméter ár 215 ezer forint volt.
Az idei első negyedévben továbbra is gyenge volt az újépítésű lakások forgalma. A legmagasabb arányban ezt a típust a Dél-Alföldön vásárolták 4 százalékban, a többi régióban pedig csak ez alatt. A minőségi skála másik végét, vagyis a felújítandó lakásokat Nyugat-Dunántúlon vették a legnagyobb arányban 9 százalékkal. Vagyis továbbra is a”jó” és „nagyon jó” besorolású ingatlanok a kelendőek.
A téglalakások észak-magyarországi alacsony átlagárára magyarázat lehet a magas árcsökkentés is. Itt 8 százalékkal kellett engedni az eredeti elképzelésekből, hogy a vevők érdeklődését egyáltalán felkeltse, akik további 7 százalékot alkudtak még az árból. Összehasonlításképp Észak-Pesten elég volt átlag 3 százalékot engedni és az alku is csak 4 százalék volt. Továbbra is a családi házak eladóinak kellett a legnagyobb csökkenést elszenvedniük, ezen belül például a dunántúliaknak, ahol az összes árcsökkenés elérte a 19 százalékot, vagy az észak-alföldieknek, ahol ez az érték 20 százalék lett.
A budapesti vevők harmada első laskását vásárolta meg márciusban. – áll a Duna House elemzésében. Átlagosan 14,4 millió Forintot költöttek 58 négyzetméteres ingatlanjukra. Közel minden negyedik vevő befektetőnek vallotta magát, ők kisebb lakásokat vettek (50 m2) és kevesebbet is költöttek, valamivel 12 millió alatt. Vidéken hasonló az arány, vagyis 33 százalék az elsőlakás vásárlóké és 23 százalék a befektetőké. Itt inkább a vevők státuszában találni kiugró adatot, hiszen míg Budapesten a vevők 29 százaléka vallotta magát beosztottnak, addig vidéken ez a tábor az összes vevő 52 százaléka lett. Ők 9,3 millió forintot költöttek átlagban és 70 négyzetméter körüli lakásokat vettek.
Az MSZP szerint blöff, hogy a kormány 500 milliárd forintot fordítana a következő években panellakások felújítására.
Burány Sándor országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: az Orbán-kormány leállította a 2010 előtt működő panelprogramot, amelynek részeként 200 ezer lakást újítottak fel, most viszont azt ígéri, hogy 2014-ben folytatni fogja.
Magyarországon a panellakásoknak mára egészen különleges kultusza alakult ki. Míg egy időben szükséges rosszként tekintett a többség a betondzsungelekre, addig mára a fiataloknak egyáltalán nem derogáló paneltömbökben is keresgélni a lakásvásárlás során. Ezekhez ugyanis viszonylag olcsón lehet hozzájutni, és még egy teljes körű felújítással is jó áron úszhatják meg a vételt.
Felidézte, hogy Németh Lászlóné fejlesztési miniszter november végén azt mondta, 9 milliárd forintból újraindítják a forráshiány miatt leállított panelprogramot. Kedden azonban már arról beszélt, jövő februárban elindul a Panel III. program, amellyel 2020-ig 380 ezer lakást újítanak fel összesen 500 milliárd forintból.
Burány Sándor szerint ez utóbbi bejelentés csak nagyotmondásként, blöffként értékelhető, amivel el akarják terelni a figyelmet arról, hogy az Orbán-kormány „befagyasztotta” a panelprogramot.
Az MSZP-s politikus azt mondta: a panelprogram folytatására az a garancia, ha 2014-ben a szocialisták alakíthatnak kormányt. Ez esetben folytatódhat az az épületfelújítási program, amelynek eredményeként igazságos és fenntartható módon csökkenthetők akár 40 százalékkal a fűtési költségek – jelentette ki.
A készpénzzel fizető, de a nem kifejezetten tehetős vevők korát éljük. Ők, a 8-12 milliós árkategóriában lakást keresgélők jelentik most a legfontosabb vevői réteget a budapesti ingatlanpiacon. De hol érdemes nekik most körülnézni?
Elérkezett a panelben újrakezdők korszaka, ugyanis a hitelek bedőlése miatt a nagy családi házból, vagy akár jó helyen lévő drágább lakásból kénytelen kiköltözni a hitelek törlesztőrészleteit fizetni képtelen, már nem fiatal korosztály, áll a Balla Ingatlan elemzésében.
Ez a réteg az, mely nagy valószínűséggel 10-20 éve még egy panellakásban kezdte az életét. Most pedig visszatér oda, illetve más, hasonló árkategóriájú, esetleg egyedi fűtéses lakásba. Emellett fontos jellemzője, hogy készpénzért vásárol – mivel a hitelezés továbbra sem indult be -, a pénz többnyire a már meglévő lakás, nyaraló eladásából származik, esetleg örökségből.
A 8-12 milliós árkategória, illetve a család jelenléte meghatározta szobaszám (3, 1 + 2 fél, 2 + 1 fél) betájolja, hogy Budapesten hol érdemes körülnézniük. Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője négy fontosabb csoportot különböztet meg a fővároson belül, természetesen kivételekkel.
Ami mindjárt kiesik számukra, az Bel-Buda és a pesti belváros. Az ide tartozó kerületekben az említett áron nem lehet az igényeiknek megfelelő lakást kapni ilyen áron. Ezért aztán nem is elsősorban a belvárosinak számító kerületekben, hanem olyan, már külváros-zöldövezetnek nevezett részeken néznek körül, mint amilyen például a dél-pesti csoport az ide tartozó Kispesttel, Kőbányával és a XVIII. kerülettel.
Dél-Pest
Ezekben a kerületekben az a közös, hogy alapvetően a Köki Terminál határozza meg a közlekedésüket, ez az a csomópont, ahonnan indulnak és ahová érkeznek az itt lakók. Az áraik is nagyjából hasonlóan alakulnak: 7,1-8,5 millió forintért már lehet kapni háromszobás panellakásokat. Kivételnek a XVIII. kerület családi házas része számít, ahol természetesen a nagyobb ingatlanméretek miatt az árak is magasabbak, így ennek a csoportnak nem kifejezetten jelentenek megfelelő célpontot.
Sokakban felmerülhet, hogy miért nem tartozik Dél-Pesthez a XX. kerület vagy akár Csepel, de mint Balla Ákos rámutatott: előbbi szerinte túlárazott, vagyis olyan árakon próbálnak ingatlant értékesíteni, amit a vevők nem fogadnak el, míg Csepel esetében egy belterjes piacról beszélhetünk, ahová Budapest más kerületeiből nem nagyon költöznek. Akik viszont a XXI. kerületben laknak, többnyire itt vásárolnak maguknak újabb otthont. Egyedül a Csepel-sziget agglomerációs településein lakóknak célpontja még a kerület, mivel számukra Budapest kapuját jelenti.
Észak-Pest
A másik fontos csoport Újpest és a XV. kerület, mely egy árnyalatnyival olcsóbb piacot jelent az előbb említettnél. Ennek oka talán a környezet lehet, valamint a kicsit gyengébb imázs. Ugyanakkor elmondható, hogy a IV. kerületben a metróközlekedés adott – ami az egyik fő hívószó, akárcsak Dél-Pest esetében -, persze az is igaz, hogy a XV. kerületet csak a 7-es busz tárja föl, a metró csak ígéret maradt. Ami az árakat illeti: hatmillió forint körül 1,5 szobás lakásokat lehet kapni a két említett kerületben, ami fiatal pároknak ideális, illetve 7-8 millió forint között már 50 négyzetméteresnél nagyobb lakásokat is.
Zugló és a XVI. kerület
A legjobb közlekedés természetesen a belvároshoz legközelebb eső Zuglóban van, ami az árakon is érződik, ennek ellenére 7-8,5 millió forintért már vásárolhatók másfél szobás panellakások, és 8,5-9,5 millióért lehet háromszobás panellakást kapni, míg 11-13 millió forintért egyedi fűtéses, kétszobás téglalakások is, igaz régiek, s nem is mindig jó állapotban. Az említett árakon talán sokan meglepődnek, de tudomásul kell venni, hogy a válság hasára itt is változás történt az elmúlt években, mondta Balla. Zugló mellé sorolható még egyébként a XVI. kerület is, ahol hasonló árszintek alakultak ki.
Buda
Ha átkelünk Budára, ott sem reménytelen az említett árakon lakást vásárolni, ha valamivel magasabb is az átlagos árszínvonal. A XI., a XXII. és a III. kerület jöhet szóba (mint említettük: Bel-Buda kiesik). Az első és az utolsó kerület esetében is elsősorban a külső részek esnek a vizsgált kategóriába: 10-11 millió forintért már lehet vásárolni panel és nem panellakásokat is. Ha a beljebb eső városrészeket nézzük, akkor persze ne lepődjünk meg, hogy már 20 milliós árakba futunk bele. Hasonló a helyzet a III. kerület esetében, melynek hatalmas panelterületei vannak, mérsékelt árakkal, miközben van néhány kiemelt része, ahol az árak az exkluzivitáshoz igazodnak.
Agglomeráció
Vizsgálatunk tárgya lehet még az agglomeráció is, annak ellenére, hogy most sokkal inkább a városba költözés a jellemző trend a magas üzemanyagárak miatt. Ennek eredménye viszont az, hogy nagyon lecsökkentek az árak a Budapest környéki településeken. Ha például Szigetszentmiklóst vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy lakásokat itt is vehetünk 7-10 millió forintért, míg 14-16 millió forintért sorházakat, illetve 20-25 millióért már családi házakat.
Az agglomerációs helyzet kapcsán Balla szerint a korábbi 3:1-es cserearány 2:1-re módosult, azaz: míg pár éve még három városi lakást kellett eladni egy kisebb agglomerációs családi házért, addig most már kettőt is elegendő. Mindez csak azt mutatja, hogy a családi házak ára milyen jelentős mértékben zsugorodott.
Panellakás jacuzzival és ötszemélyes finn szaunával: a TV2 összeállítása a budapesti luxuspanelekről egy kis Urbanistával
A TV2 készített egy frappáns kis összeállítást a budapesti luxuspanelekről. A műsor nem csak azért érdekes, mert pár mondat erejéig én is belekotyogok, hanem például azért is, mert megszólal benne Csap Viktor, a szuper dögös panellakás belsőépítésze is. Na meg az is kiderül, hogy lehet egy szaunás, jacuzzis lakótelepi kecó is pofás és szerethető.
Többen meglepődtek az elmúlt hónapokban, amikor fokozatosan világossá vált, hogy a már várt és beharangozott ingatlanpiaci fellendülés mégsem érkezett meg, hiába akarták ezt többen önbeteljesítő jóslatokkal elérni. Itt tartunk, a stagnálás tovább tart, de mi várható valójában?
A legújabb számok is azt mutatják, hogy az egy évvel ezelőtti lendület csak pár hónapig tartott ki, és nem beszélhetünk felfelé ívelő ingatlanpiacról. Az előző évben jellemző halvány optimizmus a jelek szerint nem tartható, de vajon akkor mi a tényleges helyzet? Megkérdeztünk erről egy szakértőt.
Íme, a jövő!
Hasonlóan alakult a tavalyi év, mint a 2011-es vagyis a korábbi előrejelzések, miszerint elértük már a válság alját, s innentől lendületbe jön a piac, egész egyszerűen nem váltak valóra. Megerősítette ezt Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonosa is, aki úgy látja, hogy a piaci szereplőknek érdemes lenne tartósan berendezkedni az elmúlt két évben kialakult tranzakciószámra, ugyanis középtávon semmiképpen nem várható jelentősebb fellendülés – legfeljebb egy 50 százalékos növekedésre számíthatunk 2-3 év alatt -, az pedig kizárható, hogy viszontlátjuk a 2007-es és 2008-as állapotokat. A válság előtti túlfűtött időszak egy mesterségesen, hitelekkel, valós alapok nélkül gerjesztett helyzetnek tekinthető, semmint normál állapotnak – tette hozzá.
Pedig volt egy illetékváltozás
Míg tavalyelőtt év végén, illetve a 1012-es év elején a végtörlesztés hozott kisebb élénkülést a piacra, addig a 2013 elejével megváltozó illetékszabályok (4 százalékos illeték a lakásvásárlásnál), egyáltalán nem eredményeztek előre hozott vásárlásokat, hiába reménykedtek ebben sokan, illetve készültek rá a piaci szereplők – jelezte Balla Ákos. Ennek okát a szakértő abban látja, hogy bizonyos lakások már nagyon régóta a piacon vannak, míg készpénzes vásárlóból kevés van.
Továbbra is készpénzért
A hitelezés változatlanul csak nagyon szűk mederben folyik, a piacon továbbra is – a válság során megszokottá vált módon – a készpénzes vevők aktívak. Ne gondoljunk azonban befektetőkre, akik a második, harmadik lakásukat vásárolják, vagy a pénzüket akarják megforgatni, hanem olyanokra, akik eladják a lakásukat, majd a kapott összegből másikat vesznek, az életük soron következő, alapvető céljait teljesítve. Esetleg nyaralót adnak el, vagy hozzájutnak még némi örökséghez, és ezáltal egy nagyobb lakást tudnak szerezni, vagy kisebbe költöznek, melyet könnyebben tudnak fenntartani. Hitelre viszont továbbra is nagyon kevesen vásárolnak – tette hozzá a Balla Ingatlanirodák tulajdonosa.
A panelek újabb aranykora
Ennek a helyzetnek az eredménye az is, hogy az olcsó társasházi lakások, illetve a panellakásokra kialakult egy állandó, biztos és kiterjedt vevői kör. Egy panellakást, vagy egy olcsó, egyedi gázfűtéses társasházi lakást lehet jelenleg a legkönnyebben eladni, persze akkor, ha megtaláljuk hozzá a megfelelő árat. Ezt ugyan már látják egy ideje azok, akik figyelemmel kísérik az ingatlanpiac alakulását, Balla Ákos azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a helyzet jó darabig nem is fog változni: az elkövetkező három-öt évben továbbra is élénk keresletre lehet számítani a panelek és az olcsóbb társasházi téglalakások esetében, míg a többi szegmens tetszhalott állapotot mutat.
Ennek az az oka, hogy megjelentek az piacon az „újrakezdők”, vagyis egy olyan 40-50-es éveiben járó korosztály, akik egykor talán még panellakásból indultak, de ezt a hitelboom idején lecserélték egy drágább, nagyobb lakásra vagy családi házra. Az élet és a válság azonban úgy hozta, hogy a hiteleiket most már nem vagy csak nagyon nehezen tudják fizetni, így némi tőke segítségével ismét panellakásokba költöznek, mást, értékesebb lakást viszont nem engedhetnek meg maguknak.
A 8-12 milliós ingatlanokra tehát az elkövetkező években is komoly marad a kereslet, s emiatt – Balla Ákos szerint – a kormánynak ezek megújulását kellene fokozottan támogatnia. Amellett, hogy ésszerű támogatási cél az új otthonok építésének támogatása – mely adóbevételt termel és foglakoztatást növel -, szembesülni kell azzal a szomorú ténnyel, hogy fizetőképes kereslet ma nem erre található. Ezért egy állami felújítási programnak – hasonlóan a panelprogramhoz – kellene végigfutnia a teljes állományon, mely ebbe az értéktartományba esik.
Megerősödő bérleti piac
Míg tavalyelőtt év végén, illetve a 1012-es év elején a végtörlesztés hozott kisebb élénkülést a piacra, addig a 2013 elejével megváltozó illetékszabályok (4 százalékos illeték a lakásvásárlásnál), egyáltalán nem eredményeztek előre hozott vásárlásokat, hiába reménykedtek ebben sokan, illetve készültek rá a piaci szereplők – jelezte Balla Ákos. Ennek okát a szakértő abban látja, hogy bizonyos lakások már nagyon régóta a piacon vannak, míg készpénzes vásárlóból kevés van.
Van azonban egy másik szegmens is, melynek felfutására számít a szakértő: ez pedig a bérleti piac. A rossz hitelállomány kezelésére ugyanis a bankoknak megoldást kell találni, s várhatóan ez a megoldás az lesz, hogy a lakásokat elveszik, majd vagy eladják, vagy egy jelentős részét a komoly túlkínálat miatt bérlakásként hasznosítják.
Az ingatlanpiacot súlyosan érintő válság egyik következménye, hogy sokak számára a bérlakásban való élet ideiglenes állapot helyett középtávú jövőképpé fog válni. Ezért a piaci szereplőknek is a bérlakásokra kell fókuszálni, ugyanakkor a törvényalkotóknak is komolyabban kellene venni a helyzetet, s a 2013-as igényekhez alakítani a törvényeket. Jelenleg ugyanis mindenhonnan azt hallani, hogy a jog nem a bérbeadót védi, ami mindenképpen változtatásra szorul, hogy a kialakulóban lévő új piacot ne fojtsák meg a régi, mára már elavult törvények – hangsúlyozta a Balla Ingatlanirodák tulajdonosa.
Nehéz helyzetben a közvetítők
Megszenvedik ezeket a változásokat az ingatlanközvetítő irodák is, hiszen egy szűk piacon kell megélniük, s alkalmazkodni a változásokhoz. Ennek eredménye az, hogy a „nagy franchise-hálózatok” egyre több irodát vonnak össze, illetve vonulnak ki egyes alpiacokról, melyeken a magas jutalékszintjük miatt versenyképtelenek, a kisebb vállalkozások pedig sorra zárnak be. A helyzet most inkább a közepes méretű cégeknek kedvez, akik a hatékonyabb működésüknek köszönhetően az igazán kicsi és a mamut-szereplőktől tudnak piaci részesedést elvenni. A Balla Ingatlanirodák is éppen vidéki terjeszkedésbe kezd az idei évben, mely hangsúlyozottan nem egy franchise-hálózat építése, hanem egy valódi partnerprogram megvalósítása, melynek célja a vidéki közönség elérése, és a vidéki jól működő helyi ingatlanirodák bevonása egy országos rendszerbe.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.