panel villanyszerelés logo

A fővárosiak már tapasztalt költözők

Kategória: Panel rengeteg

     Az elmúlt évtizedben tíz budapesti háztartásból négy másik lakásba költözött. A községekben fele ekkora az arány, ott csak a lakosság ötöde nézett új otthon után. A mobilitási hajlandóság, az ingatlanárak és a településtípusok között erős összefüggés van az ingatlanpiaci szakértő szerint. Népszerű célpont a panellakás, fővárosban és vidéken egyaránt.

 

Újra sláger az iparvárosi panellakás

 

     A budapesti lakosok a KSH 2015-ös kutatása szerint jóval mobilisabbak, mint a falvakban élők. A fővárosiak döntő többsége Budapesten belül keres magának új otthont, de az agglomeráció is szépen teljesít: ott a lakásváltások közel fele más településekről beköltözőknek köszönhető.

     „A vidéken tapasztalható alacsony mobilitás nem csak a szándék, hanem az anyagi lehetőségek függvénye is” – mondja Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A községekben értékesített ingatlanok ára 2015-ben átlagosan 6,2 millió forint volt. A megyeszékhelyen átlag 10 millió forintért, a fővárosban átlag 16 milliós forintos áron lehet lakást venni a KSH vonatkozó statisztikái szerint.

     Külső forrás bevonása nélkül tehát egy vidéki ingatlan eladásából aligha lehet nagyobb városba költözni. A szakértő szerint az anyagiakon túl az ingatlan-eladási tapasztalat is sok esetben hiányzik. Többek közt ezzel indokolja az ingatlanközvetítőik bevonását, akik az eladás mellett az új otthon megtalálásában nyújtanak segítséget a költözködőknek.

     Újra sláger az iparvárosi panellakás

     A mobilitás hiánya ugyanakkor a munkaerőpiacon is problémát jelent. Miközben a kelet-magyarországi megyékben 10% fölötti, vagyis a fővároshoz képest több mint kétszeres, sőt egyes nyugati megyékhez képest háromszoros a munkanélküliségi ráta, a munkahely miatti lakáscsere csupán az összes adásvétel 13%-át adja. „Bár egyre növekszik arányuk, még mindig kevesen költöznek a munkahelyek után” – vonja le a következtetést Valkó Dávid, aki szerint a vándorló dolgozók körében a legvonzóbbak a jelentős iparral bíró városok, mint például Győr vagy Kecskemét. Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai szerint főleg a megyeszékhelyeken keresettek a megfizethetőbb panellakások, ezt erősíti meg a statisztikai hivatal száma is: az odaköltözők több mint fele választ egykori lakásgyári ingatlant.

 

forrás: profitline.hu

Közelharc megy a fővárosi panelért

Kategória: Panel rengeteg

     Hamarosan becsengetnek a felsőoktatási képzésben részt vevőknek is, a napokban pedig kiderül, ki kap kollégiumi elhelyezést, és kinek kell más megoldást, például albérletet keresnie. Most egyébként nagyon rövid idő, mintegy másfél hét alatt ki lehet adni egy lakást a fővárosban, a panelt pedig szinte azonnal – mondta el az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Balogh László hozzátette: egyre több a kiadó lakás a piacon, dacára a bérleti díjak emelkedésének

 

MTI Fotó: Marjai János

 

     Jó hír és könnyebbség a felsőoktatási hallgatók számára, hogy az idén mintegy kétszer annyi lakás közül tudnak választani, mint tavaly ilyenkor: a január elejétől július végéig tartó időszakban a magánszemélyek mintegy 61 százalékkal több lakást adtak ki, mint egy évvel korábban, vagyis a kereslet mellett a kínálat is emelkedik – beszélt az M1-en a lakásbérleti piac idei helyzetéről az ingatlan.com gazdasági szakértője, Balogh László.

     Szerinte ennek az oka abban kereshető, hogy tavaly eleve sokkal több adásvétel történt a lakáspiacon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint összesen 135 ezer. Ennek 30-40 százalékát befektetők hajtották végre, akik most visszacsorgatták befektetéseiket a kiadó lakások piacára.

     Annak ellenére, hogy nő a kínálat, nem várható rövidtávon az albérletárak csökkenése – szögezte le a szakértő -, nem emelkednek azonban olyan mértékben az albérletárak, mint tavaly, vagy ez év elején. A kollégiumi férőhely szempontjából hoppon maradt egyetemistáknak érdemes azonban folyamatosan nyomon követniük az albérleti kínálatot, mert ugyan az elmúlt hónapok a bérleti díjak emelkedéséről szóltak, mégis mindig akadnak kiváló bérleti lehetőségek a piacon javasolja a szakértő.

     Balogh László az ingatlan.com kimutatásaira hivatkozva elmondta, hogy jelenleg rendkívül rövid idő, mintegy másfél hét alatt ki lehet adni egy lakást a fővárosban, a panellakásokat pedig szinte azonnal. Ennek a háttere nemcsak a felsőoktatási hallgatók általi keresletben rejlik, hanem abban is, amire a KSH tanulmánya rámutatott: az elmúlt tíz évben az összes költözés mintegy 28 százaléka albérletbe történt saját ingatlan helyett. Ez szám mintegy két és félszerese a 2000-es évek végén mért adatnak.

     Sokkal többen keresnek tehát albérletet, mint tíz éve, aminek magyarázata a hagyományos demográfiai okokon túl – összeköltözés, házasságkötés, gyerekvállalás – az, hogy egyre többen szeretnének a munkahelyhez, az iskolához közel lakni. Sokan költöznek albérletbe a jobb munkalehetőségek érdekében – foglalta össze Balogh László.

     A szakértő szerint azonban ha valaki havonta 100-150 ezer forint bérleti díjat fizet ki egy albérletért, annak érdemes átgondolnia, hogy nem jár-e jobban, ha felvesz egy olcsóbb kamatozású lakáshitelt, és már lakástulajdonosként fizeti ki ezt az összeget.

 

forrás: hirado.hu

Ennyit költ átlag, panelben élő magyar család

Kategória: Panel bulvár

     A magyar családok kiadásaik 55 százalékát lakásfenntartásra, háztartási energiára költötték az elmúlt években, a KSH szerint. Ebben a nehéz helyzetben minden forint számít.

 

Ennyit költ átlag, panelben élő magyar család 1. kép

 

     A négytagú (két gyermek, két felnőtt), szekszárdi Tímár család tipikusnak számít abból a szempontból, hogy panel lakásban laknak, a két szülőnek van munkája, az egyik gyerek óvodába, a másik iskolába jár – írja a TEOL.hu. A havi bevételük, családi pótlékkal együtt, 270 ezer forint. A havi kiadásaik a következők: 5 ezer a villanyszámla (3 havonta kell 15 ezer forintot fizetniük), hasonló összeg a vízdíj is, télen 24 ezer forint a fűtés, meleg víz (a nyári hónapokban csak 12 ezret kell fizetni), 9 ezer a közös költség, internet, kábel TV együtt 8 ezer forint, szemétszállítási díj 2200, az étkezésre 70 ezret, az óvodára 12 ezret, az iskolai költségre (étkezés, osztálypénz, buszbérlet) 6 ezer forint. Ez közel 200 ezer forint.

     Van egy autójuk, melybe tankolni kell, kötelező biztosítást és adót fizetni utána. És egyre többször javíttatni is kellene. Ruházkodásra, bármilyen „luxus” kiadásra, mint egy könyv vagy mozi, színház már gyakorlatilag nem jut. Nem beszélve az ünnepekről, amikor egy-egy kisebb ajándékot is illene venni a gyerekeknek. És ők még szerencsések, mert van állása mindkét felnőttnek, és segítik őket a nagyszülők, akik vidéken laknak, van kiskertjük, így van honnan hozni a hagymát, krumplit, zöldségeket.

     A négy gyermekes, bátaszéki Takács Judit szerint, némi odafigyeléssel akár sok tízezer forint is megspórolható. A tudatosság része, hogy okosabban költünk, azaz jobban tájékozódunk az egyes termékek árát, minőségét illetően. – Az én módszerem a következő: vezetek egy füzetet, melybe írom a havi kiadásokat, bevételeket. Általában diszkont élelmiszer áruházban vásárolok havonta kétszer. Csak azt veszem, ami ott olcsóbb, általában hazai terméket. Mindig van egy listám, és csak az kerül a kosaramba, ami azon szerepel. Sosem veszek kész pizzát, süteményt, befőttet, ezeket mind elkészítem. Ahogy szezonja van, bodza szörpöt, lekvárt, savanyúságot készítek, a fagyasztóm tele van zöldségekkel.

     Húst egy héten csak kétszer eszünk, helyette főzeléket, tésztás és zöldséges ételeket készítek a családnak. Mosásnál mindig figyelek arra, hogy a gép tele legyen, ne használjak túl sok mosóport, öblítőt, csak annyit, amennyi kell. A takarításnál jó szolgálatot tesz az ecet, a szódabikarbóna, nem kell a drága tisztítószer. A villanykörtéket mindenhol energia takarékosra cseréltük, a gyerekek is figyelnek rá, ha nem használják a számítógépet, akkor azt kikapcsolják, ugyanígy figyelünk arra, hogy fölöslegesen sehol ne égjen a villanykörte. Télen a fűtés napközben, ha nem vagyunk otthon, csak minimumon megy, akárcsak éjszaka.

     A statisztikai hivatal tavalyi adatai szerint a háztartások kiadásaiknak több mint felét, 55 százalékot, lakásfenntartásra, háztartási energiára költötték a családok. A háztartásoknak a napi szükségletek – az étkezés, a lakhatás, a munkába, az iskolába járás költségeinek – fedezése után a többi szükséglet kielégítésére már csak 20-27 százalék maradt, ez 2012-ben az elmúlt évihez képest 2 százalékponttal csökkent.

     A KSH az alsó és a felső jövedelmi ötödben is felmérte a háztartások fogyasztását. Tavalyelőtt tovább nyílt az olló a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő családok között, ezt az is mutatja, hogy az alsó jövedelmi ötödben a fogyasztás sokkal nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal csökkent, míg a legfelső ötödben csak 1,1 százalékkal. Az alsó jövedelmi ötödben élők kiadásaik 70 százalékát fordítják a létfenntartáshoz szükséges alapszükségleteik kielégítésére, így élelmezésre és lakásfenntartásra. A legjobb anyagi körülmények között élőknél ez 42,9 százalék volt. A KSH felméréséből kiderült az is, hogy 2012-ben az előző évihez képest 5,6 százalékponttal nőtt a plazma- és az LCD-televízióval, 4,9 százalékponttal a hordozható számítógéppel való ellátottság.

 

forrás: kiskegyed.hu