panel villanyszerelés logo

Hol és mennyivel csökkentek a lakásárak? És most mennyivel emelkedtek?

Kategória: Panel rengeteg

A 2008-2016-os időszakot vizsgálva, a tranzakciók száma országosan a felére esett vissza a csúcshoz képest, és 5% és 30% közötti árcsökkenés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt. A válság elmúltával azonban a növekedés mértéke igen különbözően alakult az ország egyes régiói között. Néhány helyen már szinte a válság előtti éveket idézte a forgalom, az árak pedig akár meg is haladták a 10 évvel ezelőtti értéket. Az Otthon Centrum feltérképezte a leginkább válságálló városokat és kerületeket

 

Hol és mennyivel csökkentek a lakásárak? És most mennyivel emelkedtek?

 

     Válságálló XIII. és XI. kerület

     Az Otthon Centrum adatai szerint a 2007/2008-2016-os időszakban a fővárosi társasházi lakások négyzetméterárai 5-30%-kal csökkentek a válság hatására. A leginkább válságállónak a XI. és a XIII. bizonyult, itt volt a legkisebb – átlagosan 5%-os az árcsökkenés mértéke. Ezzel szemben a IV. XVI. és XXII. kerületekben 25-30%-os csökkenést mértek az árakban.

     Az árak csökkenése 2010 körül megállt, majd stagnálás és fokozatos növekedés volt tapasztalható 2014-től. Az árak az azóta eltelt időszak alatt másfél-kétszeresére nőttek. A legkisebb mértékű emelkedés a külső pesti kerületekben volt érzékelhető. A XVI. XVIII. XX. kerületekben az elmúlt tíz évben tapasztalt legalacsonyabb árszintről mára másfélszeresére nőttek a fajlagos lakásárak. Ezzel szemben a belvárosban, az V. VII. VIII. IX. kerületekben, a hagyományos tégla építésű társasházi lakások fajlagos átlagára megduplázódott.

     A panellakásoknál 15-25%-kal estek vissza az árak a 2007/2008-2016-os időszakban. A tégla lakásokhoz hasonlóan a XI. és XIII. kerületi panelárak csökkentek a legkisebb mértékben, de a III. és XIV. kerületben is hasonlóan alakult az árváltozás. A többi külső pesti kerületekben viszont 25% körüli árcsökkenés történt a válság éveiben. A legnagyobb mértékű, 30%-os visszaesés Csepelen, a XXI. kerületben volt.

     A családi házak esetében nagyobb mértékű, 15-50%-os árcsökkenés volt tapasztalható 2008 után. A válság elmúltával, a társasházi lakásokhoz képest kisebb mértékben történt meg az árak korrekciója ebben a szegmensben. A legkisebb mértékű visszaesés a XVII. kerületben történt, melyre magyarázat, hogy a válság előtti árszint itt volt az egyik legalacsonyabb. A kerületek többségében 30-40%-kal esett vissza a családi házak fajlagos ára.

     2016-ban már válság során mért legalacsonyabb értékekhez képest 15-85%-os áremelkedést mért az Otthon Centrum, ami csak részben magyarázható a kerületek közötti különbséggel, az árváltozásban az összetételhatásnak is szerepe van. Legkisebb mértékben (15%-kal) a XVI. és XXII. kerületek családi házai drágultak. A legnagyobb mértékű, 80%-os áremelkedés pedig a XXIII. kerületben történt, ugyanakkor ebben a kerületben süllyedtek a legalacsonyabb szintre a családi házak árai a válság éveiben.

     Értékálló debreceni és soproni lakások

     Vidéken a társasházi lakások árai a fővároshoz hasonló mértékben süllyedtek a válság éveiben. A legértékállóbbnak Debrecen és Sopron lakásai bizonyultak, ahol mindössze 5% körüli árcsökkenés történt a válság során, szemben a Tatabányai 35%-os visszaeséssel. A válság során mért legalacsonyabb árakhoz képest számított 20-60%-os áremelkedés elmarad a fővárosban tapasztalt emelkedéstől. A legnagyobb drágulás Szombathelyen volt tapasztalható, míg Pécsett, Szolnokon és Szekszárdon az áremelkedés mértéke nem haladta meg a 30%-t.

     A panellakások árai 10-35%-kal estek vidéki megyei jogú városainkban. A legkisebb mértékben Debrecen, Győr és Sopron panellakásai csökkentek, míg a 35%-os csökkenés, a téglalakásokhoz hasonlóan szintén Tatabányán volt mérhető. A válságot követő 30-70%-os áremelkedés szintén alacsonyabb a fővároshoz képest. A legkisebb mértékben Szolnokon és Miskolcon emelkedtek az árak, míg a legnagyobb mértékben Sopron és Szombathely lakásai drágultak.

     A családi házak lakásárai a válság mélypontjában 10-40%-kal voltak olcsóbbak, mint az azt megelőző időszakban. Debrecen és Sopron bizonyult a legértékállóbbnak. A válság mélypontjától számítva Soproni családi házak árai emelkedtek leginkább (80%-kal).

     A tranzakciószámok tekintetében nagyon erős visszaesés volt tapasztalható szinte mindenütt az országban. A piac a legrosszabb évben mindössze 30-60%-ra zsugorodott, az ugyanezen időszak legjobb évéhez képest. A legkisebb arányú visszaesés Debrecenben (59%), Győrben (52%), Szombathelyen (51%) és Sopronban (50%), a fővárosi kerületek közül pedig a XI. és a XIII. kerületben volt tapasztalható (mindkét kerületben 45%). Az arányok drámaiak, de fontos látni, hogy míg Debrecenben a válság előtti évben közel 4000 lakás cserélt gazdát, Győrben pedig mintegy 3000, addig a XI. és a XIII. kerületben is 5100 felett volt a tranzakciószám, a két említett vidéki város lakáspiaca a főváros VII., VIII. kerületéhez hasonló dinamikát mutatott.

     A válság elmúltával a mélyponthoz képest a legnagyobb mértékben a fővárosi kerületek, különösen a belső kerületek nőttek dinamikusan. Két-két és félszeres számú adásvétel történt a VI., VII. és VIII. kerületben, de a külső kerületekben, így a X., XV., XVI., illetve a XXII. kerületben is kétszeres vagy azt meghaladó volt a tranzakciószám. A legkevésbé dinamikus változás természetesen a leginkább válságálló kerületekben és városokban volt, hiszen itt nem csökkentek olyan mértékben a tranzakciószámok, mint másutt. A XI. kerület, Győr és Sopron érdemelnek említést, míg a lakásépítés szempontjából fontos célterületnek számító IX. és XIII. kerületben már 40% vagy ezt meghaladó volt a tranzakciószám növekedés a válságot követő időszakban.

 

forrás: realista.hu

Magyar ingatlanpiac: a húsvét és az áprilisi eső nem tett jót

Kategória: Panel rengeteg

Az áprilisi rossz idő, a Húsvét és a munkanapok alacsony száma nem kedvezett az ingatlanpiacnak, miután a márciusi kiugró forgalmat követően az április szerényebb forgalommal zárult. A 10 575 tranzakció ezzel együtt így is kiemelkedő, tavaly nyár óta az egyik legerősebb, azonban az egy évvel ezelőtti azonos időszaktól 16%-kal elmarad. Az év első négy hónapjában a Duna House becslése szerint 40 175 ingatlan cserélt gazdát. 2016-ban ugyanebben a négy hónapban a forgalom megközelítette a 46 ezret, ami 13%-kal magasabb érték az ideinél.

 

Magyar ingatlanpiac: a húsvét és az áprilisi eső nem tett jót

 

     Továbbra is élénk kereslet mutatkozik az idei évben. A Keresleti Index márciusról 1 százalékpontot javítva 85-re emelkedett. Tavaly ugyanekkor még 91-es értéken állt a mutató, de 2016-ban az év hátralevő részében már 74 volt az átlag, amit az idei év rendre felülmúl.

     Áprilisban a paneleket Kelet-Magyarországon 193-, nyugaton 184 ezer Forintos m2 áron vásárolták. Ugyanezért a típusért Pesten 303, Budán 362 ezret adtak. A téglaépítésű lakásért keleten 245 ezer Ft-ot fizettek, nyugaton 223-at négyzetméterenként. A főváros pesti oldalán 438-at, Budán 525-öt, a Belvárosban pedig átlag 663-at adtak ki a vevők. Budán a panelek a magas ár mellett is igen gyorsan elkeltek, átlag 80 nap alatt mindössze, de a Duna másik oldalán is csupán 107 napot töltöttek a piacon.

     Budapesten meghaladta a 30%-ot azon megvásárolt ingatlanok aránya, amelyek rosszabb minőségűek, illetve felújítandók. Közel ugyanekkora arányban vettek ilyet Pest Megyében is. Egyedül Kelet-Magyarországon volt alacsony, 19% ezek aránya. A nagyon jó minőség tette ki országszerte a forgalom nagy részét, megközelítőleg egyharmadát.

     Magasan a XIII. kerület iránt a legnagyobb az érdeklődés a fővárosban vásárolni szándékozók körében. Az összes budapesti vevőjelölt közel 18%-a megjelöli ezt a lokációt lehetséges célpontnak. Nem sokkal marad el a XIV. kerület sem 15%-kal, amelyet majdnem ugyanekkora aránnyal követ a VI. és VII. kerületek. 14% jelölte meg a budai oldalon a XI. kerületet, amellyel a Duna ezen oldalán a legnépszerűbb lett.

     Budapesten továbbra is jelentős a befektetők aránya. A vevők 41%-a vallotta magát annak áprilisban és átlag 31,3 milliót költöttek 68 m2 körüli ingatlanokra. Közel minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, az ő vásárlási átlaguk már kevesebb, 19,3 millió Ft volt, viszont kisebb, 50 m2-es lakásokat vettek. Vidéken 27-27% volt a nagyobba költözők és az elsőlakás vásárlók aránya. A befektetők itt kevesebb, 24%-ot tettek ki a forgalomból, 12,8 milliót költöttek átlagosan. Természetesen a nagyobb lakásra váltók költöttek a legtöbbet, hiszen eleve 112 m2-es ingatlanokat vettek. Ők 19,2 milliós átlagon kerestek új ingatlant maguknak.

     A fővárosi eladók harmada nyilatkozta, hogy nagyobb lakásba szeretne költözni. Közel ugyanennyien épp kisebbre vágynak. Minden ötödik budapesti eladó örökségtől vált meg, átlag 24,8 milliós áron. Vidéken is minden harmadik eladó költözne nagyobba, ám míg a budapestiek 24 milliós áron értékesítettek a továbblépés előtt, addig a vidékiek 15,6-on. Az eladók negyede értékesített örökséget, átlag 10,2 milliós áron.

     Budapesten idén áprilisban a 60-80 négyzetméter közötti lakások aránya magasan felülmúlta a tavalyi értékeket. Budán emellett nőtt a 80-100 négyzetméter közötti, Pesten pedig a 160 négyzetméter feletti lakások aránya is. Pesten szinte az összes négyzetméterár-kategóriában nőtt az arány az egy évvel ezelőttihez képest, míg Budán leginkább a magasabb kategóriák (550 ezer Ft/m2 felett) aránya ugrott meg. Vidéken ugyan mérsékeltebben, de szintén magasabb áron vásároltak az egy évvel ezelőttihez képest..

 

forrás: realista.hu

Megállíthatatlan a paneldrágulás

Kategória: Panel rengeteg

Erős márciusi forgalom jellemezte az ingatlanpiacot, amely ugyan 7 százalékos elmaradást mutat az egy évvel korábbi értékhez képest, mégis jelentősen túlmutat a tavalyi második féléven – áll a Duna House összefoglalójában.

 

Megállíthatatlan a paneldrágulás

 

     Megugró árak hatása

     Ahogy a Duna House korábban becsülte, 2016. második felét jellemző tranzakciószám gyengülés fő oka a korábban meredeken emelkedő ingatlanárak volt, melyet követően a piacnak szüksége volt egy adaptációs időszakra, ahol a vásárolni szándékozók kivárták az árak további irányát.

     A márciusi tranzakciószámok, de már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldalon nincs további várakozás egy esetleges árcsökkenésre. Ezt támasztja alá az az adat is, miszerint nő a saját célra vásárlók aránya a befektetőkhöz képest.

     Így alakultak az indexek

     84 pontra csökkent márciusban a Keresleti Index, mely elmarad az egy évvel ezelőtt mért értéktől, viszont így is magasabb, mint ami 2016. második felére volt jellemző.

     Három pontot csökkent a Duna House Országos Lakásindex értéke 2017. első negyedévében az előző év végéhez képest. A lakások ára reál értéken, azaz a fogyasztói árindexszel deflálva, 94 ponton stagnált az év első negyedévében. Mind az Országos Panel–, mind a Téglalakás Index csökkent az előző negyedévhez képest. Így a 2017. első negyedévi érték Panel Index esetében 125, Tégla Index esetén 111 pont volt.

     Megállíthatatlan a panel

     Nyugat-Magyarországon három ponttal csökkent a Panel Index értéke. Ezzel szemben a Tégla Index az ország nyugati felében egy ponttal növekedett. A keleti országrészben csökkent a Panel– és a Tégla Index értéke is. Előbbi csökkenés mértéke öt, utóbbié tíz százalékpont volt.

     Budapesten mérséklődtek a téglalakások árai, a Tégla Index két ponttal csökkent az előző negyedévhez képest és jelenleg a 123-as értéken áll. A panellakások ára ezzel szemben megállíthatatlan, további növekedés figyelhető meg így év elején is. Az index elérte a 155-ös nominális szintet. Az országban egyedül Budapesten nőtt a Panel Index értéke, vidéken ezzel szemben kisebb-nagyobb mértékű csökkenés volt az első negyedévben.

     Így alakultak az árak

     A Közép-Magyarországi régiót leszámítva, vidéken, a Nyugat-Dunántúlon vásároltak legmagasabb fajlagos- és négyzetméter áron is panellakást (217 ezer forintos négyzetméterár). Az Észak-Alföldi régió négyzetméter árai épphogy elmaradtak a dunántúli értéktől. A legalacsonyabb négyzetméter áron – 146 ezer Forintért – az Észak-Magyarországi régióban lehetett lakást vásárolni.

     A fővárosban Dél-Budán volt legmagasabb a panellakások négyzetméter ára év elején, amely szinte elérte a 400 ezer forintot is. Legolcsóbban Dél-Pesten lehetett panelt vásárolni, a két terület között közel 100 ezer forintos volt a négyzetméterár különbsége.

     A tégla lakások esetében a közép-magyarországi adatok kiugróan magasak. Az Észak-Alföldi régióban volt a második legmagasabb a négyzetméterár, de a kettő között nagy volt a szakadék, 478– és 292 ezer forintos négyzetméterár. Csakúgy, mint a panellakások esetében, az Észak-Magyarországi régióban lehetett legalacsonyabb, 163 ezer forintosos négyzetméter áron lakáshoz jutni.

     Budapesten Észak-Budán és a Belvárosi kerületekben haladta meg az 500 ezer forintot a lakások négyzetméter ára. A fővárosban nem volt olyan környék, ahol 400 ezer forint alatt lehetett volna egy négyzetméter téglalakást vásárolni.

     Itt lehetett alkudozni

     A Duna House adatai szerint a panellakások esetében az Észak-Alföldön volt lehetőség a legnagyobb alkura, átlag 6 százalékot lehetett csökkenteni az eladási áron. A budapesti belvárosban nem szívesen engedtek az árakon, csupán 2 százalékos volt az alku mértéke.

     A tégla lakások esetében ugyanakkora volt a legkisebb és a legnagyobb alku nagysága is, mint a panelek esetében. A 6 százalékos alkura Észak-Magyarországon, a 2 százalékosra az Észak-Alföldön volt lehetőség. Házak esetében nagyobb, 6 és 9 százalék közötti engedményt lehetett elérni. Legtöbbet az Észak-Alföldön kényszerültek engedni az eladók, míg legkevesebbet Pesten.

     Milyen ingatlant vásárolnak?

     Budán és Pesten is legnagyobb arányban 40-60 négyzetméter közötti lakásokat értékesítettek. A budai oldalon a kisebb méretű lakásokon kívül nem ritkák a 160 négyzetméter környéki alapterületű ingatlanok sem, arányuk elérte idén a 14 százalékot. 2016-hoz képest Budán a 40-60 és a 160 négyzetméter fölötti lakások aránya nőtt. A Duna mindkét oldalán nőtt a 450 ezer forint négyzetméterár felett értékesített lakások aránya az előző év azonos időszakához képest.

     Vidéken a legtöbb magasabb négyzetméter kategóriában nőttek az értékek az előző évhez képest. A magasabb négyzetméterárú lakások (200-250 ezer forint felett) aránya nőtt 2016. első negyedévéhez képest. Pest megyében a 25-40 millió forint között értékesített lakások aránya meghaladta az előző évi szintet, de a 15 millió forint alatti ingatlanok aránya elmaradt a korábbi értékektől. A közép-magyarországi értékek nélkül, vidéken a 10 millió forint felett eladott lakások aránya meghaladta a korábbi év értékeit.

 

forrás: tozsdeforum.hu

Kedvelt és drága: Észak-Buda – népszerű a panellakás

Kategória: Panel rengeteg

A Duna House becslése szerint az év első felében a 2015-i első hat hónappal nagyjából megegyező számú adásvétel zajlott a piacon, utána viszont csökkenés tapasztalható a tavalyihoz mérten. Az ingatlan-közvetítő a 2015-i azonos időszakban 114 500 adás-vételt becsült, az idén pedig 110 ezret.

 

Kedvelt és drága

 

     A jelenség hátterében nagy valószínűséggel az újlakás-piac bővülése áll, mivel az ilyen lakások vásárlói nagy többségében csak előszerződést kötnek, ekként egyelőre láthatatlanok a statisztikában. A keresletben is tapasztalható a júliusi fordulat, ugyanis az addig esést mutató index ott fordult, és azóta 80 százalékpont körüli értéken stagnál. Az aktuális, októberi érték az indexben 78 pont.

     Az országos lakásindex további emelkedést mutatott a III. negyedévben is. Az idei mutató 104 pontról indult, majd 110-re ugrott a II. negyedévben, és a harmadikban már 113-ra emelkedett. Egy éve ugyanebben az időszakban 95, két éve 83, három éve pedig a történelmi mélyponton 80 százalékponton állt az index. Az aktuális mutató fogyasztói árindexszel csökkentett értéke 89 pont, vagyis még több mint 10%-kal elmarad a válság előtti szinttől.

     Az országos panel- és a téglalakás-index is újabb csúcsokat ért el. Az előző 118 ponton áll, az utóbbi 107 pontos rekordot ért el. Az emelkedés mértéke a panelek esetében 3, a téglalakásoknál 2 százalékpont volt az előző negyedévhez képest. Reálértéken a panelek 94, a téglalakások 85 ponton állnak.

     Az ország keleti felében a panelek ára történelmi (114) csúcspontjára érkezett a III. negyedévben, a téglalakásoké 3 pontos emelkedést követően 104-re emelkedett. Nyugat-Magyarországon a panelek áremelkedése két év óta töretlen, 104 ponton áll, a téglalakásoké viszont továbbra is bizonytalanul viselkedik: 2 pont csökkenés után 98-on áll, ami még így is az elmúlt 7 év egyik legjobb adata.

     Megállíthatatlan fővárosi panelek árnövekedése, bár a múlt két negyedévben lassulni látszik az emelkedés. A III. negyedévben 2 pontot emelkedett a budapesti panelindex, és 144 ponton áll, ami reálértéken 114-es szint. A főváros téglalakás-indexe az idén 126-os történelmi csúccsal kezdett, aztán a II. negyedévben 119-re zuhant, most a 124-es értéken áll. Reálértéken 98 százalékpont, ami nagyjából a 2008-i értékkel azonos szint.

     Panellakásokat a Nyugat-Dunántúlon vásárolták a legmagasabb négyzetméteráron a III. negyedévben. Ott 216 ezer Ft-ot fizettek ezért a lakástípusért, a legolcsóbbnak számító észak-magyarországi régióban csupán 118 ezret. A fővárosban Pest déli részén volt 300 ezer Ft alatt az eladott panelek átlagos négyzetméterára. A legtöbbet Buda déli részén fizettek ezért a típusért, mégpedig 365 ezer Ft-ot négyzetméterenként. Téglaépítésű lakások az erősebb régiókban 250–270 ezer Ft/m2 körül keltek el a III. negyedévben. A déli országrészekben ennél alacsonyabb, 200–210 ezer forint volt az átlag, a legalacsonyabb árakkal pedig szintén Észak-Magyarországon találkozni, ahol az átlag 256 ezer Ft volt.

     Budapesten nem a Belvárosban, hanem Észak-Budán mérték a legmagasabb átlagértéket, 561 ezer Ft/m2. A Belváros átlaga csupán 467 ezer Ft volt, igaz, hogy ezen belül az V. kerületben négyzetméterenként több mint 700 ezer Ft-ért keltek el a lakások. Dél-Pest ebben a típusban is alulmaradt, 356 ezer forintot adtak ott egy négyzetméterért.

     A Duna House adatai szerint a III. negyedévben a panellakásokra Észak-Magyarországon alkudtak a legtöbbet, ahol a vevők átlag 7%-ot tudtak lefaragni az árból; Dél-Pesten viszont csak két százalékot. Téglalakásra országszerte 4–5% volt a vevői alku mértéke. Családi házakra Budapesten 5–6% alku volt jellemző, vidéken ennél magasabb, 7–9%.

     Még mindig magas a befektetők aránya a fővárosban. Októberben 43% volt az összes eladás között, átlag 24,6 millió forint értékben. Minden negyedik vevő elsőlakás-vásárló volt, 51 m2 körüli ingatlanokat vettek 17,6 milliós átlagáron. A harmadik legnagyobb csoport a nagyobba költözőké – a piac 15%-ával. Vidéken a nagyobba költözők vannak többségen, a piac 31%-át adják, és 100 m2 körüli ingatlanokat vásároltak 18,2 millió forint körüli összegért. A befektetők (arányuk 25%), 60 m2-es lakásokat kerestek 11,8 milliós áron. Csaknem ennyien voltak az elsőlakás-vásárlók, ők a 70 m2 körüli lakásokat kedvelték és 10,9 milliós ár körül választottak.

     Budapesten az eladók fele nyilatkozott úgy, hogy az eladás hátterében a nagyobb lakásba költözés szándéka áll. Átlag 57 m2-es lakásaiktól váltak meg 24,2 milliós áron. Ugyanitt 22% az örökölt ingatlanját értékesítette átlag 21,1 millió Ft körül. Kisebbe az eladók 14%-a vágyik. Vidéken is a nagyobba költözők adták az eladók legnagyobb részét, 31%-át. Ők 63 m2-es lakásaikat adták el 12,9 milliós átlagáron. Nagyjából ugyanekkora volt az örökösök tábora, átlag 9,3 milliós eladással. Kisebbe az eladók ötöde vágyik, aki 110 m2-es ingatlanjaitól vált meg.

     Budán már az eladott ingatlanok közel 60%-át adják azok, melyek négyzetméterára meghaladta a 400 ezer forintot. Tavaly ugyanebben az időszakban ez a forgalom 38%-a volt csupán. Ugyanez a megvett ingatlanok fajlagos árában is látszik: 2015. III. negyedévben a 40 millió fölötti ingatlanok 17%-ot hasítottak ki a piacból, az idén már ugyanezek 28%-ot. Pesten 400 ezer Ft/m2 fölötti áron az ingatlanok 35%-a kelt el, a tavalyi 18%-hoz képest. Vidéken a 200 ezer Ft/m2 fölötti sávokban érezhető a drágulás egy év összehasonlításában. Tavaly ezeket a forgalom 20%-ában vették, idén már 31%-ban. Pest megyében már csak kisebb mértékben figyelhető meg a drágulás. Országszerte továbbra is a 40–60 m2 közötti méretkategória a legkedveltebb, a forgalomnak kb. 40%-át adja.

 

forrás: infovilag.hu

Albérlet, vagy saját lakást vegyünk?

Kategória: Panel lakás felújítás

     Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A panel-, illetve téglaépítésű lakások eltérő négyzetméterenkénti árakon vásárolhatóak meg.

 

A vásárlás után jön a lakberendezés (illusztráció)- © Fotó: ÉM

 

     Egy munkalehetőség, összeköltözés, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésekor gyakran felmerül a kérdés, hogy melyik alternatíva éri meg jobban: albérlet vagy saját lakás vásárlása.

     Az ingatlannet.hu elemezésében górcső alá vette a témát, megvizsgálva a jelenlegi lakáspiaci helyzetet az ország egyes területein.

     A hazai lakáspiac helyzete

     Az idei év első felében sem állt meg a hazai ingatlan­piac, tovább növekedett a lakásárindex, ezzel a drágulás mértéke a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva nominálisan 7,6 százalékos, reál értelemben pedig 8,8 százalékos volt..

     2015 első feléhez képest a lakásárak bővülésének üteme lassult, ebben az évben a hazai piacon a drágulás 1,9 százalékra csökkent a korábban tapasztalt 3–4 százalékról.

     Az ingatlanpiacon a panel-, illetve téglaépítésű lakások eltérő négyzetméterenkénti árakon vásárolhatóak meg, a panellakások szegmensében 35%-kal alacsonyabb átlagos Ft/m2 árakra lehet számítani, mint a téglaépítésűek piacán.

     2015-ben a panellakások átlag­árai dinamikusabban – 65%-kal – bővültek, mint a téglaépítésűeké – 50% –, a változás azonban így is szembetűnő volt mindkét típus esetén. Idén egy lényegesen visszafogottabb emelkedés mutatkozott az ingatlanpiacon, a négyzetméterenkénti árak mindkét lakástípus esetén 9 százalékkal drágultak.

     A kiadó albérletek átlagos négyzetméterenkénti árai a fővárosban a legmagasabbak – meghaladják a 3000 Ft/m2 árat –, ehhez képest egyes vidéki nagyvárosokban – Miskolc, Kecskemét – mintegy 50 százalékkal kedvezőbb átlag­áron bérelhetünk lakást.

     Az utóbbi egy évben Sopronban kiemelkedő volt az albérlet­árak emelkedése, az országos szinthez viszonyítva Szegeden és Pécsen is megugrottak az árak.

     Mennyi idő alatt térül meg?

     A megtérülési idő kulcsfontosságú kérdés azok körében, akik lakásvásárlásban gondolkodnak, melynek meghatározásához példánkban egy 60 nm-es lakást veszünk alapul. Országos szinten egy téglaépítésű lakás átlagosan 24,5 millió forintért, egy panelépítésű pedig 16 millió forintért vásárolható meg.

     Az albérlet­árakban általában nem mutatkozik jelentős különbség a két ingatlantípus között, így 151 ezer Ft/m2 átlagos havi bérleti díjjal számolhatunk. Ebben az esetben a téglalakás megtérülési ideje 13,5 év, a panellakásé pedig kevesebb, mint kilenc, érdemes viszont megemlíteni, hogy eltérések mutatkoznak az ország egyes területei között.

     Míg a Budapesten eladó lakások megtérülési ideje az országos szinttel közel megegyező, addig Győrben mindkét típus esetén hosszabb idővel érdemes számolni – panellakás esetén 10,5 év, téglaépítésűnél pedig 14,5 év.

     Ki kell emelni, hogy ezek a számítások durva becsléseket adnak, nem veszik figyelembe az esetleges felújítási, illetve a lakhatás során felmerülő egyéb költségeket sem.

     Érvek a vásárláshoz

     Amennyiben huzamosabb ideig – több évig – bérel lakást valaki, és előreláthatólag nem tervezi az adott város elhagyását, akkor a saját lakás vásárlása egy megtérülő alternatíva lehet, a döntés során azonban jelentős súlya van egyéb tényezőknek is (pl. mobilitás, nagyobb felelősségvállalás lakástulajdonosként).

     A befektetésként történő vásárlás esetén a folyamatosan változó ingatlanárak miatt érdemes átgondolni a döntést, ehhez azonban hozzátartozik, hogy a következő pár évben az elemzések szerint a hazai ingatlanpiac nem veszít lendületéből.

     Főként ezekre kíváncsiak a vásárlók

     Legyen feltüntetve az ár, állapot, szobaszám, fűtési mód – ezek a legfontosabb elvárások az online ingatlanhirdetésekkel kapcsolatban, derül ki az OTP Ingatlanpont és az NRC kutatóintézet felméréséből.

     Az ingatlanirodához fordulók alaposabb tájékoztatást, nagyobb lakáskínálatot, személyes ügyintézést várnak, illetve segítséget a papírmunkában. Végül pedig nem is azt az ingatlant veszik meg, ami miatt a közvetítőhöz fordultak.

     A kutatás adatai szerint az eladási ár mellett az ingatlan állapotát, a szobák számát, a fűtés típusát szeretné mindenképpen megismerni az ingatlanpiaci vásárlók többsége, emellett sok fotót (47%) és alaprajzot (46%) szeretne látni a hirdetések mellett

    A megkérdezettek közel harmadának fontos még a komfortfokozat, az építés éve, a telekméret, a pontos helymegjelölés. A többi paramétert – mint például hogy banki ingatlanról van-e szó, vagy a terasz, parkolási lehetőség, panoráma információkat – legfeljebb minden negyedik eladó-vásárló tartja elengedhetetlennek a hirdetésekben.

 

forrás: mon.hu

Újra eljött a panelek fénykora – de valójában mennyire szerettük meg őket?

Kategória: Panel rengeteg

     Az elmúlt pár évben felkapottá váltak a panellakások, melyet jól mutat az is, hogy milyen mértékben emelkedett az áruk. Az ingatlanközvetítők szerint a legkönnyebben, leggyorsabban eladható lakástípusról van szó, kérdés azonban, hogy valóban megkedveltük-e őket, szívesen költözünk-e már panellakásba?

 

A Balla Ingatlan szakértőinek elemzése.

 

     A Balla Ingatlan szakértőinek elemzése.

     Az elmúlt egy-két évben azt láthattuk, hogy óriási kereslet alakult ki a panellakások iránt, ami végül jelentős – minden más szegmenst meghaladó – áremelkedéshez vezetett. Megkedvelték a paneleket az emberek a relatíve magas rezsiköltségek ellenére, esetleg beértek már a felújítások, vagy egyszerűen csak a kényszer hajtja a vásárlókat a lakótelepekre? Megkérdeztük az ingatlanközvetítőket.

     Habár igény mindig is mutatkozott a lakótelepi ingatlanok iránt, a kétezres évek közepén már úgy gondolták a szakértők, hogy várhatóan komoly visszaesés következik ebben a szegmensben. A válság azonban sok mindent megváltoztatott, az elmúlt években pedig a legnagyobb mértékben a panelek ára emelkedett, reagálva a jelentős mértékű keresletre.

     Hogyan tekintünk ma egy panellakásra?

     A III. kerületben az elmúlt év jelentette a panellakások “fénykorát”, amihez hozzájárultak a korábbi korszerűsítések is – hívta fel a figyelmet Nagy Andrea, a Balla Ingatlanirodák belbudai és észak-budai irodájának vezetője. Mára kevesebben zárják ki a panellakás vásárásának lehetőségét, mint a válság előtt években, amikor még alapvetően a kisebb pénztárcájú emberek szükségmegoldását jelentette.

     A III. kerületben vannak kifejezetten kedvelt típusok és környékek, és elmondható, hogy a két-háromszobás ingatlanok esetében elég nagy az átjárás a panelek és a téglaépítésűek között – hangsúlyozta Nagy Andrea, aki szerint az emberek jelentős része kedveli a panellakásokat, és most már nem csak szükségmegoldásként költözik ilyenbe. Ugyanakkor persze van egy olyan – egyre kisebb – réteg, amely határozottan elutasítja őket.

     Kicsit máshogy fest a panellakások helyzete Újpesten, ahol Balla Frigyes, a Balla Ingatlanirodák IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint lényegesen nem változott a a megítélésük az elmúlt egy-két és során. A panellakások jelen pillanatban az egyik legmegfizethetőbb kategóriát képviselik az ingatlanpiacon. Sokaknál a panellakás továbbra is csak egy “szükségmegoldás”, mondván: valahol lakni kell. Ha lenne az embereknek elég pénze, akkor inkább téglaépítésű lakást vásárolnának a kerületben – vélekedett az ingatlanközvetítő.

     Rácz Gyula László, a Balla Ingatlanirodák XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is azt hangsúlyozta, hogy a panellakások vásárlásánál mindig is az ár/érték arány volt a döntő szempont. És mivel minden vevő tudja nagyjából, hogy meddig tud nyújtózkodni anyagiak tekintetében, ennek megfelelően határozza meg, hogy hol és mit vásárol. Az 1-2 millió forintos árelőny sokak számára meghatározó egy ingatlan vásárlásánál. A XVIII. kerület egyébként a panellakásokat tekintve az egyik legolcsóbb kerület, de nem azért, mert rossz hírű lenne, hanem mert a közlekedési adottságok, azaz a metrótól való távolság meghatározó a lakásárakat tekintve – hívta fel a figyelmet a szakértő.

     Könnyű eladni őket, de a presztízsük továbbra is szerény

     Presztízsüket tekintve az utolsó előtti helyre szorulnak a panellakások. Egyetlenegy olyan lakástípus van, mely rosszabb helyzetű, ez az osztatlan közös tulajdonban lévő, földszintes, belső udvaros, 4-12 lakást magába foglaló ingatlan – jelezték a pesti kerületek ingatlanközvetítői. Ezekben a társasházakban sok önkormányzati lakás is található, melyeket adott esetben szükséglakásként kezelnek, ami csak ront az egyébként is kedvezőtlen adottságokon.

     Nagy Andrea szerint ugyanakkor a III. kerületben minden korszerűtlen, felújítatlan, régi, rossz állapotú házban lévő, földszinti, rossz vízszigetelésű, ráadásul adott esetben magas rezsijű téglalakás kevésbé győzi meg a vevőket, mint panellakások. A téglalakások és a panelek között sok esetben már átjárás van, csak az újabb építésű téglalakások képviselnek határozottan más kategóriát, de persze itt az árfekvés is egészen máshol húzódik – tette hozzá.

     Míg presztízsüket tekintve nem annyira, eladhatóság szempontjából nagyon jó helyen állnak a panelek, a könnyen értékesíthető kategóriába tartoznak, ami fontos tényező lehet az ingatlanosok mellett a vásárlóknak is, akik terveik szerint a jövőben értékesíteni szeretnék lakásukat.

     A felújítások megakadtak, de elviselhető a rezsi

     A könnyű eladhatóságnak és a jelentős keresletnek nem sok köze van az elmúlt években zajló panelfelújításokhoz, amelyek ugyan nagy lendülettel indultak, de hamar meg is torpantak. A IV. kerületben nagyon kevés házat tudtak csak leszigetelni a panelprogramban, így ez nem egy sikertörténet errefelé – fogalmazott Balla Frigyes. A házaknak csak kis százaléka került felújításra, inkább az jellemző, hogy egyes házaknál, melyek jól állnak anyagilag, kicserélik az ablakokat, szigetelik a tetőt, stb. A III. kerületben talán valamivel jobb a helyzet: az óbudai panelek mintegy ötöde korszerűsített, de itt is lassú ütemben haladnak a felújítások – jegyezte meg Nagy Andrea.

     Mindez persze kihat a rezsire: a nem fűtésmérős panellakások távhő-átalánydíja egy 35 négyzetméteresnél 8-9 ezer forint havonta, míg a 71 négyzetmétereseknél 18 ezer forint körül alakul. Ez mintegy 15-20 százalékkal magasabb díjat jelent a korszerű, gázfűtéses téglalakásokhoz viszonyítva, de ezt kénytelenek elfogadni azok, akiknek nincs meg az a plusz pár millió forintjuk, hogy egy téglaépítésű, egyedi gázfűtéses lakást vásároljanak. Sokat segít persze az is, hogy a kétezres évek eleji, szinte elviselhetetlen panel-rezsidíjak az áfa- és a rezsicsökkentés révén jelentős mértékben kedvezőbbé váltak.

     A míg így sem alacsony távhő-költséggel szemben áll az, hogy egy ablakcsere, szigetelés, fűtéskorszerűsítés egy-egy lakónak mintegy 15-18 ezer forintba kerül havonta a közös költség díján felül, és 6-8 évig kell fizetni – hívta fel a figyelmet Rácz Gyula László. Nyilván a fűtésszámla némileg karcsúsodik ennek eredményeként, azonban így is 8-10 ezer forintos többletkiadásra kell számítaniuk azoknak, akik belevágnak a korszerűsítésbe. Ezért aztán csak a bátrabb lakókközösségek mernek lépni. Ahol sok az idősebb tulajdonos, ott nem merik bevállalni az említett többletköltségeket.

     Kedvelt és nem annyira kedvelt részek

     A lakótelepek soha nem tartoztak a magas nívójú környékek közé, voltak közöttük azonban kifejezetten rossz hírűek is. Az egyik ilyen volt a XVIII. kerületi Havanna, a helyzet azonban már régen megváltozott, így a bűnügyi statisztikák már évekkel ezelőtt sem voltak rosszabbak a többi fővárosi lakótelepnél. Ráadásul rengeteg az új beruházás, valamint jelentős a szigetelt házak aránya – mondta Rácz Gyula László.

     Szerinte mára egy teljesen átlagos, a kertvároshoz közel fekvő, parkosított, játszóterekkel felszerelt lakótelep jött itt létre. Ha valaki nem tudja megfizetni a metróhoz közelebb fekvő Kispest magasabb árait, ide költözik a XVIII. kerületbe, vagy azon belül is a Havannára. A különbség ugyanis 1-2 millió, sőt akár 3 millió forint is lehet a két kerület között, a Havanna javára, melynek csak annyi a hátránya, hogy több időt vesz igénybe a belvárosba való bejutás.

     A III. kerületben Békásmegyernek is javul a megítélése, de természetesen a legjobban a Pók utcai és a Gyógyszergyár utcai lakótelepet kedvelik itt az emberek, ezek mellett szeretik még a belső óbudai paneleket is. A IV. kerületben a kedvelt lakótelepek közé tartozik a Semsei-park és az SZTK környéke, a Tél és a Nyár utca. A kerületben az Aradi utcának rossz a megítélése, de az olyan forgalmasabb, zajosabb utak melletti részeket sem kedvelik az emberek, mint amilyen az Árpád út környéke – jelezte Balla Frigyes.

     Újpesten jellemző egyébként, hogy az itteni lakosok lokálpatrióták, tehát, aki a kerületbe született, az szívesen itt is marad, és másik lakást is itt választ magának. Ennek egyik oka, hogy elér a kerületbe a metró, nagyon jó az infrastruktúra. Az is igaz persze, hogy például a szomszédos kerületek közül a XIII. kicsit drágább, a XV. kerület megítélése kicsit rosszabb, ezért is maradnak sokan kerületen belül.

     Melyik a legkedveltebb panellakás?

     Érdekes kérdés, hogy lakótelepen belül, melyik lakást szeretik választani az emberek. Amit alapvetően kedvelnek, azok az 1-6 emeletek, de van aki feljebb, van aki lejjebb szeret költözni – jelezték az ingatlanosok. Amit sokszor kizárnak a vásárlók, azok a zárószintek. Bár Nagy Andrea szerint akad olyan vevő is, aki kifejezetten ilyet keres.

     Sokan a szélső lakásokat keresik a házakban, míg mások a mindkét oldalról lakott lakásokat kedvelik. Ami még fontos, hogy a “sötét konyhásat” nem szeretik az emberek, azaz általában követelmény, hogy legyen ablak a konyhán. Sokan egyébként az 59 négyzetmétereseket is a nagyobb, használhatóbb konyha miatt kedvelik, de van, aki az egyébként nagy előnynek számító erkély miatt lemond a nagyobb konyháról.

     És az árak

     Ami az árakat illeti, a legalacsonyabb árakkal a XVIII. kerületben találkozhatunk. Ott a 35 négyzetméteres lakások ára 10,5-12 millió forint között mozog állapottól és elhelyezkedéstől függően. Az 53-60 négyzetmétereseknél 11-13,5 milliós árakról beszélhetünk, míg a 72 négyzetmétereseknél 12-15 milliós árakról. Az árnövekedés mértéke a válság mélypontjához képest mintegy 30-40 százalék minden méretnél – jelezte Rácz Gyula László.

     A metró közelsége miatt a IV. kerületben a panelek ára némileg magasabb: a 36 négyzetméteres, másfél szobás lakások ára – melyeket az áremelkedés beindulása előtt még 7-8 millióért tudtak eladni – mára felkúszott 11-13 millió forintra. Az 53-58 négyzetméteres lakások ára 9 millióról 14-15 millió forintra emelkedett, míg a 71-esek 11-12 millióról 16-18 millióra drágultak. De adtak el 20 millió forintért is ingatlant, igaz annak a lakásnak a tulajdonosa 8 millió forintot tett bele a felújításba, így kirívó esetről van szó – jelezte Balla Frigyes, aki hangsúlyozta, hogy a pontos eladási árat az elhelyezkedés és az állapot határozza meg, így ez 1-2 millióval módosítja lefelé vagy felfelé az átlagárat.

     A legmagasabb árakkal persze a III. kerületben találkozhatunk, melyek Nagy Andrea tapasztalatai szerint tavaly érték el csúcspontjukat. Ekkor nem volt ritka, hogy a nagyobb, jobb helyen lévő panellakásokért akár 30 millió forintot is hajlandóak voltak megfizetni a vevők. Mára azonban csökkenést mutat a tendencia, mérséklődik a fizetőképes kereslet, amely nagymértékben hat a panellakások áraira, így ezek most már lassan lefelé csorognak, és ez várhatóan a továbbiakban is így marad.

 

forrás: http://epiteszforum.hu/

Nőtt a forgalom az ingatlanpiacon

Kategória: Panel bulvár

      A használtlakás-piacon az idén élénkült a forgalom, ezzel együtt csökkent az árengedmény és az elérhető hozam is; az első negyedévben 20 ezer ingatlan cserélt gazdát, 10 százalékkal több, mint egy éve – közölte az Otthon Centrum ingatlan franchise hálózat az MTI-vel.

 

Nőtt a forgalom az ingatlanpiacon 1. kép

 

     A saját adatokból készített kitekintés azt mutatja, hogy az elmúlt egy évben estek a hozamok: aki például egy éve bérbeadásra vásárolt egy 50 négyzetméteres panellakást a fővárosban, az 8,29 százalékos hozamot érhetett el azon. Idén, az első negyedév végén a hozam már csak 7,91 százalék volt. Még nagyobb a hozam csökkenése a 60 négyzetméteres budapesti téglalakásnál: 8,53 százalékról esett 7,21 százalékra.

     A keleti megyékben egy 50 négyzetméteres panellakás hozama 10,25 százalékról esett 9,05 százalékra. Az Otthon Centrum a felméréseiben kétféle árengedményt különböztet meg. Az első a meghirdetés során végrehajtott engedmény, míg a második a vevő által a szerződéskötéskor elért árcsökkentés.

     Országos átlagban tavaly az első negyedévben a teljes árengedmény 10,3 százalékos volt a panellakásoknál, ez idén ez leesett 7,81 százalékra. A téglalakásoknál 13,5-ről 11,46 százalékra esett a teljes árengedmény. A tégla családi házaknál viszont alig volt változás: a múlt évi első negyedéves 17,98 százalék helyett 17,36 százalék volt az árengedmény idén.

     Az árengedmény nagyobb hányada – általában a kétharmada – esett a szerződéskötéskori alkura.

 

forrás: 168ora.hu