Az ellentétek vonzzák egymást az erkély felé kinézve – régen és most.
A Studio Arkitekter kezei között újjászülető panellakás
A Studio Arkitekter emberei a renoválás során megtisztították a falakat, hogy a mostanában oly divatos látszóbetont életre keltsék a panellakásban, hiszen az építőelemek itt eleve tömör vasbetonból készültek.
Látszóbeton – egyszer mi is csináltunk Budafokon úgynevezett szövetszigetelt vezetékkel a lámpákhoz.
A falak lecsupaszítása után előbújt téli álmából a szürkés, lyukacsos szerkezet, amelyet a nappali és a hálószoba mennyezetén is meghagytak egyfajta oázisként, ez pedig a csüngő lámpáknak olyan, mint frissen nyíló virágnak a termőföld.
Tervpályázatot írt ki a József Attila-lakótelep megújítására Budapest Főváros, IX. kerület Ferencváros Önkormányzata. A pályázat Ferencváros lakosságának harmadát érinti.
„Történelmi pillanat részesei vagyunk, hiszen tudomásunk szerint ez az első pr%
A kandalló drága, beépítése bonyolult, sok helyen pedig egyáltalán nem lehetséges. De ekkor sem kell teljesen lemondanunk róla! Az úgynevezett látványkandallók a kellemes hangulatot éppúgy megteremtik, mint hagyományos társaik, némelyekkel pedig még fűteni is lehet.
A tűz fénye minden helyiségben meghitt hangulatot teremt – de van, ahol nem egyszerű megvalósítani. Ha történetesen panelházban lakunk, vagy épp kis alapterületű hálószobánkat tennénk romantikusabbá a tűz fényével, a fatüzeléses kandallóról csak álmodozhatunk. De a táncoló lángok keltette kellemes hangulatról nem kell lemondanunk!
Látványkandallóktól a valódi fűtőberendezésekig
Az úgynevezett látványkandallók olyan „kandallónak látszó tárgyak”, amelyek üzemeltetéséhez nem szükséges kémény. Többségük a tűz látványát szimulálja valamilyen módon, így hőt nem is ad le. Egyesekben megvilágított, forgó henger vetíti a lángokhoz hasonló fényét a hátfalra, másoknál színes szalagokat lebegtet egy apró ventilátor. Ezek azonban csak távolról tűnnek valódi tűznek.
Az elektromos kandallóból is létezik olyan megoldás, ami megszólalásig hasonlít az igazi lángokra. De ezekbe akár a kezünket is beledughatjuk, hiszen valójában egy ultrahangos párásító berendezés, néhány élethű fahasáb és halogén lámpák jól átgondolt társításáról van szó – rántják le a leplet a titokról az újHÁZ Centrum szakértői.
Aki melegre is vágyik, olyan típust is választhat, amelyben a látványkandallót az elektromos fűtőrendszerrel kötötték össze. A tűz látványát viszont akár a legnagyobb hőségben is élvezhetjük, ugyanis a fényjáték és a hozzá kapcsolódó fűtőrendszer nem csak együtt, hanem külön is üzemeltethető.
Biokandallók néhány tízezerért
Akkor is van megoldás, ha nem csak a valóságra nagyon hasonlító, hanem valódi tüzet szeretnénk látni, de kéményt nem tudunk hozzá biztosítani. A bioetanollal működő nyitott tűzterű látványkandallók működtetéséhez nincs szükség rá, sem szakhatósági engedélyre. A bioetanol égése során ugyanis nem keletkezik sem füst, sem pedig egyéb káros anyag – mondják az újHÁZ Centrum szakértői.
Ezek az eszközök tehát nagyjából akkora veszélyt jelentenek, mint néhány gyertya meggyújtása.
A falra szerelhető, besüllyeszthető, vagy a legújabb trendeknek megfelelően tábortüzet idéző, a szoba közepére elhelyezett biokandallók akár a megszólalásig hasonlíthatnak a hagyományos, fatüzelésű testvérre, viszont tiszták és könnyen szabályozhatók.
Mindemellett azonban az sem elhanyagolható körülmény, hogy az elektromos látványkandallókhoz hasonlóan a biokandallók is elérhetőek akár már néhány tízezer forintért. Fűtési teljesítményük jelentősnek tekinthető, nagyjából 1-5 kW között mozog, kémény hiányában pedig a hő teljes mértékben hasznosul.
Ha minden kötél szakad…
Ha tényleg a látvány és a kandallópárkány jelentette végtelen dekorációs lehetőség a legfontosabb tényező a design-elem telepítésére, akkor akár egy hagyományos kandalló keretet is elhelyezhetünk a lakásban anélkül, hogy tüzet gyújtanánk benne. Néhány nagyobb gyertya csoportba rendezve hasonlóan hangulatossá teszi a teret, de használhatunk LED-es fényfüzért is.
Ha teljesen lemondunk a tűzről, a belső tér egymásra halmozott, dekoratív könyveknek, magazinoknak, vagy éppen a hátsó falának támasztott képeknek is remek helye lehet. A tűz látványáért pedig kapcsoljuk a huszonnégy órában kandallót sugárzó csatornára a televíziót…
Már csak egy évük van az energetikai felújításokra a társasházaknak a szigorítás előtt.
December 31-ig van már csak lehetőségük a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, hogy még az enyhébb jogszabályi követelményrendszer mellett végezhessék el épületenergetikai felújításaikat. Jövő január 1-jétől ugyanis megkezdődik a lakóépületek energhiahatékonyságára vonatkozó szigorítások második szakasza. Három lépcsőben szigorodik az épületelemek hőtartási képességének minimumértékei. 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében, a jövő évtől kezdődően már minden korszerűsítési munkánál szükséges megfelelni a szigorúbb követelményeknek. 2021-től pedig minden új építésű épületnek el kellérnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumot.
„A homlokzati fal és a padlásfödém esetében majdnem 100, a nyílászárók esetében pedig nagyjából 25 százalékkal hatékonyabb szigetelést kell kialakítani a 2017 után megkezdett energetikai felújítások során. Ebből is látható, hogy az újonnan bevezetett minimumkövetelmények a korábbinál jóval szigorúbb elvárásokat támasztanak a felújítók számára. Így várhatóan ahány lakóközösség csak teheti, igyekeznek még idén, a szigorítások bevezetése előtt megvalósítani felújítási terveiket” – emelte ki Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.
Időzítéstől függetlenül is mindenképp érdemes a lehető legjobb hőtartóképességet adni a háznak, hiszen ez a környezet- és költségtudatos energiafelhasználás terén is messzemenő előnyöket jelent minden lakástulajdonosnak.
A panelek vannak a legrosszabb helyzetben
Az energiahatékonyság tekintetében az úgynevezett iparosított technológiával létesített épületek, azaz a panelházak vannak az egyik legrosszabb helyzetben. Ezeknél az épületeknél számos olyan műszaki és anyagi probléma merül fel, amelyek nagyban megnehezítik a szigetelési munkálatok megkezdését, illetve kivitelezését.
„A legtöbb panelépületnél egy üres tér húzódik meg az úgynevezett kettős héjalású tetőfödémben, ez a légüres tér pedig nem csak a tető szigetelőképessége miatt jelent komoly problémát, de a penészesedés kialakulását is elősegíti. Mivel az épületek teljes szigetelésével elérhető megtakarítások mintegy negyede a professzionális tetőszigetelésnek köszönhető, rendkívül fontos, hogy a lakóközösségek ne hagyják figyelmen kívül a tetőfödém szigetelését” – hangsúlyozta Kimmel János, a Kimmel Insulation Kft. ügyvezetője.
Sárvári Marcell egyúttal arra is figyelmeztet: a technikai nehézségek mellett természetesen a finanszírozás is komoly gondot jelenthet, hiszen egy nagyobb, több száz lakásos panelépületnél ez könnyen százmillió forintos tételt is jelenthet. Mivel a házak többségénél nem áll rendelkezésre ekkora mobilizálható tőke, a felújítások jócskán elhúzódhatnak időben.
Egy héttel karácsony előtt levonult a brigád, maga után hagyva az állványzatot; a budapesti, háromemeletes, nyeregtetős panelház energetikai korszerűsítését csak tavasszal tudják befejezni. Csalódottságnak azonban nincs nyoma, hiszen már a félkész szigetelés is kedvező eredményt hozott, a legfelső emeleten alig kell fűteni.
Drága, a panelházakat fűtik vele és az ablakok nyitogatásával lehet szabályozni – így foglalható össze a távfűtés pejoratív definíciója. A közszájon forgó meghatározásnak volt alapja, ám ma már nem ez a helyzet.
Egyfelől nemcsak a panelházak sajátossága a távfűtés, másfelől már jó ideje lehetőség van például hőközponti korszerűsítésre. Ennek révén az automata központi vezérlőn lehet beállítani az egyes házak hőmérsékletét.
Ezt a fejlesztést már több évvel ezelőtt végrehajtották egy IV. kerületi, háromemeletes panelházban, jelentős mennyiségű hőt és kiadást takarítva meg. Míg egy hidegebb téli hónap után a 30 ezer forintot közelítő számlát kapott egy 60 négyzetméteres lakás tulajdonosa, a korszerűsítést követően mintegy 30 százalékkal csökkentek a fizetendő összegek az időjárás függvényében.
Az Otthon melege programban elnyert támogatással megvalósítható komplex energetikai korszerűsítés első lépéseként az idei nyár vége óta pedig már a lakásonkénti hőmérséklet beállítására is lehetőség nyílt.
A program megpályázásáról és a beruházásról annak idején komoly vita bontakozott ki a lakógyűlésen, sokan nem látták, hogy megérné a befektetés. A többség mégis mellette döntött, noha a közös költségből összegyűlt pénz nem fedezte az önerőt, így lakásonként átlagosan százezer forint körüli összeget kellett még befizetni.
Ezt vagy egy összegben, vagy lakástakarékon keresztül, részletben lehetett megoldani. A tervek szerint a második fázissal, a szigeteléssel is végeztek volna a fűtési szezon kezdete előtt, ám nem sikerült kivitelezőt találni a szezon közepén.
Október végén aztán dupla létszámú brigád látott munkához. Az L alakú épület külső ívét másfél hónap alatt leszigetelték 15 centiméter vastag nikecellel, a szemöldökfák feletti részt pedig kőzetgyapottal.
A fűtési szezon elején az ötfokozatú hőfokszabályozó a harmadik emeleti lakásokban hármason állt. Mára a déli fekvésű, szigetelt szobákban szinte teljesen el lehet zárni a fűtőtesteket, de az északi, nem szigetelt oldalon is elég kettesre állítani a fűtést. Bár a földszinten más a helyzet, a következő fűtésszámlát mindenki kíváncsian várja.
Ehhez képest semmiség, hogy a ház körül pár hétig kihasználatlanul maradt állványzat területfoglalási költségét a munkálatok folytatásáig is fizetnie kell a lakóközösségnek.
Legalább 120 milliárd forintos keretösszegű, uniós hitelalapú program indul decemberben Magyarországon, amelyből a panelek és családi házak energetikai felújítását lehet majd megcsinálni – jelentette be a mai Kormányinfón Lázár János.
A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében ugyanarról a programról beszélt, mint amit a Magyar Fejlesztési Bank már júniusban bejelentett. Az alábbiakban összeszedtük azt, ami eddig tudható a programról, illetve azokat a nehézségeket is, amelyek hátráltathatják majd a program kirobbanó sikerét.
Honnan jön a pénz?
Lázár újra megerősítette ma, hogy a kormány nem tervezi vissza nem térítendő uniós forrás kiosztását a magyar lakosságnak, azaz véglegesnek tekinthető az a korábbi kormánydöntés, hogy a nekik szánt 90 milliárd forint körüli forrást inkább az állami fenntartású középületek energiahatékonysági felújítására szánja a kormány (utóbbi miatt módosítani kell az érintett programot, de ennek elfogadtatásáról még tart a vita Brüsszellel, legutóbbi információink szerint itt „betonfalba” üközött a kormány).
A tárcavezető szavai szerint „több tízezres lesz az érdeklődés” az új program iránt, és a 120 milliárdosnak mondott, döntő részben uniós hátterű keretösszeg felfelé nyitott lesz. A 120 milliárd úgy jön össze, hogy:
-105,2 milliárd forintos keretösszegű hitelt lehet majd felhasználni a Közép-Magyarországon kívüli térségben, amely a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP) legfrissebb, október közepi pályázati menetrendjében már benne van decemberi meghirdetési céldátummal (GINOP – 8.4.1/A -16 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel)
-9,41 milliárd forintos keretösszegű hitelt lehet majd felhasználni a Közép-Magyarországon belüli ingatlanok energiahatékonysági felújítására, ami a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) legutóbbi, szeptemberi éves pályázati menetrendjében szintén benne volt már.
-További legalább 5 milliárd forintot ad majd saját (magyarországi) forrásból az MFB, azaz a magyarországi források segítségével lesz majd felfelé nyitott a program.
Mikor, hol, hogyan?
Lázár szavai szerint decemberben jelenik meg a kormány hivatalos oldalán a pályázati felhívás (ezt megelőzően feltehetően lesz még egy kötelező 10 napos társadalmi egyeztetés is), így ténylegesen pályázni majd csak a jövő év elejétől lehet.
Ez a miniszter jelzése szerit úgy történik majd, hogy az országszerte már most elérhető 430 MFB Pont egyikébe kell bemennie a pályázónak és ott kell benyújtania az összes dokumentumot (az MFB Pontok körének további 200 darabos bővítésére épp a napokban írt ki közbeszerzést az MFB).
Arról nem beszélt Lázár, hogy a júniusi bejelentéshez hasonlóan valóban nulla százalékos, hosszú, akár 20 éves futamidejű hitelt tud-e majd felvenni a felújításokra a lakosság, de azt leszögezte, hogy „minden természete személy pályázhat, nemcsak a lakóközösségek.”
Szavai szerint ez lényeges változás az MFB júniusi bejelentéséhez képest, de értelmezésünk szerint már az akkor bejelentett keretekre is elmondható volt.
Lázár jelzése szerint a most elinduló programban is elegendő lesz a 10%-os önerő, így ebből következtetünk arra, hogy a júniusban bejelentett program főbb keretei nem változtak alapvetően. Ha ez a feltételezésünk igaz, akkor az alábbi keretek mentén számíthatunk jövőre a lakossági energiahatékonysági programra
-Elegendő lesz a tervezett felújítás 10%-át önerőként felmutatni, a többi 90%-ot nulla százalékos kamatozású hitelből valósíthatják meg a háztartások (panelben, társasházban élők, illetve családi ház tulajdonosok)
-A családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető a júniusi bejelentés szerint, amivel legalább 50 ezer lakóegység felújításának támogatás volt a cél (most is több tízezer kérelem esélyéről tett említést Lázár)
-A hitel egyebek mellett igényelhető lesz a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, vagy például napkollektoros rendszerek telepítésére.
-Maximum 20 éves futamidőre kérhető a hitel és minden ügyfél esetén egyedi hitelbírálatot végeznek majd el az MFB Pontokon keresztül, és az így megállapított ügyfélkamat, illetve a nulla százalékos kamat közötti különbség fogható fel állami (uniós) támogatásként.
-A júniusi jelzés szerint a program legjelentősebb célcsoportját a „kockaházak” tulajdonosai jelenthetik, amelyek kb. 60%-a építésük óta nem esett át energetikai korszerűsítésen. Ebben a körben a legmagasabb az energia-megtakarítási potenciál, mivel itt a legmagasabbak a rezsiköltségek.
-A lakosság számára lakóházak energetikai korszerűsítéséhez ilyen kedvező hitelfelvételre az akkori jelzés szerint még nem volt lehetőség Magyarországon és ez nagy valószínűséggel a rövidesen megjelenő tényleges konstrukcióra is igaz lehet.
Hol lehetnek gondok?
A magyar lakosság már évek óta vár egy jelentős összegű, állam által indított energiahatékonysági programra, így az érdeklődés bizonyára hatalmas lesz. Nagy kérdés azonban, hogy ténylegesen mennyien jutnak majd ebből a programból forráshoz, hiszen:
-A korábbi ígéretekkel ellentétben nem lesz benne egy fillérnyi ingyen támogatás sem (vissza nem térítendő támogatás), hanem 90%-nyi hitelről beszélhetünk, így egy korábbi országos reprezentatív felmérés szerint erősen kérdéses, hogy valóban sok embert megmozgat majd a program
-A hitel odaítélése előtt minden ügyfélre egyedi hitelbírálatot kell végeznie az MFB-nek, amelynek se múltbeli lakossági tapasztalata, se kellő kapacitása nincs több tízezres méretű hitelbírálati munka lebonyolítására
-A hitelkérelem mellé biztosítékot is be kell nyújtania a lakosságnak (ingó, ingatlan), amely a devizahiteles kellemetlen tapasztalatok után még mindig ódzkodik a hitelalapú eladósodástól, ráadásul a más jelzáloggal már megterhelt ingatlanon kérdéses, hogy második (harmadik, stb.) jelzálog bejegyezhető-e az állam felől
-A kisebb vidéki településeken még nem igazán tapasztalnak ingatlanár emelkedést a tulajdonosok, így kérdéses, hogy a megfelelő fedezettséget valóban tudják-e biztosítani az igényelt hitelek mögé
-A korszerűsítés lezárulta után néhány évvel helyszíni ellenőrzést kell végrehajtani (teljesült-e a vállalt energiamegtakarítás és ha nem, mennyivel maradt el tőle). A jelenlegi támogatási szabályok alapján a vállalt indikátor 75%-a alatti teljesítés esetén mérlegelés nélkül fel kell bontani a támogatási szerződést és vissza kell fizettetni a hitelt a kedvezményezettel. Ez azt jelentené, hogy rosszul elvégzett korszerűsítés esetén akár sokaknál előállhat az az abszurd helyzet, hogy alacsony jövedelmi viszonyok mellett is több millió forintos hitelt kellene visszafizetni, miközben az ingatlan sem feltétlenül ér sokmilliót.
Portfolio vélemény
A fenti adminisztratív korlátok abba az irányba mutatnak, hogy bár sokan érdeklődnek majd az ígéretes program iránt, de a részletszabályok és a szigorú (hitelezési) keretek miatt valószínűleg inkább csak a jobb jövedelmi, illetve fedezettségi helyzetben lévő ingatlantulajdonosok tudnak majd ténylegesen is élni a programmal.
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A panel-, illetve téglaépítésű lakások eltérő négyzetméterenkénti árakon vásárolhatóak meg.
Egy munkalehetőség, összeköltözés, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésekor gyakran felmerül a kérdés, hogy melyik alternatíva éri meg jobban: albérlet vagy saját lakás vásárlása.
Az ingatlannet.hu elemezésében górcső alá vette a témát, megvizsgálva a jelenlegi lakáspiaci helyzetet az ország egyes területein.
A hazai lakáspiac helyzete
Az idei év első felében sem állt meg a hazai ingatlanpiac, tovább növekedett a lakásárindex, ezzel a drágulás mértéke a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva nominálisan 7,6 százalékos, reál értelemben pedig 8,8 százalékos volt..
2015 első feléhez képest a lakásárak bővülésének üteme lassult, ebben az évben a hazai piacon a drágulás 1,9 százalékra csökkent a korábban tapasztalt 3–4 százalékról.
Az ingatlanpiacon a panel-, illetve téglaépítésű lakások eltérő négyzetméterenkénti árakon vásárolhatóak meg, a panellakások szegmensében 35%-kal alacsonyabb átlagos Ft/m2 árakra lehet számítani, mint a téglaépítésűek piacán.
2015-ben a panellakások átlagárai dinamikusabban – 65%-kal – bővültek, mint a téglaépítésűeké – 50% –, a változás azonban így is szembetűnő volt mindkét típus esetén. Idén egy lényegesen visszafogottabb emelkedés mutatkozott az ingatlanpiacon, a négyzetméterenkénti árak mindkét lakástípus esetén 9 százalékkal drágultak.
A kiadó albérletek átlagos négyzetméterenkénti árai a fővárosban a legmagasabbak – meghaladják a 3000 Ft/m2 árat –, ehhez képest egyes vidéki nagyvárosokban – Miskolc, Kecskemét – mintegy 50 százalékkal kedvezőbb átlagáron bérelhetünk lakást.
Az utóbbi egy évben Sopronban kiemelkedő volt az albérletárak emelkedése, az országos szinthez viszonyítva Szegeden és Pécsen is megugrottak az árak.
Mennyi idő alatt térül meg?
A megtérülési idő kulcsfontosságú kérdés azok körében, akik lakásvásárlásban gondolkodnak, melynek meghatározásához példánkban egy 60 nm-es lakást veszünk alapul. Országos szinten egy téglaépítésű lakás átlagosan 24,5 millió forintért, egy panelépítésű pedig 16 millió forintért vásárolható meg.
Az albérletárakban általában nem mutatkozik jelentős különbség a két ingatlantípus között, így 151 ezer Ft/m2 átlagos havi bérleti díjjal számolhatunk. Ebben az esetben a téglalakás megtérülési ideje 13,5 év, a panellakásé pedig kevesebb, mint kilenc, érdemes viszont megemlíteni, hogy eltérések mutatkoznak az ország egyes területei között.
Míg a Budapesten eladó lakások megtérülési ideje az országos szinttel közel megegyező, addig Győrben mindkét típus esetén hosszabb idővel érdemes számolni – panellakás esetén 10,5 év, téglaépítésűnél pedig 14,5 év.
Ki kell emelni, hogy ezek a számítások durva becsléseket adnak, nem veszik figyelembe az esetleges felújítási, illetve a lakhatás során felmerülő egyéb költségeket sem.
Érvek a vásárláshoz
Amennyiben huzamosabb ideig – több évig – bérel lakást valaki, és előreláthatólag nem tervezi az adott város elhagyását, akkor a saját lakás vásárlása egy megtérülő alternatíva lehet, a döntés során azonban jelentős súlya van egyéb tényezőknek is (pl. mobilitás, nagyobb felelősségvállalás lakástulajdonosként).
A befektetésként történő vásárlás esetén a folyamatosan változó ingatlanárak miatt érdemes átgondolni a döntést, ehhez azonban hozzátartozik, hogy a következő pár évben az elemzések szerint a hazai ingatlanpiac nem veszít lendületéből.
Főként ezekre kíváncsiak a vásárlók
Legyen feltüntetve az ár, állapot, szobaszám, fűtési mód – ezek a legfontosabb elvárások az online ingatlanhirdetésekkel kapcsolatban, derül ki az OTP Ingatlanpont és az NRC kutatóintézet felméréséből.
Az ingatlanirodához fordulók alaposabb tájékoztatást, nagyobb lakáskínálatot, személyes ügyintézést várnak, illetve segítséget a papírmunkában. Végül pedig nem is azt az ingatlant veszik meg, ami miatt a közvetítőhöz fordultak.
A kutatás adatai szerint az eladási ár mellett az ingatlan állapotát, a szobák számát, a fűtés típusát szeretné mindenképpen megismerni az ingatlanpiaci vásárlók többsége, emellett sok fotót (47%) és alaprajzot (46%) szeretne látni a hirdetések mellett
A megkérdezettek közel harmadának fontos még a komfortfokozat, az építés éve, a telekméret, a pontos helymegjelölés. A többi paramétert – mint például hogy banki ingatlanról van-e szó, vagy a terasz, parkolási lehetőség, panoráma információkat – legfeljebb minden negyedik eladó-vásárló tartja elengedhetetlennek a hirdetésekben.
A lépcsőházban járva azonnal legalább háromszáz évet repülünk vissza az időben.
Egy kijevi nyugdíjas, Vlagyimir Csajka tizenöt évet töltött azzal, hogy a lakásához vezető lépcsőházat színpompás barokk kastélyfolyosóvá változtassa.
A férfit 1997-ben, egy súlyos baleset után nyugdíjazták, így hirtelen rengeteg szabadidő szakadt a nyakába, melyben évtizedes építőipari tapasztalatait kamatoztathatta – a szomszédok legnagyobb örömére. Csajka otthonosan mozgott a XVII. századi francia kastélydíszekben, így eldöntötte, hogy ebben a szellemben alakítja át a főváros egyik szürke paneltömbjében fekvő lakásához vezető lépcsősort.
A munkába az olcsó építőanyagok miatt igen nagy elánnal vetette be magát, de félmunkát még véletlenül sem szeretett volna végezni, így a munka kimondottan lassan haladt – az első emeleti mennyezetet például négyszer festette újra, de néhány év után az alapanyagok drágulása is lassította.
Tervei szerint az egész lépcsőházat átdolgozta volna, de végül csak az első három emelet vált színes, freskókkal és domborművekkel teli mesevilággá – érdemes figyelni a díszes oszloppá változott szemétledobóra, vagy a liftbe rakott tükrökre!
Az átalakítások Csajka lakásában a hírek szerint nem folytatódtak, kivéve egy apró kandallót, aminek az öregúr valószínűleg képtelen volt ellenállni.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
