Az ellentétek vonzzák egymást az erkély felé kinézve – régen és most.
A Studio Arkitekter kezei között újjászülető panellakás
A Studio Arkitekter emberei a renoválás során megtisztították a falakat, hogy a mostanában oly divatos látszóbetont életre keltsék a panellakásban, hiszen az építőelemek itt eleve tömör vasbetonból készültek.
Látszóbeton – egyszer mi is csináltunk Budafokon úgynevezett szövetszigetelt vezetékkel a lámpákhoz.
A falak lecsupaszítása után előbújt téli álmából a szürkés, lyukacsos szerkezet, amelyet a nappali és a hálószoba mennyezetén is meghagytak egyfajta oázisként, ez pedig a csüngő lámpáknak olyan, mint frissen nyíló virágnak a termőföld.
Egy szlovák panelház járta be az internetet, mint a világ legkisebbje – de kiderült: Szegeden áll egy annál is kisebb. A telket, amin áll, árulják. Ki tudja, meddig marad meg.
A kicsi panelház verseny itt nem ért véget, ugyanis egy kommentelő egy Google Street View-fotót osztott meg Szegedről, amin olyan kicsi panelház látható, aminél kisebbet már tényleg nem nagyon lehet építeni. Az internetes oldalakon a világ legkisebb paneljaként terjedt a kép, ami télen készülhetett, mert lomb még nincs a fákon. Kimentünk Újszegedre, a Dorottya utcába, hogy közelebbről megnézzük ezt az építészeti kuriózumot.
A házikó elölről kockának látszik, de oldalról látni, hogy téglatest: a falon húzódó két sáv alapján három elemből rakták össze. A háztetőn a parabolaantenna is arra utal, hogy valamikor lakhatták, a postaládára írt nevek alapján elfért benne egy háromtagú család.
Nem messze, a Thököly utcában is található egy apró, földszintes panelház, amit elsőre nem olyan könnyű észrevenni. “Rendes” tetőt húztak fel rá ugyanis, nem kizárt, hogy a padlásteret is beépítették, és fedett kis terasz készült mellé. Az épület lakatlannak tűnik, bár ránézésre – redőnyök, nem túl elvadult kert – a közelmúltban ez még nem így volt. Ezen a házon nincs kint az “Eladó” tábla.
Szeged – Felújította a Szetáv az újszegedi fűtőművének épületét. A berendezések egy részét modernizálták, az épület többi részét pedig munkaállomássá alakították.
Az odesszai nagy fűtőműben jártunk Újszegeden, amelynek teljes területén eddig fűtőmű és kazánház működött 1200 négyzetméteren. A technológia előrehaladtával azonban kisebbek lettek a berendezések, így az épületet átalakították.
– Ez például az egész lakótelepnek a háztartási melegvíz-előállító rendszere, amelynek mérete körülbelül a tizede az előzőnek. A még itt látható régi, vízköves berendezéseket elbontjuk majd – mutatta Kóbor Balázs, a Szetáv Kft. ügyvezetője. Hozzátette, a háztartási meleg víz igénye az ötödére csökkent 20 év alatt azáltal, hogy vízórákat szereltek fel a lakosságnál, és az előállítása sem azzal a technológiával történik, mint régen, így az új berendezés kisebb helyet foglal.
Mivel csökken a berendezések mérete, a tér pedig adott volt, átalakították az egész épületet: a nagy gépészeti tereket lebontották, a felszabaduló helyekre beköltöztették a Csongor téri épületben dolgozó munkásokat. Korábban megírtuk (2018. április 17.: Megújul a városrész – több zöld terület és parkoló lesz), az épület fenntartása nem költséghatékony, így tavaly áprilisban döntött arról a közgyűlés, hogy a város megveszi az épületet a szolgáltatótól, később lebontja, helyére parkolókat épít. A költözés már lezajlott, az ottani műszaki állomány – az esztergályosok, a gépészek, a lakossági karbantartók – munkaállomása Újszegeden lesz.
– A panelprogram miatt a fűtési igény is összement: a hőelőállítás ezen a hőközponton keresztül történik – magyarázta a másik terembe átérve Kóbor Balázs, és mutatta a már megújult eszközparkot. Ami korábban az egész épületet elfoglalta, most a negyedét sem – ezek a kor mostani színvonalának megfelelő gépészeti berendezések. – Vannak régi kazánjaink is, olyanok, amelyeket 1974-ben gyártottak. Egy új annyira drága – 80 millió forint darabja –, hogy egyszerre nem tudjuk mindet kicserélni. Nemcsak az a baj velük, hogy elavultak, hanem az is, hogy lecsökkent a lakosság hőigénye, ezekkel az óriási vasakkal nem lehet alapjáraton üzemelni, így nem hatékonyak – magyarázta a kazánok működési elvét az ügyvezető. Hozzátette, a gépészeti átalakításra így is 100 millió forintot költöttek.
Kóbor Balázstól megtudtuk, ahol a személyi állomány dolgozik, ott a teljes fűtés-, vízvezeték-, elektromos felújítás és hideg-meleg burkolás megtörtént. Az épület többi részén később szeretnének nyílászárókat cserélni, valamint a környéket is rendbe szeretnék tenni, parkolóhelyeket alakítanának ki.
A tatabányai Dózsakerti lakótelepen három év alatt több mint a duplájára nőttek a lakásárak. Az ipari park multinacionális cégei Erdélyből és Ukrajnából csábítják a munkavállalókat, a megnövekedett munkaerő miatt pedig albérlet- és lakáshiány alakult ki a városban. Az önkormányzat szerint az áremelkedésnek a tatabányaiak a nyertesei, de nem mindenki gondolja így, sokan nem tudják kifizetni a magas albérletárakat.
„Öt éve alig tudtam 7 millió forintért eladni egy 60-70 négyzetméteres, felújított lakást Dózsakertben, ma 16-17 milliót is simán el lehet kérni egy hasonló, 40-50 négyzetméteres panellakásért” – meséli Ágoston Vivien, a Központi Ingatlanközvetítő Iroda munkatársa Tatabányán.
Panelházak a város közepén
A Dózsakerti lakótelepen járunk, a Komárom-Esztergom megyei város legfelkapottabb részén. „Minden tatabányai itt szeretne lakni. A város központi részén van, jó a közlekedés, közel a busz- és vasútállomás, gyalogtávolságra a kórház, több óvoda és iskola is van a környéken” – sorolja a városrész népszerűségének okait Szabóné Rozsnyay Gabriella, az Atlasz Hitel- és Ingatlaniroda munkatársa. A lakótelep sétálóutcáját néhány éve újították meg EU-s forrásokból. Térburkolatot helyeztek le, új padokat, szökőkutat, fákat telepítettek ide, valamint térfigyelő kamerákat szereltek fel. Körülötte változatos elrendezésben, különböző állapotú és kinézetű négy- és tízemeletes panelházak állnak.
A lakótelepet a hetvenes években kezdték el építeni, a környékbeli szénbányákban és gyárakban dolgozó munkásoknak utaltak ki lakásokat, a kertes sorházakba pedig a közép- és felső vezetők költöztek. Sok épületet mára felújítottak és hőszigeteltek, a lakosság pedig jelentősen kicserélődött. „Már nagyon sokan meghaltak a régi lakók közül. A gyerekek, unokák inkább eladják a lakást, vagy kiadják albérletnek. Az én lépcsőházamban 12-ből 3 lakás albérlet” – nyilatkozta az Indexnek egy nyugdíjas bányász, aki még akkor költözött a lakótelepre, amikor épültek a házak.
Az OTP 2018-as Lakóingatlan Értéktérképe szerint 2015 és 2018 között több mint 80 százalékkal emelkedett Tatabányán a lakótelepi lakások ára. Ez az árváltozás nagyobb, mint bármelyik másik megyeszékhelyen. Kiemelkedő a Dózsakerti lakótelep felértékelődése, itt három év alatt több mint duplájára (108,7 százalékkal) nőttek az ingatlanárak. Ezzel a drágulással még Budapest lakótelepei se tudták felvenni a versenyt, a fővárosi Gyakorló utcai lakótelep másfél százalékkal lemaradt.
Ukrajnából, Erdélyből jönnek a vendégmunkások
Volt honnan fejlődnie Tatabányának, a város nagy részét foglalkoztató szénbányászat és a rá épülő nehézipar a rendszerváltás után megszűnt, és tömegek váltak egyik napról a másikra munkanélkülivé. A kilencvenes évek közepén aztán megépült az ipari park a város szélén, azóta pedig sorra települnek ide a nagyvállalatok, fokozatosan csökkentve a munkanélküliséget. Az M1-es autópálya mellett elterülő város az ipar szempontjából kiváló helyen van, félúton Budapest és Győr között, de Esztergom sincs messze. Ennek is köszönhető, hogy elsősorban autóalkatrész-gyártó cégek építenek gyárakat a városban, a dán Grundfos, a japán Bridgestone és az amerikai Sanmina is több ezer embernek ad munkát, utóbbi ráadásul tavaly ősszel jelentette be, hogy 2022-ig 6,7 milliárd forintból fejleszti a tatabányai gyárát. A Tatabányai Önkormányzat megkeresésünkre azt írta, az elmúlt nyolc évben 4500 munkahely jött létre a városban, az ipari parkban jelenleg 13 ezer ember dolgozik, és folyamatosan keresnek plusz munkaerőt.
„Ukrajnából, Erdélyből és a kelet-magyarországi megyékből csábítják ide a cégek a munkavállalókat – mondja Szabóné Rozsnyay Gabriella. – Először idejön a családfő, aki ideiglenesen kivesz egy albérletet egyedül vagy a munkatársával. Néhány hónap múlva jön a családja is, aztán vesznek egy lakást. A hitelfelvételeknél azt látom, hogy az átlagnál magasabbak a fizetések, egy gyártósornál dolgozó munkás is megkeres nettó 250 ezer forintot az ipari parkban.”
A megnövekedett keresletre ugrottak az ingatlanbefektetők
Ágoston Vivien arról számolt be, hogy az ország több pontjáról is sorra keresik fel a befektetők, akik jellemzően 3-4 lakást vesznek Tatabányán, majd kiadják albérletbe. „Ezt a harmadik emeleti, 1 szobás, 43 négyzetméteres, erkélyes lakást egy magasan kvalifikált, az ipari parkban, jó pozícióban dolgozó dolgozónak adnánk ki” – vezet körbe az igényesen felújított dózsakerti panellakásban az ingatlanközvetítő. Azt mondja, albérletként akár 120 ezer forintot is el lehetne érte kérni, de a tulajdonos inkább eladja, 17,2 millió forint a meghirdetett ára. A 400 ezres négyzetméterár még Dózsakertben is nagyon magasnak számít, az átlagár a Napi.hu cikke szerint 223 ezer forint, bár az Ingatlan.com-on már 254 ezer forinton vannak a legalacsonyabb négyzetméterárú dózsakerti lakások.
A magas lakásárak miatt sokan keresnek albérletet
“Ma már nem találsz 80 ezer forint alatt albérletet Tatabányán” – jelenti ki Kriszti. Férjével a közeli Lábatlan nevű településről költöztek néhány éve a városba, a faluban nem találtak megfelelő munkalehetőséget. Férje az ipari parkban dolgozik, ő eladó-pénztáros az egyik élelmiszer-üzletláncnál. „Szerencsések vagyunk, mert ismerőstől baráti áron béreljük a lakást, de még így is heti hat napot dolgozom a 2,5 éves gyerek mellett és alig jövünk ki a két fizetésből.”
Tünde és Rozi régóta a Dózsakertben laknak, a devizaválságban azonban mindketten nagyot buktak. Tünde otthona elúszott, Rozi tavaly 16 millióért el tudta adni a lakását, és így legalább vissza tudta fizetni a banki tartozását. Lakásra már nem futotta a vételárból, Tündéhez hasonlóan ő is albérletben lakik, és 120 ezret fizet havonta. Azt mesélik, sokan vannak a lakótelepen, akik a devizaválság miatt elvesztették a lakásukat, a befektetők pedig kihasználják a megnövekedett keresletet, és felvitték az albérletárakat. „Már 50 ezret kell fizetni egy szobáért is” – mondják.
Az OTP elemzése azt mutatja, a jelentős mértékű áremelkedés ellenére még mindig messze van Dózsakert a legdrágább vidéki lakótelepektől, a négyzetméterenkénti 223 ezres átlagár kicsit több mint a fele a rekorder Budaörsi lakótelepnek, ahol átlagosan 444 ezer forintos négyzetméteráron lehet ma lakáshoz jutni. Országos szinten egyébként a fővárosi Lágymányosi lakótelep vezet, ahol 584 ezer forintnál járnak a négyzetméterárak.
Ukrajnában találhatjuk, Luck városában, és természetesen még a szovjet érában építették ezt a szocreál monstrumot. A panel nagyjából 1,8 kilométeren át húzódik négy sugárút mentén, és ha az összefüggő panelházak hosszát megmérjük, akkor több mint 3 kilométert kapunk.
Ez esetünkben azt is jelenti, hogy a lakóházban élőknek négy buszmegálló áll a rendelkezésükre. Nem rossz. A gigantikus monstrumot egyébként több mint tíz éven át építették, 1969 és 1980 között, a lakók pedig csak úgy nevezik egymás között: a nagy fal.
Az épületet negyven egymásba épített 5 és 9 emeletes lakóházból áll, mintegy 120 lépcsőház és 3 ezer lakás alkotja. Egy magyar kisvárost is lazán beleköltöztethetnénk, hiszen több mint 9 ezer lakó él itt.
Ugyanakkor a lakókat nem feszélyezi a tudat, hogy egy ilyen különleges panel birodalomnak a részei. Sőt: élvezik ezt a létformát, mert elmondásuk szerint igazán meghitt a környezet, valamint kellemes kis udvarok akadnak itt. Már ha megtalálják őket, mert az a rutinosabb lakókkal is megesik olykor-olykor, hogy elsőre eltévesztik otthonukat.
Elsősorban a panelszerkezetű épületekben lakók által felmerült leggyakoribb kérdésekre adja meg a választ a Lánglovagok Egyesület új kiadványa: a Társasházak tűzvédelme.
Elektronikus és nyomtatott formában megjelent a Lánglovagok Egyesület tűzvédelmi tájékoztató kiadványa. A Társasházak tűzvédelme című írás elsősorban a panelszerkezetű épületekben lakók által felmerült leggyakoribb kérdésekre adja meg a választ.
A kiadvány egyebek között foglalkozik a menekülési útvonalakon történő szabálytalan tárolással, a vagyonvédelmi rácsokkal. A dohányzással, a tűzoltó készülékekkel, a hő- és füstelvezető berendezésekkel, a száraztűzivízvezeték-rendszerrel, a tűzoltási felvonulási területtel. Azzal is, hogy tűz esetén milyen információkat szükséges megadni a 105-ös vagy 112-es segélyhívó tárcsázása után.
A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, valamint az adó 1%-ából érkezett felajánlásokból 3000 példányban készült el a kiadvány. Ezek nagy részét a Lánglovagok Egyesület társasházak közös képviselőin keresztül juttatja el az érintetteknek. Az írás ugyanakkor elektronikus formában is elérhető, szabadon terjeszthető.
Toby Harriman, amerikai fényképész elugrott négy napra Hongkongba, hogy megörökítse a város fölé emelkedő házak erdejét.
“Éveken keresztül néztem bámulatosabbnál bámulatosabb képeket ezekről a lakótornyokról és én is dokumentálni szerettem volna. Absztrakt videókkal igyekeztem szemléltetni ezeknek az épületeknek a valódi méreteit.”
“Hongkong egy teljesen más világ. Talán a bolygó legsűrűbben lakott területe, 6300 ember él egy négyzetkilométeren. Minden magasabb, sűrűbb és úgy tűnik, mindenki ilyen hatalmas házak kis lakásaiban húzza meg magát. Baromi jó látni, hogy legalább színekkel megpróbálják feldobni a hangulatot!”
Egyszerre találtak rá a holttestükre, az anyáé akkorra már mumifikálódott. Csak erős idegzetűeknek!
Három éve élt együtt a halott anyjával egy 61 éves nő Csehországban, Chodov városában egy panelházban. A rendőrség vizsgálja, hogy a 94 éves asszony halálában közrejátszott-e idegenkezűség – írta meg a Novinky.cz.
Az eset akkor derült ki, amikor az asszonyt holtan találták, a már mumifikálódott anyja holttestével együtt. A lánya is már több napja elhunyhatott, a szomszédságnak tűnt fel, hogy nem látták már egy ideje. Szerintük a nő az utóbbi időben már zavarodottan viselkedett, ezért azt hitték, hogy elkóborolt valamerre.
Az okokat is még vizsgálják, hogy miért nem jelentette az anyja halálát a nő, elképzelhető, hogy a nyugdíját vette fel az idős nőnek. Az első vizsgáltok szerint idegenkezűségre utaló nyomokat nem találtak.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
