panel villanyszerelés logo

Tizenkét év alatt térülhet meg egy befektetési céllal vásárolt lakás Pécsett

Kategória: Panel rengeteg

     Az év elejétől egyre kedvezőbb feltételekkel igényelhető CSOK eredményeképpen a téglalakások és panellakások országos szinten egyre közelítenek a válság előtti árszinthez. A kiadó ingatlanok négyzetméterenkénti átlagárai Pécsett 5,5 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. 2016 második felében megéri ingatlanba fektetni? Hol, milyen megtérülésre számíthatunk az albérletárak alapján?

 

Tizenkét év alatt térülhet meg egy befektetési céllal vásárolt lakás Pécsett

 

     Budapesten idén 1,01%-kal emelkedtek az albérletárak 2015-höz képest, ám az előrejelzés szerint szeptemberben nagyobb áremelkedésre számíthatnak a kiadó lakást keresők. A fővárosban messze a legmagasabbak a bérleti díjak: jelenleg átlagosan 3.148 forintba kerül egy budapesti albérlet egy négyzetmétere, ami majdnem kétszerese a vidéken tapasztalható négyzetméteráraknak.

     Hasonló, a válság előtti szintet túlszárnyaló tendencia figyelhető meg Magyarország hat legnagyobb városában is, amely alól egyedül Miskolc városa képez kivételt. Miskolcon ugyanis az albérletárak a mélyponthoz közelítenek. A kiadó ingatlanok négyzetméterenkénti átlagárai Pécsett 5,5, Debrecenben 8,3; Szegeden 24,6; százalékkal növekedtek az előző évhez képest, még Győrben 4,6 százalékos csökkenés volt tapasztalható.

     Debrecenben mintegy 17.845.000 forintba kerülne egy 60 négyzetméteres téglalakás, ami havi 112.800 forinttért kiadva szintén valamivel több, mint 13 év után térül meg. Ugyanezen számításokat elvégezve Pécsett és Miskolcon a 12., Szegeden a 13., Győrött pedig a 15. évben érné el egy befektetési céllal vásárolt 60 négyzetméteres téglalakás a vételárát. Összességében tehát elmondható, hogy jelentős különbség csupán az árakban figyelhető meg, egy ingatlanbefektetés közel azonos időtávon térül meg.

     Az elmúlt évet tekintve az albérletek piacán lassult az növekedés mértéke, azonban a vizsgált hat nagyvárosban már a válság előtti szintek fölött mozognak az árak, s hosszútávon továbbra is emelkedni látszanak.

 

forrás: pecsiujsag.hu

EXTRA MODERN PANEL: EGY ÚJ, MAGYAR ÉLETFORMA!

Kategória: Panel lakás felújítás

     Fiatalos és ultra dizájnos panelek berendezésébe fogott a hazai Studio Artikerter brandalapítója, Csap Viktor. Lássuk, milyen lehet a jelen és jövő panellakása! Elképesztő!

 

Fiatalos és ultra dizájnos panelek berendezésébe fogott a hazai Studio Artikerter brandalapítója, Csap Viktor.

 

     „Ma már nem elegendő, ha a dizájn megfelel a megálmodott stílusnak és tetszik a megrendelőnek, vagy a vendégeknek. Mindez nagyon fontos, de nem minden. A munkáink során a teljes projektet szemléljük, az ügyfél álomszerű elképzeléseiből kiindulva a gyakorlati működésen át a mindennapi fenntarthatóságig. Tapasztalataim szerint célcsoport orientált, gazdaságilag működő rendszert tervezni kifizetődő az alkalmazott művészet területén is.”

     mutatkozik be honlapján Csap Viktor szavaival a Studio Artikerter.

     A cég hitvallása alapján az ügyfél elképzeléseiből kiindulva egy átfogó stratégia megalkotásával, a hagyományos belsőépítészeti tervezésen túlmutatva dolgozik. A csapat egy meglévő ingatlan fejlesztése vagy átalakítása előtt egy hozzávetőleges elképzelésből konkrét brandstratégiát épít.

     Az alábbi panellakás esetében a megrendelők speciális kérése volt, hogy a fehér szín domináljon az enteriőrben. Mindezt pirossal szerették volna kontrasztossá tenni, melyet végül a tervezőcsapt javaslatára az amerikai dió meleg barnája váltott fel.

     A legfőbb cél az volt, hogy a „panel érzés“ teljesen tűnjön el. A megrendelők egy egészen új otthont akartak: panel gondolatiság, érzés, korlátok és minden velejáró nélkül, mesélt a munkafolyamatról a design.hu-nak a cégvezető.

 
 

 

Fiatalos és ultra dizájnos panelek berendezésébe fogott a hazai Studio Artikerter brandalapítója, Csap Viktor.

 

Fiatalos és ultra dizájnos panelek berendezésébe fogott a hazai Studio Artikerter brandalapítója, Csap Viktor.

 

Fiatalos és ultra dizájnos panelek berendezésébe fogott a hazai Studio Artikerter brandalapítója, Csap Viktor.

 

Fiatalos és ultra dizájnos panelek berendezésébe fogott a hazai Studio Artikerter brandalapítója, Csap Viktor.

 

forrás: www.ingatlanbazar.hu

Képeken 4 trükk, amitől gyönyörű lesz bármelyik panelkonyha

Kategória: Panel bulvár, Panel lakás felújítás

     Olcsó, ötletes, és egy kis kreativitással könnyen megvalósítható trükköket mutatunk.

     A panellakásokban általában csak szűkös hely jut a konyhának, a csempék rendszerint unalmas fehérek, ha pedig nem vagy konyhatündér, valószínűleg nem szívesen töltöd itt az idődet. Az alábbi galériában mutatunk pár olcsó, de kreatív ötletet, mellyel feldobhatod, színesebbé teheted az aprócska, csíkszerű helyiséget.

 

 

panelkonyha1

 

     Némi zöld növénnyel nemcsak a szobákat, a konyhát is feldobhatod. A fenti képen látható fűszernövényes fal például egészen megváltoztatja bármelyik aprócska panelkonyha hangulatát. Természetesen fontos, hogy az ablak közelében helyezd el!

 

 

panelkonyha2

 

     Pár ecsetvonás, egy kis szín, és máris egészen máshogy fest az aprócska konyha. Ha szűkös a helyed, akár még az olyan eszközöket is használhatod dekorelemként, mint a reszelő vagy a krumplinyomó.

 

 

panelkonyha3

 

     A legöregebb hűtőt is feldobja egy látványos, öntapadós dekorfólia. Válassz ki egy szimpatikus mintát, és egyszerűen ragaszd a hűtőre! Jóval olcsóbban megúszod, mint ha lecserélnéd a készüléket.

 

 

panelkonyha4

 

     Matricát nemcsak a hűtőre, de a megunt csempére is ragaszthatsz. A fenti képen látható 3D-hatású matricával például egy szempillantás alatt színpompás mozaikcsempét varázsolhatsz az unalmas fehér csempéből.

 

forrás: www.femina.hu

Miért jöttek létre a lakótelepek? A panelforradalom nyomában

Kategória: Panel rengeteg

     Csaknem 800 ezer lakótelepi lakásban élnek ma Magyarországon. Budapesten 33 jelentősebb lakótelep található, amelyek meglehetősen vegyes képet mutatnak, hiszen az 50-es évek emberléptékű háztömbjeitől kezdve a 70-es évek panelrengetegén át a 80-as évek nyeregtetős házaiig széles a paletta.

 

A panelforradalom nyomában

 

     Honnan indultunk?

     Az elmúlt évek áremelkedése a panellakások értékét is növelték, amelyek megítélése a különböző panelprogramoknak és a távhőárak kordában tartásának köszönhetően viszonylagos javulást ért el a korábbi évtizedekhez képest. Mivel hazánkban 778 ezer panel és iparosított technológiával (közép- és nagyméretű falazóblokk, öntött falas és alagútzsalus technológia, vasbeton szendvicspanel) épített lakás található, ebből 260.000 Budapesten készült el – nagyjából minden ötödik ember lakótelepen él –, ezért a lakótelepek még nagyon hosszú ideig az életünk szerves részét képezik, a lakáspiac meghatározó típusai.

     Még a második világháború után alakult ki az első nagyobb lakáshiány, hiszen a háborús veszteségek az épületeket sem kímélték, ráadásul 1953-ig alig készültek lakások. Az első lakótelepek az 50-es években épültek, de ekkor még a város szerves részeivé váltak, mindössze pár száz lakással rendelkeztek. A 60-as években épült házaknál azonban már nem törekedtek arra, hogy az eredeti városszövetbe illeszkedjenek az új lakótömbök. Az 1960-ban elindult lakásfejlesztési program az égető lakáshiányt szerette volna enyhíteni az 1 millió lakás vállalásával, ekkor egy lakótelepre 1000-1500 lakás jutott. Ekkoriban még csak három házgyárat fejlesztettek, ekkor épült pl. a József Attila lakótelep Pesten.

     Panelrobbanás

     A hetvenes években a népességrobbanás következtében meghirdették az újabb lakásépítési programot. A pártvezetés úgy döntött, hogy az égető lakásgondokat szovjet mintára nagypaneles technológiával oldják meg, hogy az építkezési dömpinget viszonylag záros határidőn belül lebonyolíthassák. Az akkori viszonyokhoz képest modern házgyárakat alapítottak, amelyek segítségével elkezdődött az óriási, 5-15 ezer lakásos lakótelepek építése. Ezek jelentős része tízemeletesnek épült, így a korábbi lakásokhoz képest növekedett a zsúfoltság, és az igénytelen kivitelezés, a fapados megoldások mind a belső szerkezetek esetében, mind a házak környezetének kialakításában előtérbe kerültek.

     Az 1961 és 1975 között a fővárosban átadott 187 ezer lakás 74 százaléka lakótelepszerűen épült. Csak a hetvenes évek második felében öt év alatt 153 ezer ilyen lakás épült országszerte, ebből 52 ezer Budapesten. A nyolcvanas évektől ismét előtérbe került a minőség, és egyre több háromszobás lakás épült, miközben az épületek formavilága is változatosabb lett, nyeregtető került az épületekre, és ismét megjelentek a négyemeletes házak. Egészen 1990-ig tartott a panelkorszak, illetve befejezték az elkezdett lakótelepeket. Többféle számítás létezik, az egyik szerint 121 darab 200 lakásosnál nagyobb budapesti lakótelep van, ahová nem csak a panelházak tartoznak. Más adatok az 500-nál nagyobb lakásszámú telepeket sorolják ide – e szerint a fővárosban 33 lakótelep létesült.

     Zuhanórepülésben az árak

     A rendszerváltás után a kialakuló szabad lakáspiacon a lakótelepi lakások ára akár 50 %-os reálérték-veszteséget is elszenvedett, bár a különböző évtizedekben felépült lakótelepek megítélése nem azonos. Legkedvezőbb helyzetben a 80-as évek elitlakótelepei voltak (pl. Pók utcai, Káposztásmegyeri), az itt található lakások ára lépést tudott tartani az inflációval. A lakáspiaci leértékelődés különösen a 70-es években felépült lakótelepek esetében volt szembetűnő (pl. Havanna vagy Csepel). A Studio Metropolitana még 10 éve, 2005-ben publikálta „A budapesti lakótelepek megítélése” című felmérését. A vizsgált 14 budapesti lakótelep közül leginkább a Pók utcai és a gazdagréti nyerte el a fővárosiak tetszését. A Pók utcai lakótelep egyik fő attrakciója a Római part, ahol élénk társasági élet zajlik, köszönhetően az éttermeknek, kifőzdéknek, tele van zöldfelülettel, kertvárosias hangulatot áraszt.

     Az akkori lista középmezőnyében található a káposztásmegyeri, az őrmezői, a békásmegyeri és az újpesti. A Békásmegyerit sokan kedvelik a nagy zöldfelületek és a környező hegyek miatt. Az Újpesti lakótelep pedig közel 17 ezer panellakásával Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakótelepe, amely 1969-86 között több ütemben épült. Újpesten népszerű az 1974-ben létesült Izzó lakótelep, amelyek házai négyemeletesek, igényes zöldterület veszi körbe, a házak gázfűtésesek. Káposztásmegyeren pedig az első ütem építése 1982-ben indult meg, az építkezések 1990-ben történt leállításáig 6 ezer lakás készült el meglehetősen változatos formában.

     A legrosszabb vélemény a Havanna lakótelepről alakult ki, de nem túlzottan kedvelt a Fiastyúk utcai vagy a Füredi utcai lakótelep sem. A Havannán a 6 ezer lakás közel 17 ezer lakóval a XVIII. kerület összlakosságának csaknem ötöde. Régebben elég rossz hírűnek számított, azonban az utóbbi pár évtizedben sokat változtak a viszonyok, jelentősen javult a közbiztonság, térfigyelő kamerarendszer működik, sok „renitens” már rég elköltözött.

     Mai napig meghatározza az árakat és a presztízst a lakótelepek építésének ideje. A hetvenes évek panellakásai rendelkeznek a legkisebb vonzerővel, az 50-60-as évek lakásai emberléptékűbbek, sok esetben gázfűtéssel rendelkeznek, bár itt is meghatározó a környék, hiszen ha némileg szlömösödött területről van szó, akkor nem sokat ér az emberléptékűség. Ugyanígy a 80-as évekbeli szemléletváltozás is jó hatással van az akkoriban épült lakótelepek népszerűségére. A volt NDK területén a lakótelep rehabilitáció során jó néhány tízemeletest visszabontottak, így sokkal vonzóbb épületeket kaptak. Nálunk hihetetlen nagy politikai bátorságra vallana, ha meghirdetnék a 70-es évek lakótelepeinek átalakítását, az épületek visszabontását, nem beszélve a temérdek pénzre, ami ugye nem áll rendelkezésre.

     Az átkos távhő

     A panellakások egyik tipikus sajátossága a távhőfűtés, amely szerencsésebb nyugati országokban áldás és környezettudatos termék (pl. Dánia), mifelénk azonban ez is átoknak bizonyult a meglehetősen egyenetlen színvonalú panelprogramok elindulásáig. A probléma az, hogy a távhőrendszerek többségét az 1960-70-es években építették, azonban főleg ipari fogyasztók számára. Kiszolgálásukra nagy, tartalékokkal rendelkező rendszereket hoztak létre, amelyeknek elsősorban a biztonságos ellátást kellett garantálniuk, az energiatakarékosság csupán másodlagos szempont volt, hiszen akkor még virágzott a szovjet-magyar fegyverbarátság.

     Az ipari létesítmények távhőigénye pedig a fűtési szezonoktól független, ezért a nagy igényt folyamatosan kielégítő rendszereket kellett kiépíteni. Csupán mellékesen elégítették ki a háztartási fogyasztók igényeit, miután a 70-80-as években csúcsra járatták a házgyárak termelését. Az ipar közben tönkrement, az igények drasztikusan csökkentek, viszont megmaradtak az energiapazarló rendszerek, amelynek költségeit már egyedül a távfűtött lakások viselik, így fajlagosan nagyobb teher hárul rájuk.

     Számos rendszer erősen (50-100 %-os mértékig) túlméretezett. Ezt nagyszerűen példázza a borsodi megyeszékhely esete. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 43 ezer panellakást építettek, köztük Miskolcon 32 ezer panellakást húztak fel. Miskolcon a 70-es években volt a távfűtés csúcspontja, akkor egy-egy téli időszakban 2,5 millió GJ energiát használtak fel, és itt ne felejtsük el a miskolci nehézipart, mint kiemelkedő fogyasztót. Ma már szinte teljesen megszűnt a helyi nagyipar, és maradtak a panellakások, így ma a fűtési időszakban majdnem a felére esett vissza az igény.

 

forrás: realista.hu

Szellemvárosban él a nő, aki nem meri éjjel lekapcsolni a villanyt

Kategória: Panel bulvár, Panel rengeteg

     Ijesztő és szomorú az 56 éves kínai asszony története.

     Horrorisztikus és egyben elkeserítő látvány Kínában az a szellemváros, ahol csak egy lámpa ég éjjelente. Amerre a fény dereng, ott él az az 56 éves kínai nő, Lei, aki 2014-ben költözött be a félkész panellakásba.

 

Ijesztő és szomorú az 56 éves kínai asszony története

 

     Lei azért döntött így, mert korábban 150 ezer jüant (több, mint 6 millió forintot) adott ki előlegként a lakásra, ami soha nem készült el, ugyanis a fejlesztő cég anyagi okokra hivatkozva felfüggesztett a félkész építkezést, amit senki sem folytatott.

     A nő egyike annak a húsz embernek, akik szintén beköltöztek az egy négyzetkilométeres területre. Az asszony egyedül él az egész tömbben, ám elmondása szerint egyáltalán nem nevezhető nyugodtnak az élete.

     Sötétedés után például nem meri kitenni a lábát a lakásból. Gyakran álmatlanság gyötri, ráadásul furcsa hangokat hall a szomszédos, üres szobákból. A nő mindig ügyel arra, hogy becsukja az ablakokat, ajtókat, a lámpát pedig égve hagyja. Lei ezzel kapcsolatban elárulta, hogy azért nem kapcsolja le a világítást, mert a szomszédok ebből tudják, hogy még életben van.

     A szellemvároshoz eső legközelebbi élelmiszerbolt két kilométerre van, ám az odajutás nem könnyű, mert sűrűn benőtt ösvényen kell átgázolni. A kínai sajtó szerint nem ez az egyetlen félbehagyott ingatlanprojekt a városban.

 

forrás: hir.ma

Kigyulladt egy panellakás Miskolcon

Kategória: Panel rengeteg

     Kigyulladt egy lakás egy tízemeletes panelépület hetedik emeletén Miskolc avasi lakótelepén hétfő délelőtt, a tűzoltók eloltották a lángokat – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. Az első információk szerint senki nem sérült meg a tűzben.

 

Kigyulladt egy panellakás Miskolcon

 

     A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a tűz valószínűleg az erkélyen keletkezett, jelenleg az oltás utómunkálatait végzik. A miskolci és a kazincbarcikai hivatásos tűzoltók több vízsugárral fojtották el a lángokat, valamint egy vízsugárral kívülről hűtötték az épület homlokzatát és oltották a tüzet a lakás égő erkélyén.

     Jelenleg tart az épület átvizsgálása, a nyolcadik emelettől lefelé egyik lakásban sem találtak embereket. A tizedik emelet átvizsgálása még tart. Az egységek munkáját a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja a helyszínen.

 

forrás: egerhirek.hu

 

Kigyulladt egy győri panellakás

Kategória: Panel rengeteg

     A kigyulladt győri panellakás tulajdonosát a Pláza mellett szedték össze a rendőrök. Úgy tudjuk, múlt héten pénteken egy kisebb tűz is keletkezett ebben a lakásban. Egy 35 éves nőt vittek kórházba, vizsgálják, milyen szerepe van a tűzben.

 

Kigyulladt egy győri panellakás

 

     A helyszíni információnkat a rendőrség megerősítette: egy 35 éves nőt vittek a győri kórházba, jelenleg vizsgálják, hogy milyen szerepe volt a tűznek. Úgy tudjuk, múlt héten pénteken egy kisebb tűz is keletkezett. A felette lakó elmondása szerint a konyhában a zacskókba gyűjtött ruhákat gyújtotta meg akkor a nő. Ám éppen jókor érkezett meg a postás, akivel eloltották a tüzet, így a tűzoltóknak nem volt dolguk.

     Visszatérve a jelenhez: a lakók ismét visszatérhetnek az otthonaikba, de a nagy füst miatt szellőztetni kell. A közvetlen szomszédok szerint a nő zilált állapotban volt most. A kiégett lakás tulajdonosát – úgy tudjuk, hiányos ruházatban –, a pláza mellett, az utcán szedték össze a rendőrök.

     Az Ifjúság körúton egy tízemeletes panel 9. emeleti lakása gyulladt ki. Egyelőre kérdéses, hogy szándékos gyújtogatás történt-e, mert egyes hírek szerint a lakásban élő asszonyt a rendőrség előállította. Ez az információnk még megerősítésre vár. Közben a nyugdíjas lakók kollégánknak a helyszínen elmondták: épp az aktuális délutáni sorozatukat nézték a televízióban, amikor elment az áram. Addig füstszagot sem észleltek, ám aztán arra lettek figyelmesek, hogy megérkeznek a rendőrök és mindenkit figyelmeztetnek, hogy hagyják el az épületet.

     Németh Józsefnét egy rendőr hozta le a hetedik emeletről, mert csípőprotézise miatt nem tudott volna lejutni. Wanhall Józsefnét pedig az unokája menekítette ki. A két idős asszony jelenleg egy rendőrkocsiban várja, hogy a tűzoltók eloltsák a lángokat. Mivel lakótelepről van szó, ezért közel száz ember nézi a helyszínen az eseményeket.

 

forrás: kisalfold.hu

 

Itt veszik a legtöbb panellakást

Kategória: Panel bulvár

     Itt veszik a legtöbb panellakást; A viszonylag erős idei ingatlanpiaci forgalom a harmadik hónapban sem esett vissza, sőt az adás-vételek száma az elmúlt két év egyik legmagasabb adata lett. A 8 124 darab tranzakció 21 százalékkal erősebb a tavaly márciusi adatnál és az első negyedéves, eddig összesen közel 21 ezres darabszám is 12 százalékos növekedést jelent a 2013-as év azonos időszakához viszonyítva. Ez a trend ugyan túlmutat a szezonalitáson, de az összehasonlítást torzíthatja, hogy tavaly márciusban még nehezítette a kemény időjárás az értékesítési folyamatokat, és több tranzakció a későbbi hónapokra csúszott. Bár a Keresleti Index egy százalékpontot esett az előző hónaphoz viszonyítva, a 86 pontos érték így is az elmúlt két év második legerősebb keresletét mutatja a februárt követően – derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből.

 

Itt veszik a legtöbb panellakást 1. kép

 

     Másfél éve, vagyis 2012 utolsó negyedéve óta lényegében 81 százalékponton stagnál az Országos Lakásindex. Az idei első negyedév mozdulatlansága azért is meglepő adat, mert a 2014-es piaci forgalom kiemelkedő, és a kereslet is kiugró értékeket mutat. A piac élénkülésének elvi velejárója az áremelkedés, de a típusbeli árindexek ellentétesen mozdultak ki, így ezek összhatása további stagnálást eredményezett. Jól mutatják a típusok árindexeinek ellentétes irányát a DH összevont Országos Panel- és Téglalakás Indexei. A panelek ára 2 százalékpontot felfelé-, a téglalakások ára épp ugyanennyit lefelé mozdult. Ez utóbbi most 82 ponton áll, ami csupán egy ponttal több, mint fél éve mért mindenkori minimum. A panelek felfelé mozdulásában szerepet játszhat, hogy az élénk keresletre ez a típus gyorsabban képes reagálni, miután az áraik (a típuslakások miatt) jobban összehasonlíthatóak mint a téglaépítésűeknél.

     A vidéki árindexek már némileg árnyalják a képet. A keleti országrészben a panelek ára már másfél éve lassan emelkedik, s mostanra a 83 pontos értékéve visszatért a 2010-2012 közötti szintre. Ugyanitt a téglalakások ára már négy éve lényegében stagnál. Nyugaton a panelek ára csak 1 pontot emelkedett, viszont a téglalakás ára elérte történeti mélypontját és 76 pontra esett. A fővárosi panelek ára 3 százalékpontot emelkedett, ezzel 80-on áll, ami az elmúlt 3 év stagnálásának átlaga körüli érték. Ugyanez a helyzet a téglalakásoknál is, ahol ugyan 2 pontos eséssel 90 százalékpontra esett az árindex, de ez sem mutat trendet, hanem szintén az elmúlt 3 év statikus szintjének felel meg.

     Az idei első negyedév összesített eladási adatai alapján a legalacsonyabb négyzetméteráron Észak-Magyarországon vásárolták a panellakásokat. Itt éppen hogy 100 ezer forint fölött kelt el egy négyzetméter. A megvásárolt lakások zömét miskolci és kazincbarcikai panelek tették ki. Nyugat-Magyarországon már 135 ezer-, Közép-magyarországon (beleértve a fővárost is) 160 ezer forint volt egy négyzetméter vételára. Budapesten Dél-Buda lett a legdrágább, itt 214 ezret fizettek, a legolcsóbb pedig a Belváros (ez lényegében a VIII.ker.), ahol pedig 145-öt négyzetméterenként. Az észak-magyarországi régió a tégla lakások tekintetében is sereghajtó lett, sőt talán még súlyosabb a helyzet, mint a paneleknél, ugyanis az egyébként drágábbnak számító téglalakások ára pontosan ugyanazt a 101 ezer forintos átlagot mutatja. A nyugati régiókban ennél jóval magasabb áron keltek el a téglalakások, nagyjából 180 ezer Ft/m2 áron, de az alföldi megyék is 165 ezer forint körül teljesítettek. A közép-magyarországi területen közel 230 ezer Ft/m2 volt az eladási átlag, ezen belül Észak-Buda a legdrágább, ahol négyzetméterenként 321 ezer forintért keltek el a lakások. A főváros legolcsóbb területe a tégla lakások tekintetében Dél-Pest volt, itt az átlagos négyzetméter ár 215 ezer forint volt.

     Az idei első negyedévben továbbra is gyenge volt az újépítésű lakások forgalma. A legmagasabb arányban ezt a típust a Dél-Alföldön vásárolták 4 százalékban, a többi régióban pedig csak ez alatt. A minőségi skála másik végét, vagyis a felújítandó lakásokat Nyugat-Dunántúlon vették a legnagyobb arányban 9 százalékkal. Vagyis továbbra is a”jó” és “nagyon jó” besorolású ingatlanok a kelendőek.

     A téglalakások észak-magyarországi alacsony átlagárára magyarázat lehet a magas árcsökkentés is. Itt 8 százalékkal kellett engedni az eredeti elképzelésekből, hogy a vevők érdeklődését egyáltalán felkeltse, akik további 7 százalékot alkudtak még az árból. Összehasonlításképp Észak-Pesten elég volt átlag 3 százalékot engedni és az alku is csak 4 százalék volt. Továbbra is a családi házak eladóinak kellett a legnagyobb csökkenést elszenvedniük, ezen belül például a dunántúliaknak, ahol az összes árcsökkenés elérte a 19 százalékot, vagy az észak-alföldieknek, ahol ez az érték 20 százalék lett.

     A budapesti vevők harmada első laskását vásárolta meg márciusban. – áll a Duna House elemzésében. Átlagosan 14,4 millió Forintot költöttek 58 négyzetméteres ingatlanjukra. Közel minden negyedik vevő befektetőnek vallotta magát, ők kisebb lakásokat vettek (50 m2) és kevesebbet is költöttek, valamivel 12 millió alatt. Vidéken hasonló az arány, vagyis 33 százalék az elsőlakás vásárlóké és 23 százalék a befektetőké. Itt inkább a vevők státuszában találni kiugró adatot, hiszen míg Budapesten a vevők 29 százaléka vallotta magát beosztottnak, addig vidéken ez a tábor az összes vevő 52 százaléka lett. Ők 9,3 millió forintot költöttek átlagban és 70 négyzetméter körüli lakásokat vettek.

 

forrás: penzcentrum.hu