Az ellentétek vonzzák egymást az erkély felé kinézve – régen és most.
A Studio Arkitekter kezei között újjászülető panellakás
A Studio Arkitekter emberei a renoválás során megtisztították a falakat, hogy a mostanában oly divatos látszóbetont életre keltsék a panellakásban, hiszen az építőelemek itt eleve tömör vasbetonból készültek.
Látszóbeton – egyszer mi is csináltunk Budafokon úgynevezett szövetszigetelt vezetékkel a lámpákhoz.
A falak lecsupaszítása után előbújt téli álmából a szürkés, lyukacsos szerkezet, amelyet a nappali és a hálószoba mennyezetén is meghagytak egyfajta oázisként, ez pedig a csüngő lámpáknak olyan, mint frissen nyíló virágnak a termőföld.
Már csak egy évük van az energetikai felújításokra a társasházaknak a szigorítás előtt.
December 31-ig van már csak lehetőségük a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, hogy még az enyhébb jogszabályi követelményrendszer mellett végezhessék el épületenergetikai felújításaikat. Jövő január 1-jétől ugyanis megkezdődik a lakóépületek energhiahatékonyságára vonatkozó szigorítások második szakasza. Három lépcsőben szigorodik az épületelemek hőtartási képességének minimumértékei. 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében, a jövő évtől kezdődően már minden korszerűsítési munkánál szükséges megfelelni a szigorúbb követelményeknek. 2021-től pedig minden új építésű épületnek el kellérnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumot.
„A homlokzati fal és a padlásfödém esetében majdnem 100, a nyílászárók esetében pedig nagyjából 25 százalékkal hatékonyabb szigetelést kell kialakítani a 2017 után megkezdett energetikai felújítások során. Ebből is látható, hogy az újonnan bevezetett minimumkövetelmények a korábbinál jóval szigorúbb elvárásokat támasztanak a felújítók számára. Így várhatóan ahány lakóközösség csak teheti, igyekeznek még idén, a szigorítások bevezetése előtt megvalósítani felújítási terveiket” – emelte ki Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.
Időzítéstől függetlenül is mindenképp érdemes a lehető legjobb hőtartóképességet adni a háznak, hiszen ez a környezet- és költségtudatos energiafelhasználás terén is messzemenő előnyöket jelent minden lakástulajdonosnak.
A panelek vannak a legrosszabb helyzetben
Az energiahatékonyság tekintetében az úgynevezett iparosított technológiával létesített épületek, azaz a panelházak vannak az egyik legrosszabb helyzetben. Ezeknél az épületeknél számos olyan műszaki és anyagi probléma merül fel, amelyek nagyban megnehezítik a szigetelési munkálatok megkezdését, illetve kivitelezését.
„A legtöbb panelépületnél egy üres tér húzódik meg az úgynevezett kettős héjalású tetőfödémben, ez a légüres tér pedig nem csak a tető szigetelőképessége miatt jelent komoly problémát, de a penészesedés kialakulását is elősegíti. Mivel az épületek teljes szigetelésével elérhető megtakarítások mintegy negyede a professzionális tetőszigetelésnek köszönhető, rendkívül fontos, hogy a lakóközösségek ne hagyják figyelmen kívül a tetőfödém szigetelését” – hangsúlyozta Kimmel János, a Kimmel Insulation Kft. ügyvezetője.
Sárvári Marcell egyúttal arra is figyelmeztet: a technikai nehézségek mellett természetesen a finanszírozás is komoly gondot jelenthet, hiszen egy nagyobb, több száz lakásos panelépületnél ez könnyen százmillió forintos tételt is jelenthet. Mivel a házak többségénél nem áll rendelkezésre ekkora mobilizálható tőke, a felújítások jócskán elhúzódhatnak időben.
A kecskeméti panellakások többsége 30-40 évvel ezelőtt épült, így jelentős részük felújításra szorul. Széchenyivárosban nagy erőkkel kezdték el a tömbházak nyílászáró cseréjét, hőszigetelését és fűtéskorszerűsítését. A lakóközösségek többnyire önerőből finanszírozzák a rekonstrukciót
A maltert keveri a munkás az Aradi Vértanúk terén, ahol egy 10 emeletes panelházat újítanak fel. A nyílászárók cseréje és a fűtéskorszerűsítés már megtörtént, jelenleg a tetőtér és a külső falak szigetelésén dolgoznak. A felújítást a lakók kezdeményezték.
Az ingatlan fenntartását a Széchenyivárosi Lakásfenntartó Szövetkezet végzi. Marczi Albert a szervezet elnöke azt mondja, a hozzájuk tartozó 2000 lakásnak több mint a felét már felújították. Ennek köszönhetően a lakóknak kevesebb fűtési díjat kell fizetniük.
Egy két szobás lakás esetében a megtakarítás akár több tízezer forint is lehet.
Bogasov István képviselő elmondta, ezek a házak 30- 40 évvel ezelőtt készültek, és tudják, hogy minden elhasználódik. A mai kor követelményeinek ezek a régen épült házak nem felelnek meg és ezért is fontos, hogy ezeket a munkálatokat elvégezzék.
Kecskeméten egyre több panelházat újítanak fel, főként önerőből. Vannak azonban olyan lakóközösségek, amelyek pályázati forrásból biztosítják a rekonstrukciót. A Lánchíd, a Pákozdi és a Batthyány utcai panelházak energetikai korszerűsítését például az Otthon Melege Program támogatja.
Panelprogram ködösítésekkel és csúszttásokkal; Februártól újraindulnak a panelfelújítási pályázatok – jelentette be tavaly decemberben Németh Lászlóné szakminiszter. Március közepe is elmúlt, de panelpályázatnak se híre, se hamva. A szaktárca a jelek szerint nyugodt, pedig nyakunkon a választás.
Az Orbán-kormány alatt több milliárd forinttal visszaesett a lakosság energiafelújítási támogatása. Új panelprogram az elmúlt négy év során egyáltalán nem indult. Igaz, komoly összegeket fordítottak még a Gyurcsány- és Bajnai-korszakban megítélt panelpénzek tényleges kifizetésére. Az utolsó nyertesek elvileg mostanság kapják meg jussukat.
A szaktárca ennek megfelelően sosem felejti el megjegyezni: azért foglalkoznak még mindig az öt-hat éve kihirdetett pályázatokkal, mert azokra az előző kabinet nem különített el fedezetet. E megállapítás több szempontból vitatható. A szocialisták szerint ugyanis erre egy jelentősebb szén-dioxid-kvótaértékesítés nyújtott volna fedezetet, ám azt a Fidesz-kormány leállította.
Noha az Orbán-kabinet később szintén kvótákból teremtette elő a pénzt, annak tőzsdei ára időközben leesett, így a késlekedés révén súlyos milliárdoktól szabadították meg a felújítókat. Ráadásul az előző kormányok a 2002–2010 közötti időszak elején-közepén is több tízmilliárd forintot költöttek – például még az első Orbán-kabinettől megörökölt – panelpályázatokra.
Azt nehéz követni ugyanakkor a nyilvántartásokból, pontosan mennyit is költenek a kormányok az energetikai célú korszerűsítésekre. Hű maradt ehhez a rossz hagyományhoz decemberben Németh Lászlóné is.
Csak úgy repkedtek a levegőben a lakás százezrek és a forintszázmilliárdok. Szavai szerint 2000–2014 között 320 ezer panellakás újult meg, bár úgy vélte, ez a szociálliberális időszakban csupán kommunikációs szinten zajlott. Miután a panellakások száma szerinte körülbelül 700 ezerre tehető, a további 380 ezret az elkövetkező hét évben újítják fel.
Nem elvitatva az Orbán-kabinetnek a 2008-as Panel I., illetve a 2009-es Panel II. kifizetésében szerzett elévülhetetlen érdemeit, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft. nyilvántartása szerint 2013 elejéig a Panel I. keretében 45 ezer lakás felújítására 13,2 milliárdot, a Panel II.-ben 12 ezer lakás felújítására 6 milliárd forintot utaltak át. Mivel körülbelül 12 ezer Panel I.-es lakást még a Bajnai-kabinet fizetett ki és jelentős a kizártak és a visszalépők száma, a második Fidesz-kormány így bizonyosan nem járult hozzá 80 ezernél több panellakás felújításához.
A fennmaradó körülbelül 240 ezer lakás zömének tehát – beleszámítva az első Orbán-kormány által az utódaira hagyományozottakat – valahogy mégiscsak 2002–2010 között kellett megújulnia. Ráadásul a Gyurcsány-kormány kifejezetten a panelfelújítások miatt vetett ki az energiavállalatok nyereségére Robin Hood-adót.
Ezt az évente akár tízmilliárdos bevételt az adó bevezetését még bőszen ellenző Fidesz kormányon egy tollvonással a költségvetési kalapba irányította, majd az így keletkezett forráshiányt már „az elmúlt nyolc éven” kérte számon.
A paneltámogatások politikai kommunikációja eddig sosem tette lehetővé az események pontos nyomon követését. A program indulásakor, 2000-ben körülbelül százmilliót kaphattak az igénylők.A 2001-es Széchenyi Tervből mintegy 5 ezren juthattak körülbelül egymilliárdhoz. 2003-ban már 17 ezer lezajlott és 10 ezer folyamatban lévő felújítást jelentettek. Nagy ívű tervekből akkor sem volt hiány: a frissen megválasztott szociálliberális kabinet 15 év alatt évi 120 milliárdos költést tervezett. 2004-ben néhány milliárdról, 2005-ben viszont már 8-12-14 milliárdról, 77 ezer lakás felújításáról szóltak a hírek. Igaz, hol úgymond ebből fizették az előző évi pályázatokat, hol a következő évi költségvetésre hivatkoztak.
2006-ra is nyolcmilliárdos keretet indítottak, amit már akkor felülről nyitottnak hirdettek. 2008–2009-ben tehát nem az eljövendő polgári kormány elleni aknaként tettek hasonlóképpen, hanem mert ez volt a politikájuk. 2006-ban összesen 2489 pályázatnál, 113 ezer lakásnál tartottunk.
Ekkor 2013-ig az összes panellakás 80 százalékának felújítását ígérték. 2007 szünet, de 2008-ban már 10 milliárdot ígértek. Szeptemberben gyér érdeklődésre panaszkodtak, de végül is hatalmas, 30 milliárdos igény beérkeztéről adtak számot. Ekkor kelt lábra egy 34 milliárdos szám is, amit hol 2002–2008 között, hol 2007-ig költöttek el körülbelül 200 ezer lakás felújítására. Az ÉMI-adatok szerint mindenesetre 2008-ban 15, 2009-ben 30 milliárdos igényt fogadtak be.
2008–2009 között a kormány fűtésmérésre is elkülönített több mint tízmilliárdot. Ezt a Fidesz végig támadta, lefitymálva, kevesellve a támogatást. László Tamás 2008-ban úgy fogalmazott, a Gyurcsány-kormány kibekkelte a panelprogramot. Most, XV. kerületi polgármesterként ezt nem rója fel az eddig egyetlen panelpályázatot sem indító Orbán-időszaknak.
A Fidesz-kormány felújításokról szóló kommunikációja elődeihez hasonlóan egyenetlen. Kampányszerű, ködös bejelentéseikből lapunk nagyjából 16 milliárdnyi Panel I.- és Panel II.-kifizetést számolt ki, bár a kimutatások zavarosak. Németh Lászlóné és az oldalán nyilatkozó Horváth Attila Imre megújulóenergia-ipari államtitkár decemberi szavai több más ponton megkérdőjelezhetők.
Valójában például nem 700, hanem mintegy 800 ezer a hazai panellakások száma, ami rögtön százezerrel dobja meg a felújítási szükségletet. Szavaik szerint a támogatások – egy felújítás költségeinek egyharmada – nagyrészt uniós pénzekből, kisebbrészt szén-dioxid-kvótabevételekből állnának össze. A „fennmaradó” kétharmadról viszont csak annyi derült ki, hogy alapvetően hitelekben gondolkoznak, lakói önrésszel. Ez nem hoz változást az eddigiekhez képest: a 2000 óta lezajlott, számtalan szakmai vitát kiváltó magánlakáspályázatok különböző mértékben támaszkodtak állami, önkormányzati segítségre, kedvezményes hitelekre, önrészre.
Végül is most februárban nem történt semmi. Pedig alkalom lett volna rá. Például akkor, amikor Németh Szilárd fideszes rezsibiztos és László Tamás polgármester Újpalota egyik panelházának IX. emeleti lakásában a rezsicsökkentés és a panelfejlesztések áldásos hatásáról értekezett. A meghitt eseményen a lakás tulajdonosa, Matyi bácsi pedig kifejezte az Orbán-kormány iránt érzett háláját.
A panelprogramok valósága: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztésiminiszter nemrég Győrben járt. Abban a városban, ahol 2001-ben önerőből, az országos program elstartolása előtt, panelfelújítási programot indított a Balogh József vezette baloldali önkormányzat.
Ha már miniszter asszony ott volt, mindjárt örömteli hírekről tájékoztatott. Arról, hogy három év leállás után végre folytatódik a panelprogram. Sőt az elmúlt napokban a miniszter asszony emelte a tétet, és meghirdette a Panel III. Program indulását is. Az újabb kormányzati „sikersztorik” közléseiből azonban kiderült: Németh Lászlóné vagy nem ismeri a pontos adatokat, a különböző kormányzati intézmények jelentéseit, elemzéseit és anyagait, vagy szándékosan félretájékoztat. Egyik sem jó egy miniszter esetében. Ezért is fontos, hogy pár egyszerű adattal rendbe tegyük a dolgokat, és nézzük meg, mit tett eddig a Fidesz ezen a téren.
Valószínűleg ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a Nemzeti Ügyek Politikája című választási programjában a Fidesz zöldbankot, a megújuló energiákba való befektetést és a panelprogram folytatását ígérte 2010-ben. Ezekből semmi nem lett. Ráadásul a most újraindult programot sem forráshiánnyal vette át a Fidesz 2010-ben. Pont a mostani kormányzati képviselők voltak azok, akik megakadályozták a program befejezését, a Zöld Beruházási Rendszer és a panelfelújítási program folytatását. Meggátolták a forrásokat biztosító újabb kvótaértékesítést, majd a kormányváltást követően azonnal leállították a programot. Ezzel nemcsak a támogatói döntéssel rendelkező lakóközösségeket hozták lehetetlen helyzetbe, de több száz magyar, javarészt építőipari kis- és középvállalkozást is.
Úgy tűnik, arról is elfeledkezett Németh Lászlóné, hogy az előző kormányok csak 2008 és 2010 között több mint 40 milliárd forintot fordítottak erre a programra. A jelenlegi kabinet ennek alig negyedét. Ezt amúgy nemcsak én állítom, hanem az idén októberben társadalmi vitára bocsátott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is. Tény, hogy ezt az anyagot a kormány még nem tárgyalta, de feltételezhetjük, hogy a miniszter ismeri a tartalmát. Már csak azért is, mert a stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központja készítette elő.
Az említett dokumentum a 31. oldalon, nem mellékesen, a következő adatokat is közli: 2008–2010 között – azaz a gazdasági válság kellős közepén – több mint 200 ezer lakóegység energetikai korszerűsítésére került sor. A támogatott korszerűsítések száma azonban 2011-ben 4045-re, 2012-ben pedig már csak 1082-re csökkent. Ez köszönő viszonyban sincs a miniszteri közléssel.
Ahogy már említettem, a program fedezete a kormányváltást követően rendelkezésre állt, hiszen a megelőző kormányok csak a hazai klíma kvótavagyon 10 százalékát értékesítették. Ebből nyerték a több mint 40 milliárd forintos támogatást. 2010-ben még 1,2 milliárd euró értékű kiotói, és közel 50 milliárd forint értékű európai kvóta állt hazánk rendelkezésére. Pont a fideszes kötődésű Domokos László vezette Állami Számvevőszék írja le jelentéseiben, hogy az elsőből egyetlenegy darabot sem adott el a kormány, míg az utóbbit a tőzsdei árfolyam mélypontján értékesítették.
Maradjunk a tényeknél: az európai kvóták egységnyi tőzsdei értéke közel 10 euró volt Németh Lászlóné hivatalba lépésének a napján, 2,73 euró az értékesítéskor, ma pedig újra 4 euró feletti az ár. A jelenlegi kormányzat rosszul előkészített értékesítése így mintegy 30-40 milliárd forintos veszteséget jelent. Németh Lászlóné most pedig rendkívül büszke a 4,56 milliárdos bevételre, pedig ennek a tízszeresét is elérhették volna. Az pedig egy sokkal nagyobb programra adhatott volna lehetőséget. A jó megoldás több tízezer családnak jelenthette volna terheinek csökkentését, több ezer új munkahelyet hozhatott volna létre és több ezer hazai kkv-nak adott volna megrendelést. Ezt nem tette meg a Fidesz.
Mivel Németh Lászlóné Győrben állt a nagyközönség elé először örömhírével, végezetül csak ennyit jegyeznék meg: ha Győr-Moson-Sopron megye eredményeit nézzük, akkor azt látjuk, hogy az országosan eddig megvalósult 10 ezer pályázatból több mint 2500 darabot támogattak a megyében. Rengeteg helyen került sor nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszerek korszerűsítésére és új, energiahatékony technológiák bevezetésére. Ez ma már bizonyítottan 30-40 százalékos rezsicsökkenést jelent a programban részt vevő családoknak, lakóközösségeknek. Ez nagyjából a duplája a Fidesz 20 százalékos programjának.
A magyar szén-dioxid-kvótából decemberben 4,6 milliárd forintot adtak el, amiből körülbelül 1,8 milliárd a panelek felújítására megy – írja a közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).
A magyar kormány 2,5 millió darab, az Európai Unió vállalatközi szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszerének 2008-2012-es időszakában érvényes egységet (EUA) adott el a napokban, amelyből kb. 4,5 milliárd forintnyi karbonforint-bevétel származik. Ebből körülbelül 1,8 milliárd jut a Zöld Beruházási Rendszer Panel II programjának finanszírozására.
14 milliárdnyi igény
A kvótabevételek felhasználásáról a 2012-es költségvetés december 5-én megjelent módosítása rendelkezik. Eszerint a 2012-ben realizált bevételek fele a központi költségvetés általános forrásaiba kerül. A megmaradt összegből levonják a fejlődő országoknak még 2009-ben ígért klímavédelmi fejlesztési segélyek összegét, amely körülbelül félmilliárd forintot tesz ki, míg a maradék 1,8 milliárd forintot energiahatékonysági programokra fordítják.
A törvénymódosítás indoklása szerint a „Zöld Beruházási Rendszer Panel II. konstrukciójára 2009-ben 14 milliárd forint többlettámogatási igény érkezett be. 2011-ben a kormány úgy döntött, hogy a szükséges forrásokat elsősorban a szén-dioxid-kvótakereskedelmi bevételből kell biztosítani. Jelenleg 8,6 milliárd forint bevonására van még szükség, melynek egy része, mintegy 1,6 milliárd forint a költségvetési törvény jelen módosításával biztosítható.”
„Sok a pályázat – kit támogassunk először?”
Bart István, a MEHI igazgatója szerint jó hír, hogy a kormány a költségvetési módosítást követően ilyen gyorsan lebonyolította a kvótaeladást és a forrásteremtést. Remélik, hogy a források folyósítása is ilyen gyorsan zajlik majd, ám egyelőre még nem tudnak semmit arról, hogy a korábban nyertes pályázatok közül hogyan választják ki azokat, amelyek ebből – a befogadott igényeknél jóval szűkösebb – új forrásból részesülnek.
Bart szerint ez nem egyszerű feladat, hiszen a beadott pályázati anyagok már több mint háromévesek, és ennyi idő alatt a technikai lehetőségek és a finanszírozási feltételek is jelentősen változtak. Jelenleg arra várnak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyeztetésre hívja az érintett szakmai szervezeteket a kérdésben. Nincs hír arról sem, hogy mi a kormány terve a fennmaradó, körülbelül 13 milliárd forint értékű 2008-2012-es EUA-vagyonnal, amelyet legkésőbb 2013 áprilisáig értékesíteni kell.
A panelprogrammal kapcsolatos kutatásaim során kerülnek elő szebbnél szebb képek, jobbnál jobb alkotások. A szakmai részről kéne írnom főleg, hiszen villanyszereléssel foglalkozunk, de egyszerűen nekem ezek sokkal többet mondanak.
Szokták volt mondani: „The google is your friend!„. Igazuk van! Ha keresel találsz.
Ezeket a képeket először a Panelprogram másként felirat alatt találtam. Érdemes megnézni őket, magukért beszélnek.
A helyszín (természetesen!?) Németország. A Berlin melletti Beelitzben újították fel a képen látható tömbházat, még a 2007-es év második felében. Abban az időben ott élt és a ház pincéjében dolgozott a híres New York-i művésznő Solovei. Eredeti nevén Polina Soloveichik. Fontos tudni róla, hogy utcai művészként kezdte pályafutását az amerikai kontinensen, New York, Brooklyn negyedében. Egy „falfestményét” megtaláltam a Brighton Beach-en.
A ház oldalán az általa közkedvelt sellő motívumot használta. Az ajtónál, ahogyan a képen is látszik, két emberalakot ábrázolt. Az alakok érdekessége, hogy az egyiket a legjobb barátnőjéről mintázta, a másik oldali figurát pedig az egyik házon dolgozó munkás ihlette.
Valóban tilos a panel lakások villanyszerelése közben a belső falak horonymarása? Statikailag tényleg megbontják ezek a vályatok az egységet? Cikkünkben ennek járunk utána.
A horonymarás illetve horonyvésés fogalma:
– a horony (főnév) – a testen vájás, gyalulás, dörzsölés által készített hosszúkás mélyedés, mely arra való, hogy egy-más test bele illeszkedjen;
– villanyszerelés esetén a csöveknek, vezetékeknek készített mélyedés a falban;
– készítése kézi vésővel, flexxel vagy erre kialakított speciális géppel (horonymaró) ajánlott;
– különböző faltípusok esetén különböző mélyedés megengedett, hiszen statikailag gyengítheti a szerkezetet.
Nézzzük mi a helyzet a panel lakásokkal:
Panel lakások gyakran MM-Fal (műanyag szigetelésű, műanyag köpenyű, alumíniumból) vezetékkel készültek, amik gyakran a falra ragasztva kerültek kiépítésre. Ezzel nem lehet mit kezdeni, „le kell tépni”, és új megoldást keresni. Vannak olyam lakások, ahol előre (gyárilag kb. 1 cm mély) vájt horonyban futnak a vezetékek. Ezek cseréje és esetleges bővítése egyszerű. Előfordulhat (ezért szükséges a felmérés), hogy védőcsövekben „szaladgálnak” a vezetékek, akkor csak a vezetékek áthúzása szükséges. Ez utóbbi esetben ellenőriznünk kell, hogy a csövek nincsenek-e eltömődve, s ez néha komoly kihívás elé állítja a villanyszerelőt.
Hivatalosan a panellakásokat nem szabad horonymarni. A tartószerkezet falai elég vastagok lehetnek (<20cm), a válaszfalak viszont elég vékonyak (kb. 6cm). Van azért lehetőségünk a vágásra, de ehhez mindenképpen statikus engedélyére van szükségünk. De ő is maximum 3-5 mm-t fog engedélyezni a vizsgálatok után, meghatározott helyeken. Bár számunkra ez már elegendő is a megfelelő vezetéknek.
Elmondható azonban, hogy a panelek vésése elég költséges és időigényes munka. Ezért a falra ragasztott kábelek esetén, amikor nincs se védőcsó a falban, se előremart horony, azt ajánljuk, hogy külső kábelcsatornákban oldjuk meg a vezetékek futását (sarokcsatorna, padlószegély). A védőcsövek esetén a kábelek áthúzását tartjuk jó megoldásnak, s csak ott vésünk, ahol plussz igény merül fel kapcsolóra, konnektorra. Ugyanez a helyzet az előremart horonnyal is.
Öszességében viszont megállapítható, hogy minden esetben szükséges a helyszíni felmérés, hogy lássuk, mivel is van dolgunk, s a lehető legjobb, legbiztonságosabb megoldást találjuk meg költséghatékonyan.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
A panelprogrammal kapcsolatos kutatásaim során kerülnek elő szebbnél szebb képek, jobbnál jobb alkotások. A szakmai részről kéne írnom főleg, hiszen villanyszereléssel foglalkozunk, de egyszerűen nekem ezek sokkal többet mondanak.
A helyszín (természetesen!?) Németország. A Berlin melletti Beelitzben újították fel a képen látható tömbházat, még a 2007-es év második felében. Abban az időben ott élt és a ház pincéjében dolgozott a híres New York-i művésznő Solovei. Eredeti nevén 
A ház oldalán az általa közkedvelt sellő motívumot használta. Az ajtónál, ahogyan a képen is látszik, két emberalakot ábrázolt. Az alakok érdekessége, hogy az egyiket a legjobb barátnőjéről mintázta, a másik oldali figurát pedig az egyik házon dolgozó munkás ihlette.
