Mit tegyen az, aki nagyobb panellakásba költözne, de a 11. és 13. kerületetek megfizethetetlenek már a számára? Mindenképpen nézzen körül a külsőbb kerületekben, ahol az előbbi ár töredékért lehet hozzájutni a lakásokhoz. Mindez egyben azt is jelenti, hogy egy kis lakásból, bár az elhelyezkedésre vonatkozó erős kompromisszum mellett könnyen lehet nagyot varázsolni. Ha mondjuk az előbbi népszerű kerületeket feladjuk és helyette a külső pestieket választjuk, 50 négyzetméter helyett közel 80 négyzetméteres lakóterületünk lehet. Fordított irányú költözésnél azonban nincsenek könnyű helyzetben a vásárlók, egy 60 négyzetméteres külső-pesti panellakásból csak egy garzonra futja az irodaövezetekben.

     Az elmúlt 3-4 évben hihetetlen áremelkedés zajlott le a hazai lakáspiacon. A KSH számai szerint a tiszta árváltozás közel 50 százalékos volt, vagyis Magyarországon egy átlagos lakóingatlan közel a másfélszeresére drágult.

     Az árak növekedése azonban nem érintette egyformán az ország különböző részeit, Budapesten ennél jóval nagyobb változás játszódott le. De különbség van a téglaházak és a panellakások árváltozása között is. Utóbbiak ugyanis szinte reneszánszukat élik, és a válság utáni felívelés nyerteseinek számítanak.

     Több tényező is közrejátszott abban, hogy panelek kapósakká váltak az elmúlt pár évben. Ilyen ok lehetett például a távhő áfájának csökkentése, mely az addig kimagaslóan nagy fűtési költségeket jelentősen megszelídítette.

     Szintén közrejátszott a családi otthonteremtési kedvezmények reformja, mely 2015 közepétől ismét lehetővé tette, hogy az állami támogatást használt lakás vásárláshoz is igénybe lehessen venni. Ráadásul a CSOK összeg a “legtöbbet” arányaiban a legolcsóbb otthonok kategóriájában ér.

     Másrészt közben a lakások műszaki állapotával kapcsolatban is jelentek meg pozitívnak számító hírek, jobb állapotban vannak, mint sokáig a szakemberek gondolták. Természetesen ez ugyan messze áll az újszerűtől, vagy egyáltalán korszerűtől, és súlyos pénzekre van szükség a megfelelő felújításokhoz, de összességében szívesebben vesznek a vevők panelt, mint néhány éve.

     Azt, hogy mennyiért tehetünk szert egy panellakásra még Budapest különböző részei között is nagyon-nagy szórást mutat, a legdrágább területeken, mint a 13. és 11. kerület a KSH számai szerint több mint 350 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként egy átlagos panelért. Az olcsóbb helyszíneken, mint a 20., 21., 23. és a 18. kerületek azonban már csak 225-250 ezer forintot kértek az eladók a lakások négyzetméterért a KSH adatai szerint 2017 első félévében.

     Mindez természetesen azt jelenti, hogy ha valaki hajlandó kompromisszumot kötni a helyszínt illetően, akkor jelentősen nagyobb lakást vásárolhat egy külsőbb kerületben a felkapottabb környéken található ingatlanának eladásával.

     Egy 50 négyzetméteres 11. 13. kerületi lakás árából például Csepelen már 78-80 négyzetméteres otthon is kijöhet, míg egy 50 négyzetméteres zuglói panel áráért egy 1-2 gyerekkel kényelmesnek számító 60-68 négyzetméteres lakást lehet venni a pesti külsőbb kerületekben.

     Megfordítva a kérdést pedig az előbbiekből egyértelmű, hogy nincsenek könnyű helyzetben azok, akik viszont a külső kerületekből költöznének például a munkahelyükhöz közelebb a 11. vagy 13. kerületek.

     Egy 60 négyzetméteres csepeli panel árából többnyire csak egy garzonra futja a 11. és 13. kerületekben, ahol 37-38 négyzetméteres lakást vásárolhatunk. De még a panelek között közepesen drágának számító 10. kerületi, 60 négyzetméteres otthonok árából is csupán egy másfélszobás, 44-45 négyzetméteres lakásra telik a legnépszerűbb 11. és 13. kerületekben.

forrás: portfolio.hu