panel villanyszerelés logo

Panelből is lehet luxuslakás, viskóból álomházikó

Írva: 24-04-2017 | Írta: Bara-Horváth Péter

Kategória: Panel program

Címkék: ,

A festés és tapétázás ma a leggyakoribb lakásfelújítási cél, a lakosság átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra – derül ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Az eredmények szerint a felújítási célok között a második és harmadik helyen a nyílászárók cseréje és a fürdőszoba felújítása szerepel.

 

Milyen felújítást végezne otthonán?

 

     Azok, akik rendelkeznek lakáscélú megtakarítással, a kutatás alapján az átlagnál többet fordítanának renoválásra, így még több kreatív átalakításra nyílik lehetőségük.

     40-re révbe érünk

     A magyarok többségének (mintegy 55 százalékának) van valamilyen lakással kapcsolatos jövőbeni szándéka, közülük a legtöbben (25%) a saját ingatlan felújítását, modernizálását tervezik. A Fundamenta országos reprezentatív kutatásának eredményei alapján a 30-as és 40-es korosztályban a legjellemzőbb, hogy végső otthonként gondolnak a meglévő lakásukra, így ebben az életkorban, és az első gyerek megszületését követően válik hangsúlyossá az ingatlan „rendberakásának” kérdése is.

     A népszerű lakásfelújítási szándékok főként a lakás komfortosságát és energiahatékonyságát érintik. A festés és tapétázás a legnépszerűbb cél, a felújítást tervezők 62 százaléka gondolkodik ebben, második leggyakoribb a nyílászárók cseréje (44 százalék). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a fürdőszoba felújítása (40 százalék) került, majd a sorban a hőszigetelés, a fűtési rendszer, valamint a padló és konyha felújítása következik.

     A kutatásból az is kiderül, hogy a konyha, az elektromos hálózat és a vízvezeték felújításának terve jobban előtérbe kerül, amikor a renoválás nem a meglévő saját, hanem új lakás vásárlásához kapcsolódik. A legbevállalósabbak az átalakítások terén a fiatalok, a húszas éveikben járók változtatnának legnagyobb arányban az alaprajzon, építenének új falakat otthonukba.

     Átlagosan 1,8 milliót szánunk lakásfelújításra

     A kutatás eredményei alapján átlagosan 1,8 millió forintot költenének felújításra az ilyen terveket dédelgetők. Magasabb összeggel számolnak a központi régióban élők és a felsőfokú végzettségűek. Szintén nagyobb összegből gazdálkodhatnak azok, akik lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek. Ők átlagosan 2,3 millió forintot szánnának a lakás feltuningolására, ami azt mutatja, érdemes lakáskasszával előtakarékoskodni, mert így sokkal nagyobb mozgásterünk lesz a lakásátalakítás során.

     Felújítás okosan: panelből luxuslakás, viskóból álomházikó

     A lakáscélú megtakarításokból végzett kreatív felújításokra jól hasznosítható példákkal szolgálnak a Fundamenta Otthonteremtők Viadala versenyének résztvevői.

     Arra, hogy egy panellakásból is válhat álomotthon, jó példa az egyik jelentkező, Vanda története, aki teljesen újragondolta a rendelkezésére álló 49 négyzetmétert. A felújítás során alig két hónap alatt valódi luxuslakás lett a megkopott fényű panellakásból, melynek falait megbontva és erkélyét beépítve tágas, új terek jöttek létre.

     Egy másik résztvevő, Kata megoldása pedig egy ház teljes átalakítására mutat jó példát: sok kitartással és munkával egy düledező viskóból igazi álomotthon született, melynek azóta azok is a csodájára járnak, akik eleinte nem hittek elképzeléseiben.

 

forrás: 24.hu

Bírság a lakásfelújítás miatt lépcsőházba kitett szekrény miatt

Írva: 12-12-2016 | Írta: Bara-Horváth Péter

Kategória: Panel rengeteg

Címkék: ,

Székesfehérvár – Történetünk tipikus, tanulságai mindannyiunk számára megszívlelendők. Egy József utcai panelházban ellenőrzést tartott a katasztrófavédelmi hatóság, és bírságolt. A tűzvédelmi szabályok megszegése miatt.

 

Az ominózus szekrény immár a lakásban, ahol a felújítás még tart, közlekedni szinte képtelenség. Mi lenne, ha itt lenne tűz? (Fotó: Zsigó Ferenc)

 

     – Mi törvénytisztelő állampolgárok vagyunk, a párom különösen kényes a jogkövető magatartásra – mondta Gulyásné Tabányi Mária – Az a szekrény alig két hétig volt a lépcsőházban, nem hinném, hogy bárkinek is az útjában lett volna, mégis megbírságolt minket a hatóság 40 ezer forintra. Nem jött ez jól most karácsony előtt, kisnyugdíjasok vagyunk – tette hozzá az asszony, aki – mint később kiderült – élete során mindig alapos ember volt, párjához hasonlóan ügyelt a szabályok betartására, a pontos adminisztrációra.

     Pedáns embernek tartja magát élettársa, a nyugdíj mellett biztonsági őrként dolgozó Kardos József is, aki hétfőn este így mesélte el a történteket:

     – Lakásfelújításra szántuk el magunkat, ennek során tettük ki a kiürített, lefóliázott szekrényt a lépcsőházba, ha jól emlékszem, szeptember 28-án, mert a festő sehogyan se fért el a szobában. Október 7-én volt az átfogó ellenőrzés az épületben, erről a lakásfenntartó szövetkezet levélben értesített – ezt 12-én kaptuk meg -, s ebben leírták, hogy a hatóság eljárást indít, és hogy haladéktalanul távolítsuk el a szekrényt a lépcsőházból.

     – Csakhogy már napokkal azelőtt behoztuk a szekrényt – szólt közbe Mária, aki a lakásszövetkezethez be is ment másnap, s ott megnyugtatták.

     Ehhez képest meglehetősen meglepődtek, amikor november 8-ai dátummal egy végzést kézbesített a posta, amiben a katasztrófavédelem az eljárás elindításáról értesítette őket, majd rá egy hétre beidézték őket 23-ára, „ügyfélként tűzvédelmi bírságolási ügyben”.

     – Jegyzőkönyvet vettek fel a katasztrófavédelmi kirendeltségen, őszintén elmondtunk mindent, elnézést is kértünk, ha megszegtük volna a szabályokat – idézte fel a történteket a férfi. Ezt követően hozta a postás a 40 ezer forintos bírságról szóló határozatot. Húszezer azért, mert „tűzveszélyes” anyagot tároltak a lépcsőházban, húszezer pedig azért, mert az adott hely „menekülésre számításba vett” közlekedőnek számít.

     – Semmi figyelmeztetés nem volt, azonnal bírságoltak, persze tudjuk, hogy a jogszabály nem ismerete nem ment fel minket, de a méltányosságot hiányoljuk – mondta Mária.

     Mint megtudtuk, az életvédelem, a biztonság mindent felülíró szempontja miatt nincs lehetőség mérlegelésre, a bírság kiszabása kötelező. A 259/2011-es kormányrendelet részletesen szabályozza a lehetőségeket és kötelezettségeket, táblázatos mellékletében sajnos egyértelműen beazonosítható a történetünkben szereplő minden körülmény (szekrény, közlekedő, éghető anyag stb.). Minden panel- és társasházi lakónak érdemes átböngésznie! A hatóság nem lehet tekintettel szociális szempontokra (kisnyugdíjas lét), annyiban lehetett a konkrét esetben méltányos, hogy a kötelező bírság alsó határát szabta ki.

 

forrás: feol.hu

Milliókat jelenthet a lakásfelújítás

Írva: 05-09-2016 | Írta: Bara-Horváth Péter

Kategória: Panel lakás felújítás

Címkék: , ,

     A használt lakások piacán az ingatlanok állapota továbbra is jelentősen befolyásolhatja a végösszeget – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. A nagyvárosokban értékesített lakások országos átlagai alapján a felújított téglalakások négyzetméterára az idei évben 441 ezer forint volt, ez 26 százalékkal haladja meg a felújítandó társaik átlagát. A felújított paneleket pedig 8 százalékkal drágábban, 279 ezer forintért lehet eladni, mint a felújítandókat.

 

Milliókat jelenthet a lakásfelújítás

 

     “Budapesten és a legnagyobb vidéki városokban lehetnek ennél nagyobb különbségek is” – ismertette az eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A fővárosban például a felújított téglalakások 29 százalékkal is drágábbak, így az átlagos négyzetmétáruk 479 ezer forint. A budapesti felújított paneleknek az átlagára 317 ezer forint négyzetméterenként, ami 13 százalékkal magasabb, mint a rosszabb állapotban lévőké.

     Győrben a budapestihez hasonlóak az különbségek, egy felújított téglalakás négyzetmétára átlagosan 308 ezer forint, a paneleké pedig 261 ezer forint. Debrecenben a felújított panelek árelőnye 6 százalékos, a téglalakásoknál azonban jóval magasabb, 42 százalékos az árkülönbség. Érdekes eredmény született Miskolcon: a felújított panelek átlagos négyzetméterára 141 ezer forint, ami 50 százalékkal haladja meg a felújítandók átlagárát. Székesfehérváron a felújított panelek 241 ezerért, a téglalakások 304 ezres átlagáron keltek el idén, ami előbbieknél 15, utóbbiaknál pedig 40 százalékos többletet jelent a felújítandókhoz képest.

     “A felújított lakások négyzetméterenként akár 50-100 ezer forintos többletet eredményezhetnek, ezért érdemes mindenképpen mérlegelni ezt a beruházást. A nagyvárosok országos átlagai alapján egy 50 négyzetméteres panelnél 1 millió forint, a téglalakásoknál pedig akár 3-5 millió forint is lehet a felújított lakások árelőnye” – mondta Balogh László. A szakember szerint azért is érdemes megfontolni a felújítást, mert jóval többen keresik a felújított lakásokat, ez pedig különösen vidéken igaz. Ugyanakkor a felújítandó lakások hamarabb, átlagosan 2-8 nappal elkelhetnek, mint a felújított társaik” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

     A felújított lakások iránti nagyobb keresletet a KSH lakásfelmérésre is alátámasztja. A magyar háztartások 13 százaléka – mintegy 500 ezer háztartás elégedetlen a jelenlegi lakáskörülményeivel és a környékkel. Ha pedig belevág egy lakásvásárlásba, akkor inkább jó állapotú, felújított lakásba szeretne menni, mint egy olyan ingatlanba, amelyet még korszerűsíteni kell. Az ingatlan.com elemzése szerint a lakáseladóknak érdemes tehát számításba venniük az esetleges felújítást és annak költségeit. Bár a felújítandó lakásokra kevesebbet költeni eladás előtt, és valamivel hamarabb gazdára találhatnak, a felújítottak a felújítás mértékétől függően jelentős ártöbbletet eredményezhetnek.

 

forrás: profitline.hu

Panelprogramot indítanak a kormányváltók

Írva: 31-03-2014 | Írta: Bara-Horváth Péter

Kategória: Panel program

Címkék: , , , ,

     Április 6-a után folytatják a panelprogramot, amit Orbánék 2010-ben leállítottak. Ez hozza ugyanis az igazi rezsicsökkentést.

 

Panelprogramot indítanak a kormányváltók 1. kép

 

     Önköltségmentes, évi 10 ezer új munkahelyet teremtő, energiahatékonysági lakásfelújítási programot indítanak a kormányváltók április 6-a után. Erről Nagy-Korsa Judit és dr. Varga László, a kormányváltók (MSZP, Együtt, DK, PM, MLP) két miskolci országgyűlési képviselőjelöltje beszélt kedden Miskolcon.

     Dr. Varga László elmondta: köztudomású, hogy az energiafelhasználás csökkentésének egyik legjobb módszere a lakások hőszigetelése. Magyarországon az épületek hőfelhasználása nagyon magas, de ezek között is a legpazarlóbbak a ’70-es, ’80-as években épült házgyári épületek, közismert nevükön a panelok. Miskolcon 45 ezer 886 ilyen lakás található, ez közel 100 ezer lakost jelent.

     Ezekből a számokból is látszik: jól döntött annak idején a szocialista városvezetés, hogy a legeredményesebb energiatakarékossági programot, a panelházak felújítását és a távfűtés korszerűsítését választotta.

     A város az első pályázati kiíráshoz 2002-ben csatlakozott, s 2010-ig minden évben élt is az állami pályázati források elnyerésének lehetőségével. Ennek köszönhetően a miskolci panellakások egyharmada megújult. A közös képviselők (nem a törvény hatására, önként) akkor kifüggesztették a lépcsőházak falára a megtakarításokról szóló összesítéseket is: 25-45 százalékos megtakarításokról szóltak a számok, de volt olyan eset is, hogy 60 százalékos energia-megtakarítást tudtak produkálni.

     2010-ben viszont jött az Orbán-kormány, s leállította a programot. Pedig ez volt az igazi rezsicsökkentés, nem pedig az, amit most a Fidesz erőltet. Alighanem ők is rájöttek erre, mert a választások közeledtével ismét elkezdtek ígérgetni panelfelújítás-ügyben is. Ez viszont – ismerve eddigi tevékenységüket – hiteltelen.

     Nagy-Korsa Judit kijelentette: április 6-a után az új kormány ismét beindítja a panelprogramot. Önköltségmentes, évi 10 ezer új munkahelyet teremtő, energiahatékonysági lakásfelújítási programot indítanak, melynek keretében a programban részt vevők fűtésszámlája már az első évtől kevesebb lesz. További energiahatékonysági és zöldenergia-beruházást is terveznek, ezekkel a programokkal biztosan és tartósan csökken majd a rezsi.

     De mindez ma már kevés, mert az Orbán-kormány ellehetetlenítette a lakásszövetkezeteket, társasházakat, nem fordított figyelmet a lakossági energetikai pályázatokra, tönkretette az építőipari vállalkozásokat.

     Éppen ezért, túl a panel-korszerűsítési pályázat újraindításán, gondoskodni kell a lakásszövetkezeteket, társasházak esetében egy sor, a közösségek jogait biztosító újraszabályozásáról. Például a közös költségek hátralékkezeléséről, vagy a lakásszövetkezetek, társasházak elővásárlási jogáról is. A bűncselekmények miatt felhalmozódott közösköltség-adósságot az állam előlegezze meg, a népegészségügyi szolgálat és a rendőrség pedig kapjon olyan jogosítványt, amely hatósági fellépéssel garantálja a normális és mások biztonságát nem veszélyeztető lakáshasználatot.

 

forrás: eszon.hu