panel villanyszerelés logo

Magyar ingatlanpiac: a húsvét és az áprilisi eső nem tett jót

Kategória: Panel rengeteg

Az áprilisi rossz idő, a Húsvét és a munkanapok alacsony száma nem kedvezett az ingatlanpiacnak, miután a márciusi kiugró forgalmat követően az április szerényebb forgalommal zárult. A 10 575 tranzakció ezzel együtt így is kiemelkedő, tavaly nyár óta az egyik legerősebb, azonban az egy évvel ezelőtti azonos időszaktól 16%-kal elmarad. Az év első négy hónapjában a Duna House becslése szerint 40 175 ingatlan cserélt gazdát. 2016-ban ugyanebben a négy hónapban a forgalom megközelítette a 46 ezret, ami 13%-kal magasabb érték az ideinél.

 

Magyar ingatlanpiac: a húsvét és az áprilisi eső nem tett jót

 

     Továbbra is élénk kereslet mutatkozik az idei évben. A Keresleti Index márciusról 1 százalékpontot javítva 85-re emelkedett. Tavaly ugyanekkor még 91-es értéken állt a mutató, de 2016-ban az év hátralevő részében már 74 volt az átlag, amit az idei év rendre felülmúl.

     Áprilisban a paneleket Kelet-Magyarországon 193-, nyugaton 184 ezer Forintos m2 áron vásárolták. Ugyanezért a típusért Pesten 303, Budán 362 ezret adtak. A téglaépítésű lakásért keleten 245 ezer Ft-ot fizettek, nyugaton 223-at négyzetméterenként. A főváros pesti oldalán 438-at, Budán 525-öt, a Belvárosban pedig átlag 663-at adtak ki a vevők. Budán a panelek a magas ár mellett is igen gyorsan elkeltek, átlag 80 nap alatt mindössze, de a Duna másik oldalán is csupán 107 napot töltöttek a piacon.

     Budapesten meghaladta a 30%-ot azon megvásárolt ingatlanok aránya, amelyek rosszabb minőségűek, illetve felújítandók. Közel ugyanekkora arányban vettek ilyet Pest Megyében is. Egyedül Kelet-Magyarországon volt alacsony, 19% ezek aránya. A nagyon jó minőség tette ki országszerte a forgalom nagy részét, megközelítőleg egyharmadát.

     Magasan a XIII. kerület iránt a legnagyobb az érdeklődés a fővárosban vásárolni szándékozók körében. Az összes budapesti vevőjelölt közel 18%-a megjelöli ezt a lokációt lehetséges célpontnak. Nem sokkal marad el a XIV. kerület sem 15%-kal, amelyet majdnem ugyanekkora aránnyal követ a VI. és VII. kerületek. 14% jelölte meg a budai oldalon a XI. kerületet, amellyel a Duna ezen oldalán a legnépszerűbb lett.

     Budapesten továbbra is jelentős a befektetők aránya. A vevők 41%-a vallotta magát annak áprilisban és átlag 31,3 milliót költöttek 68 m2 körüli ingatlanokra. Közel minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, az ő vásárlási átlaguk már kevesebb, 19,3 millió Ft volt, viszont kisebb, 50 m2-es lakásokat vettek. Vidéken 27-27% volt a nagyobba költözők és az elsőlakás vásárlók aránya. A befektetők itt kevesebb, 24%-ot tettek ki a forgalomból, 12,8 milliót költöttek átlagosan. Természetesen a nagyobb lakásra váltók költöttek a legtöbbet, hiszen eleve 112 m2-es ingatlanokat vettek. Ők 19,2 milliós átlagon kerestek új ingatlant maguknak.

     A fővárosi eladók harmada nyilatkozta, hogy nagyobb lakásba szeretne költözni. Közel ugyanennyien épp kisebbre vágynak. Minden ötödik budapesti eladó örökségtől vált meg, átlag 24,8 milliós áron. Vidéken is minden harmadik eladó költözne nagyobba, ám míg a budapestiek 24 milliós áron értékesítettek a továbblépés előtt, addig a vidékiek 15,6-on. Az eladók negyede értékesített örökséget, átlag 10,2 milliós áron.

     Budapesten idén áprilisban a 60-80 négyzetméter közötti lakások aránya magasan felülmúlta a tavalyi értékeket. Budán emellett nőtt a 80-100 négyzetméter közötti, Pesten pedig a 160 négyzetméter feletti lakások aránya is. Pesten szinte az összes négyzetméterár-kategóriában nőtt az arány az egy évvel ezelőttihez képest, míg Budán leginkább a magasabb kategóriák (550 ezer Ft/m2 felett) aránya ugrott meg. Vidéken ugyan mérsékeltebben, de szintén magasabb áron vásároltak az egy évvel ezelőttihez képest..

 

forrás: realista.hu

Megállíthatatlan a paneldrágulás

Kategória: Panel rengeteg

Erős márciusi forgalom jellemezte az ingatlanpiacot, amely ugyan 7 százalékos elmaradást mutat az egy évvel korábbi értékhez képest, mégis jelentősen túlmutat a tavalyi második féléven – áll a Duna House összefoglalójában.

 

Megállíthatatlan a paneldrágulás

 

     Megugró árak hatása

     Ahogy a Duna House korábban becsülte, 2016. második felét jellemző tranzakciószám gyengülés fő oka a korábban meredeken emelkedő ingatlanárak volt, melyet követően a piacnak szüksége volt egy adaptációs időszakra, ahol a vásárolni szándékozók kivárták az árak további irányát.

     A márciusi tranzakciószámok, de már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldalon nincs további várakozás egy esetleges árcsökkenésre. Ezt támasztja alá az az adat is, miszerint nő a saját célra vásárlók aránya a befektetőkhöz képest.

     Így alakultak az indexek

     84 pontra csökkent márciusban a Keresleti Index, mely elmarad az egy évvel ezelőtt mért értéktől, viszont így is magasabb, mint ami 2016. második felére volt jellemző.

     Három pontot csökkent a Duna House Országos Lakásindex értéke 2017. első negyedévében az előző év végéhez képest. A lakások ára reál értéken, azaz a fogyasztói árindexszel deflálva, 94 ponton stagnált az év első negyedévében. Mind az Országos Panel–, mind a Téglalakás Index csökkent az előző negyedévhez képest. Így a 2017. első negyedévi érték Panel Index esetében 125, Tégla Index esetén 111 pont volt.

     Megállíthatatlan a panel

     Nyugat-Magyarországon három ponttal csökkent a Panel Index értéke. Ezzel szemben a Tégla Index az ország nyugati felében egy ponttal növekedett. A keleti országrészben csökkent a Panel– és a Tégla Index értéke is. Előbbi csökkenés mértéke öt, utóbbié tíz százalékpont volt.

     Budapesten mérséklődtek a téglalakások árai, a Tégla Index két ponttal csökkent az előző negyedévhez képest és jelenleg a 123-as értéken áll. A panellakások ára ezzel szemben megállíthatatlan, további növekedés figyelhető meg így év elején is. Az index elérte a 155-ös nominális szintet. Az országban egyedül Budapesten nőtt a Panel Index értéke, vidéken ezzel szemben kisebb-nagyobb mértékű csökkenés volt az első negyedévben.

     Így alakultak az árak

     A Közép-Magyarországi régiót leszámítva, vidéken, a Nyugat-Dunántúlon vásároltak legmagasabb fajlagos- és négyzetméter áron is panellakást (217 ezer forintos négyzetméterár). Az Észak-Alföldi régió négyzetméter árai épphogy elmaradtak a dunántúli értéktől. A legalacsonyabb négyzetméter áron – 146 ezer Forintért – az Észak-Magyarországi régióban lehetett lakást vásárolni.

     A fővárosban Dél-Budán volt legmagasabb a panellakások négyzetméter ára év elején, amely szinte elérte a 400 ezer forintot is. Legolcsóbban Dél-Pesten lehetett panelt vásárolni, a két terület között közel 100 ezer forintos volt a négyzetméterár különbsége.

     A tégla lakások esetében a közép-magyarországi adatok kiugróan magasak. Az Észak-Alföldi régióban volt a második legmagasabb a négyzetméterár, de a kettő között nagy volt a szakadék, 478– és 292 ezer forintos négyzetméterár. Csakúgy, mint a panellakások esetében, az Észak-Magyarországi régióban lehetett legalacsonyabb, 163 ezer forintosos négyzetméter áron lakáshoz jutni.

     Budapesten Észak-Budán és a Belvárosi kerületekben haladta meg az 500 ezer forintot a lakások négyzetméter ára. A fővárosban nem volt olyan környék, ahol 400 ezer forint alatt lehetett volna egy négyzetméter téglalakást vásárolni.

     Itt lehetett alkudozni

     A Duna House adatai szerint a panellakások esetében az Észak-Alföldön volt lehetőség a legnagyobb alkura, átlag 6 százalékot lehetett csökkenteni az eladási áron. A budapesti belvárosban nem szívesen engedtek az árakon, csupán 2 százalékos volt az alku mértéke.

     A tégla lakások esetében ugyanakkora volt a legkisebb és a legnagyobb alku nagysága is, mint a panelek esetében. A 6 százalékos alkura Észak-Magyarországon, a 2 százalékosra az Észak-Alföldön volt lehetőség. Házak esetében nagyobb, 6 és 9 százalék közötti engedményt lehetett elérni. Legtöbbet az Észak-Alföldön kényszerültek engedni az eladók, míg legkevesebbet Pesten.

     Milyen ingatlant vásárolnak?

     Budán és Pesten is legnagyobb arányban 40-60 négyzetméter közötti lakásokat értékesítettek. A budai oldalon a kisebb méretű lakásokon kívül nem ritkák a 160 négyzetméter környéki alapterületű ingatlanok sem, arányuk elérte idén a 14 százalékot. 2016-hoz képest Budán a 40-60 és a 160 négyzetméter fölötti lakások aránya nőtt. A Duna mindkét oldalán nőtt a 450 ezer forint négyzetméterár felett értékesített lakások aránya az előző év azonos időszakához képest.

     Vidéken a legtöbb magasabb négyzetméter kategóriában nőttek az értékek az előző évhez képest. A magasabb négyzetméterárú lakások (200-250 ezer forint felett) aránya nőtt 2016. első negyedévéhez képest. Pest megyében a 25-40 millió forint között értékesített lakások aránya meghaladta az előző évi szintet, de a 15 millió forint alatti ingatlanok aránya elmaradt a korábbi értékektől. A közép-magyarországi értékek nélkül, vidéken a 10 millió forint felett eladott lakások aránya meghaladta a korábbi év értékeit.

 

forrás: tozsdeforum.hu

Szárnyalnak a fővárosi panelárak

Kategória: Panel bulvár

     Tovább drágultak a panelárak a harmadik negyedévben Magyarországon a Duna House legfrissebb számai szerint. Az Országos Lakásárindex 7 év után újra átlépte a 2008. I. negyedéves bázisértéket nominális értelemben. A legmeredekebb növekedést a fővárosi panelárak produkálták július és szeptember között, 7,6 százalékkal emelkedtek. A tranzakció számok 11 ezer körül alakultak szeptemberben, ami az augusztusi szinttel egyezik meg, míg az év első 9 hónapjában körülbelül 102 723 adásvétel történt.

 

Szárnyalnak a fővárosi panelárak

 

     A szeptemberi forgalom augusztushoz hasonlóan 11 ezer körüli szintet mutatott. Egy éve ugyanekkor, a piaci felemelkedés hatására már valamivel 10 ezer fölötti számban keltek el az ingatlanok a Duna House akkori becslése szerint, így a két hónap között 9%-os emelkedés mutatható ki. Szeptember első̋ fele még gyengébb, de a második már erősebb forgalmat mutatott.

     A becslés szerint idén összesen 102 723 ingatlan adás-vétel történt, ami már önmagában meghaladja a 2009-2013 közötti évek bármelyikét. Tavaly az első 9 hónapban a KSH adatai alapján 87 243 tranzakció zajlott. Valamelyest csökkent a kereslet az előző hónaphoz képest. A szeptemberi 90 százalékpontos adat ugyan az idei leggyengébbnek mondható, még így is az elmúlt évek átlaga fölötti érték.

     Egyik regionális és típusbéli árindex sem esett az elmúlt negyedévben a korábbihoz viszonyítva, sőt több mutatónál inkább a korábban elkezdődött meredek emelkedés volt tapasztalható. Ennek köszönhetően az Országos Lakásárindex 7 év után újra átlépte a 2008. I. negyedéves bázisértéket. Fontos azonban tudni, hogy ez nominális értéken igaz, a fogyasztói árindexszel deflált áradat 80 százalékponton áll, vagyis reál értelemben 20%-kal a válság előtti szint alatt vannak a lakásárak.

     Egy éve töretlen ütemben emelkedik az Országos Panel Index. Újabb 6 százalékpontos emelkedéssel 105 pontra ugrott nominális értéken, vagyis ezzel meghaladta a 2008. I. negyedévi bázist. Az Országos Tégla Index ugyancsak 6 pontos emelkedéssel a 97-es szintre emelkedett.

     Látványos a Kelet-Magyarországi Panel Index emelkedése a vidéki árindexek között. 2014. II. negyedévében még 81 ponton állt, majd ezt követően stabil növekedéssel most 107-re érkezett. Ugyanitt a tégla index szintén nagyot ugrott, de trendszerűséget itt még nem látni.A nyugat-magyarországi indexek nem mozdultak, a Tégla Index itt maradt 90 ponton, a Panel Index pedig csak egyetlen pontot emelkedett 83-ról 84-re.

     A Budapesti Panel Index produkálja a legmeredekebb emelkedést. A 2013. utolsó negyedévében produkált 77 százalékpontos történelmi mélypontjáról határozott emelkedésnek indult és mostanra elérte a 128 százalékpontos értéket nominális értelemben. Ezzel az egyedüli olyan index, amely reáláron is elérte, sőt 1 ponttal meg is haladta a 2008 év eleji bázist. A fővárosi Tégla Index is erősödött, bár kisebb mértékben. Jelenleg 115 ponton áll nominális és 91 ponton reáláron.

     A Duna House által közvetített ingatlanok eladási paraméterei alapján, idén a III. negyedévben Közép-Magyarországon vették átlagosan a legmagasabb négyzetméteráron a panellakásokat. Ebben a régióban 216 ezer Ft-ot adtak ki nm-enként, de nem sokkal maradt el a Nyugat-Dunántúl sem, ahol 172 ezret adtak. A legkevesebbet Észak-Magyarországon fizettek, átlag 120 ezer Forintot. A téglaépítésű̋ lakásokat ugyancsak a közép-magyarországi régióban vásárolták a legmagasabb átlagáron, 302 ezer Ft-ért. Ezt az adatot elsősorban a főváros belső̋ kerületeinek áradatai húzták fel. A nyugati országrészen lett szintén a vidéki árak között a legmagasabb átlag, a Nyugat-Dunántúlon 232 ezer, Dél- Dunántúlon pedig 222 ezer Ft-ot adtak a vevők négyzetméterenként. Akárcsak a panelek esetében, a téglaépítésű̋ lakásokért is Észak-Magyarországon kellett a legkisebb összeget kiadni, itt ez a típus átlaga 116 ezer Ft/nm volt.

     Néhány soproni fejlesztésnek köszönhetően Nyugat-Dunántúlon vásároltak a legnagyobb arányban, a Duna House által közvetített ingatlanok 11%-ában újépítésű̋ ingatlant. Az ország többi részén ez a típus az adott régió piacának csak 2-5%-át tette ki. Felújítandó, vagy gyengébb („lakható” besorolású) lakást a Közép-Dunántúlon vettek legnagyobb arányban (40%). Az országban tehát továbbra is inkább a jó vagy kiváló ingatlanokat vásárolták.

     Az észak-magyarországi régiót nemcsak a legalacsonyabb átlag négyzetméterárak jellemezték a III. negyedévben, hanem a legmagasabb alkuk is. Itt a panelekre 6%, a tégla lakásokra 7%, a családi házakra pedig 8%-os átlagos vevői alku volt jellemző̋. Országos szinten alacsonynak volt mondható a árlevitel mértéke, vagyis az különbség, amennyivel az eredetileg elképzelt árat kellett módosítani, hogy a vevők érdeklődését felkeltse az ingatlan. A panel és téglaépítésű̋ lakásoknál ez az adat csupán 0-2% között volt, a családi házaknál pedig 3-5%.

     A Duna House által közvetített ingatlanok 2014 III.- és az idei III. negyedévi adatok összehasonlítása jól mutatja az árak elmozdulását a fővárosban. Budán a 300 ezer Ft/nm alatti ársávok csökkentek és az e fölöttiek nőttek, legnagyobb mértékben épp a 400 ezer Ft/nm felettiek esetében. Egy éve még ez a sáv a tranzakciók 14%-át tették ki, idén pedig már a 38%-át. Pesten ugyanez a jelenség figyelhető̋ meg a 250 ezer Ft/nm sáv fölött. Itt a legdrágább, 400 ezer fölöttiek sávja is nagyot ugrott 5%-ról 18%-ra.

     Vidéken (Közép-Mo. nélkül) hasonló a helyzet. Bár a legtöbben továbbra is a 100-150 ezer Ft/nm árkategóriát vették, ennek aránya 42%-ról 32%-ra esett és inkább az e fölöttiek erősödtek. Pest-Megyében a 150-200 és a 100-150 ezer Ft/nm sávok voltak a legerősebbek, de mindkettő̋ veszített arányából a megyében egy év alatt és itt is a 200 ezer Ft/nm feletti kategóriák erősödtek.

 

forrás: resourceinfo.hu

 

Élénkült a használt lakások piaca

Kategória: Panel bulvár

     Az Otthon Centrum (OC) kicsivel 10 százalék feletti, míg a Duna House (DH) 13 százalékos forgalombővülésről számolt be az első félévben a használt lakások piacán az MTI-hez eljuttatott elemzésében..

 

Élénkült a használt lakások piaca

 

     Az Otthon Centrum adatai szerint Budapesten a téglaépítésű lakások közül a 9 millió forintos, 45-55 négyzetméter alapterületűek voltak kelendők. A paneleknél is ez az alapterület dominált, de ott az ár felment 10 millió forintig. A családi házak körében a 20 millióba kerülő, 80 és 100 négyzetméter közöttiek voltak a legkelendőbbek.

     A keleti és nyugati országrész használtlakás-piaca nagyon közel került egymáshoz. A tégla és a panel lakások közül is a 7-8 milliósakat, míg a családi házaknál a 8 milliósakat keresték a vevők. A DH adatai szerint Budapesten egy átlagos panellakás fajlagos ára 177 ezer forint/négyzetméter, ennél csak Győr-Moson-Sopron megyében mértek magasabb átlagárat, 182 ezer forintot. A legolcsóbb Borsod-Abaúj-Zemplén megye 84 ezer forinttal.

     A fővárosi kerületek közül a DH felmérése szerint Angyalföld, a második kerület, Zugló, majd a hatodik és a hetedik kerület a legnépszerűbbek. A teljes piacra a Duna House adott becslést, ez 45 ezer volt az első félévben. A 13 százalékos bővülés előrevetíti azt, hogy az év végére elérheti a forgalom a bűvös 100 ezret.

     A növekvő keresletet két tényezővel magyarázza az OC: az elhalasztott kereslettel, illetve azzal, hogy a jelenlegi kamatszint ide vonzza már a befektetőket is. A mai árakkal és bérleti díjakkal kalkulálva a hozam – 10 éves befektetési időszakot alapul véve – 7-8 százalék. Az áralku az egy évvel ezelőtti 14 százalékról 12 százalékra csökkent az idei első félévben az OC tapasztalata szerint. Ebből 4,2 százalék volt az árcsökkentés, míg 7,8 százalék a szerződéskori alku.

     Az átlagos alku ennyi a DH-nál is, de ott megjelennek a kerületek és a megyék adatai is. Például a legnépszerűbb Angyalföldön csak 8 százalék volt az alku, míg a huszonkettedik és a huszonharmadik kerületben 11 százalék. Vidéken magasabb az alku aránya, például Zalában 14, Békésben 15 százalék.

     Az értékesítési idő a forgalom növekedésével fordított arányban csökkent. Az OC adatai szerint a tégla lakásoknál egy év alatt 140-ről 127 napra, a paneleknél 96-ról 90 napra. A családi házaknál ugyanakkor 216-ról 231 napra nőtt az értékesítési idő.

 

forrás: hirado.hu

 

Itt veszik a legtöbb panellakást

Kategória: Panel bulvár

     Itt veszik a legtöbb panellakást; A viszonylag erős idei ingatlanpiaci forgalom a harmadik hónapban sem esett vissza, sőt az adás-vételek száma az elmúlt két év egyik legmagasabb adata lett. A 8 124 darab tranzakció 21 százalékkal erősebb a tavaly márciusi adatnál és az első negyedéves, eddig összesen közel 21 ezres darabszám is 12 százalékos növekedést jelent a 2013-as év azonos időszakához viszonyítva. Ez a trend ugyan túlmutat a szezonalitáson, de az összehasonlítást torzíthatja, hogy tavaly márciusban még nehezítette a kemény időjárás az értékesítési folyamatokat, és több tranzakció a későbbi hónapokra csúszott. Bár a Keresleti Index egy százalékpontot esett az előző hónaphoz viszonyítva, a 86 pontos érték így is az elmúlt két év második legerősebb keresletét mutatja a februárt követően – derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből.

 

Itt veszik a legtöbb panellakást 1. kép

 

     Másfél éve, vagyis 2012 utolsó negyedéve óta lényegében 81 százalékponton stagnál az Országos Lakásindex. Az idei első negyedév mozdulatlansága azért is meglepő adat, mert a 2014-es piaci forgalom kiemelkedő, és a kereslet is kiugró értékeket mutat. A piac élénkülésének elvi velejárója az áremelkedés, de a típusbeli árindexek ellentétesen mozdultak ki, így ezek összhatása további stagnálást eredményezett. Jól mutatják a típusok árindexeinek ellentétes irányát a DH összevont Országos Panel- és Téglalakás Indexei. A panelek ára 2 százalékpontot felfelé-, a téglalakások ára épp ugyanennyit lefelé mozdult. Ez utóbbi most 82 ponton áll, ami csupán egy ponttal több, mint fél éve mért mindenkori minimum. A panelek felfelé mozdulásában szerepet játszhat, hogy az élénk keresletre ez a típus gyorsabban képes reagálni, miután az áraik (a típuslakások miatt) jobban összehasonlíthatóak mint a téglaépítésűeknél.

     A vidéki árindexek már némileg árnyalják a képet. A keleti országrészben a panelek ára már másfél éve lassan emelkedik, s mostanra a 83 pontos értékéve visszatért a 2010-2012 közötti szintre. Ugyanitt a téglalakások ára már négy éve lényegében stagnál. Nyugaton a panelek ára csak 1 pontot emelkedett, viszont a téglalakás ára elérte történeti mélypontját és 76 pontra esett. A fővárosi panelek ára 3 százalékpontot emelkedett, ezzel 80-on áll, ami az elmúlt 3 év stagnálásának átlaga körüli érték. Ugyanez a helyzet a téglalakásoknál is, ahol ugyan 2 pontos eséssel 90 százalékpontra esett az árindex, de ez sem mutat trendet, hanem szintén az elmúlt 3 év statikus szintjének felel meg.

     Az idei első negyedév összesített eladási adatai alapján a legalacsonyabb négyzetméteráron Észak-Magyarországon vásárolták a panellakásokat. Itt éppen hogy 100 ezer forint fölött kelt el egy négyzetméter. A megvásárolt lakások zömét miskolci és kazincbarcikai panelek tették ki. Nyugat-Magyarországon már 135 ezer-, Közép-magyarországon (beleértve a fővárost is) 160 ezer forint volt egy négyzetméter vételára. Budapesten Dél-Buda lett a legdrágább, itt 214 ezret fizettek, a legolcsóbb pedig a Belváros (ez lényegében a VIII.ker.), ahol pedig 145-öt négyzetméterenként. Az észak-magyarországi régió a tégla lakások tekintetében is sereghajtó lett, sőt talán még súlyosabb a helyzet, mint a paneleknél, ugyanis az egyébként drágábbnak számító téglalakások ára pontosan ugyanazt a 101 ezer forintos átlagot mutatja. A nyugati régiókban ennél jóval magasabb áron keltek el a téglalakások, nagyjából 180 ezer Ft/m2 áron, de az alföldi megyék is 165 ezer forint körül teljesítettek. A közép-magyarországi területen közel 230 ezer Ft/m2 volt az eladási átlag, ezen belül Észak-Buda a legdrágább, ahol négyzetméterenként 321 ezer forintért keltek el a lakások. A főváros legolcsóbb területe a tégla lakások tekintetében Dél-Pest volt, itt az átlagos négyzetméter ár 215 ezer forint volt.

     Az idei első negyedévben továbbra is gyenge volt az újépítésű lakások forgalma. A legmagasabb arányban ezt a típust a Dél-Alföldön vásárolták 4 százalékban, a többi régióban pedig csak ez alatt. A minőségi skála másik végét, vagyis a felújítandó lakásokat Nyugat-Dunántúlon vették a legnagyobb arányban 9 százalékkal. Vagyis továbbra is a”jó” és „nagyon jó” besorolású ingatlanok a kelendőek.

     A téglalakások észak-magyarországi alacsony átlagárára magyarázat lehet a magas árcsökkentés is. Itt 8 százalékkal kellett engedni az eredeti elképzelésekből, hogy a vevők érdeklődését egyáltalán felkeltse, akik további 7 százalékot alkudtak még az árból. Összehasonlításképp Észak-Pesten elég volt átlag 3 százalékot engedni és az alku is csak 4 százalék volt. Továbbra is a családi házak eladóinak kellett a legnagyobb csökkenést elszenvedniük, ezen belül például a dunántúliaknak, ahol az összes árcsökkenés elérte a 19 százalékot, vagy az észak-alföldieknek, ahol ez az érték 20 százalék lett.

     A budapesti vevők harmada első laskását vásárolta meg márciusban. – áll a Duna House elemzésében. Átlagosan 14,4 millió Forintot költöttek 58 négyzetméteres ingatlanjukra. Közel minden negyedik vevő befektetőnek vallotta magát, ők kisebb lakásokat vettek (50 m2) és kevesebbet is költöttek, valamivel 12 millió alatt. Vidéken hasonló az arány, vagyis 33 százalék az elsőlakás vásárlóké és 23 százalék a befektetőké. Itt inkább a vevők státuszában találni kiugró adatot, hiszen míg Budapesten a vevők 29 százaléka vallotta magát beosztottnak, addig vidéken ez a tábor az összes vevő 52 százaléka lett. Ők 9,3 millió forintot költöttek átlagban és 70 négyzetméter körüli lakásokat vettek.

 

forrás: penzcentrum.hu

 

Itt vesznek panellakást a tehetősebb magyarok

Kategória: Panel bulvár

     Erősebben kezdett az idei év a tavalyinál, miután 2013. januárjában 8,7 százalékkal kevesebb panellakást vásároltak, mint idén az első hónapban – derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. Az év első három hete még ennél is nagyobb ingatlan adás-vételi darabszámot sejtetett, de ez a folyamat az utolsó héten látványosan lelassult. A lassulás hátterében a forintgyengülés áll, amely mind eladói, mind vevői oldalról befolyásolta a szereplőket. A devizában eladósodott eladóknak nem kedvez a gyenge forint, ugyanis a hitel végtörlesztésének összege jelentősen emelkedik. Vevői oldalon a hitelt felvevők bizonytalanodtak el a Jegybank lehetséges válaszreakciói miatt, mivel kamatemelés esetén más feltételekkel juthatnak forráshoz. Meglepően magas szintre ugrott januárban a Kereslet Index. A 83 pontos érték az elmúlt két év egyik legkiemelkedőbb adata, amelynek okát nehéz egyelőre megmagyarázni. Nagy kérdés, hogy ez egyszeri kiugrás, vagy ezen a szinten marad a kereslet a következő hónapokban is.

 

Itt vesznek panellakást a tehetősebb magyarok 1. kép

 

     Januárban hasonló áron, valamivel 6,7 millió fölött vásároltak panellakást az ország két felében, de míg a keleti oldalon 111 ezret adtak egy négyzetméterért, addig nyugatabbra már 125 ezret. Ugyanezért a lakástípusért Pesten 170 ezret, Budán 197 ezret fizettek a vevők. A téglalakások estében a keleti országrészben 144 ezret adtak ki egy m2-ért, nyugaton 160-at, Pesten viszont már 220 ezret. A budai oldalon szinte a keleti régiók dupláját, 283 ezret fizettek a vásárlók, a belvárosban még ennél is többet 294 ezret átlagban.

     Messze a legnagyobb érdeklődés a XIII. kerület iránt mutatkozott, vagyis a Duna House ingatlanirodáiban érdeklődők 17,6 százalékban biztosan megjelölték ezt a lokációt, mint potenciális vásárlási helyszínt. Szinte azonos érdeklődés övezte 16 százalékos megjelöléssel a VI., XI., és XIV. kerületeket, majd valamivel lemaradva a VII. következett a népszerűségi listán. A legkisebb érdeklődés a XX.-XXIII. Kerületek iránt mutatkozott. Ezek egyike sem érte el a 4 százalékot.

     Pest Megyében a családi házaikat értékesítők szenvedték el januárban a legnagyobb árcsökkenést. Átlagosan 10 százalékot kellett engedniük az árból, hogy a vevők érdeklődését felkeltsék, majd további 10 százalékos vásárlói alku következett. A legjobban árazható ingatlannak a fővárosi panel bizonyult, ahol elegendő volt a 2 százalékos árkorrekció és a vevők is csak további 5 százalékot faragtak az árból.

     Januárban a fővárosban elkelt lakások vevőinek fele vallotta magát beosztottnak. Kereken 11 millió Forintos átlagon vásároltak 55 négyzetméteres méretű ingatlanokat. Vidéken a beosztottak 8,4 milliót költöttek átlagosan a megvásárolt lakásokra. Ugyanitt a vevők negyede elsőlakás vásárlással indokolta a beruházást, másik negyede pedig nagyobb lakásba költözéssel.

     Magas, 46 százalékos volt azon fővárosi eladók aránya, akik nagyobb lakásba költöznek. A „kinőtt”, 48 négyzetméteres ingatlantól átlag 10,5 millióért váltak meg. Jóval kisebb, csupán 27 százalék volt azok aránya a piacon, akik épp ellenkezőleg, vagyis kisebbe mennének. Vidéken valamivel kisebb, de így is szintén a legnagyobb eladói tábor a nagyobba költözőké volt. Nem sokkal maradt el tőlük az örökölt ingatlanjukat értékesítők 17 százalékkal.

     Nincs azonban jelentős eltérés a megvásárolt ingatlanok paramétereiben vidéken. A legkedveltebb méret a 40-60 négyzetméter közötti, amely a tranzakciók 46 százalékát tették ki az év első hónapjában. Ennek nagyjából a fele volt a valamivel nagyobb 60-80 négyzetméter közötti adás-vétel és 11 százalék a 20-40 közöttieké. Budán—a tavalyi első hónappal összehasonlítva—feltűnik, hogy mindegyik 10 és 30 millió közötti lakásár kategóriában nagyobb volt a vásárlói kedv. Tavaly ugyanekkor 10 és 15 millió között zajlott minden tízedik tranzakció, idén januárban szinte megduplázódott az arány, és ugyanez látható a magasabb árkategóriákban is. Pesten is kicsit a drágábbak felé érzékelhető elmozdulás a 10 millió alattiak kárára, de így is 42 százalékkal a legtöbb eladott ingatlan 5-10 millió között került ki.

 

forrás: penzcentrum.hu

 

Nem feltétlenül a pesti panel a drágább

Kategória: Panel bulvár

     Akár több mint a duplája is lehet egy panel négyzetméterára az ország különböző pontjain. A Duna House elemzése megmutatja, hogy az egyes hazai lakótelepeken idén mennyiért keltek el a panellakások..

 

Nem feltétlenül a pesti panel a drágább 1. kép

 

     Nem feltétlenül Budapest a drágább és a vidék az olcsóbb, mint ahogyan azt sokan gondolják. Vannak a fővárosnak olyan lakótelepei, amelyeken alacsonyabb áron vásároltak idén, mint mondjuk a nyugati országrészen. Sopronban például a fővárosi középmezőny áraival megegyező 171 ezer Ft/m2 áron vették idén a paneleket, de a győri 155 ezres átlag is ver jó néhány budapesti lakótelepet.

     Budapesten ugyanis van olyan lakótelep – mégpedig a Havanna –, ahol mindössze 119 ezer forintot ért egy négyzetméter. Pedig a több mint 6000 lakásos blokk már régen nem olyan, mint amikor rossz híre ment, sokat fejlődött az elmúlt 20 évben, és a KÖKI megújulásával a közlekedése is könnyebbé vált. A Havanna ezzel az árkategóriával a vidéki középmezőny szintjével azonos, vagyis egyes városok ennél még olcsóbbak. Mindjárt három nagyobb város is becsúszott a 100 ezres m2-árszint alá: Tatabánya, Szolnok és a 94 ezerrel sereghajtó Miskolc. A miskolci Avas lakótelep – az ország egyik legnagyobb blokkja –, 10 és félezer lakásával Eger méretűnek mondható, vagyis itt lakik kb. a város egynegyede.

     A Duna House elemzése szerint a budapesti (és ezzel az országos) ranglista élén a Pók utcai lakótelep áll, ahol egy négyzetméterért idén 222 ezer forintot fizettek a vásárlók. A 200 ezres ársáv fölé csak Gazdagrét tudott még bekerülni, ahol 206 ezer forint volt az átlag.

 

forrás: piacesprofit.hu