A Duna House becslése szerint az év első felében a 2015-i első hat hónappal nagyjából megegyező számú adásvétel zajlott a piacon, utána viszont csökkenés tapasztalható a tavalyihoz mérten. Az ingatlan-közvetítő a 2015-i azonos időszakban 114 500 adás-vételt becsült, az idén pedig 110 ezret.
A jelenség hátterében nagy valószínűséggel az újlakás-piac bővülése áll, mivel az ilyen lakások vásárlói nagy többségében csak előszerződést kötnek, ekként egyelőre láthatatlanok a statisztikában. A keresletben is tapasztalható a júliusi fordulat, ugyanis az addig esést mutató index ott fordult, és azóta 80 százalékpont körüli értéken stagnál. Az aktuális, októberi érték az indexben 78 pont.
Az országos lakásindex további emelkedést mutatott a III. negyedévben is. Az idei mutató 104 pontról indult, majd 110-re ugrott a II. negyedévben, és a harmadikban már 113-ra emelkedett. Egy éve ugyanebben az időszakban 95, két éve 83, három éve pedig a történelmi mélyponton 80 százalékponton állt az index. Az aktuális mutató fogyasztói árindexszel csökkentett értéke 89 pont, vagyis még több mint 10%-kal elmarad a válság előtti szinttől.
Az országos panel- és a téglalakás-index is újabb csúcsokat ért el. Az előző 118 ponton áll, az utóbbi 107 pontos rekordot ért el. Az emelkedés mértéke a panelek esetében 3, a téglalakásoknál 2 százalékpont volt az előző negyedévhez képest. Reálértéken a panelek 94, a téglalakások 85 ponton állnak.
Az ország keleti felében a panelek ára történelmi (114) csúcspontjára érkezett a III. negyedévben, a téglalakásoké 3 pontos emelkedést követően 104-re emelkedett. Nyugat-Magyarországon a panelek áremelkedése két év óta töretlen, 104 ponton áll, a téglalakásoké viszont továbbra is bizonytalanul viselkedik: 2 pont csökkenés után 98-on áll, ami még így is az elmúlt 7 év egyik legjobb adata.
Megállíthatatlan fővárosi panelek árnövekedése, bár a múlt két negyedévben lassulni látszik az emelkedés. A III. negyedévben 2 pontot emelkedett a budapesti panelindex, és 144 ponton áll, ami reálértéken 114-es szint. A főváros téglalakás-indexe az idén 126-os történelmi csúccsal kezdett, aztán a II. negyedévben 119-re zuhant, most a 124-es értéken áll. Reálértéken 98 százalékpont, ami nagyjából a 2008-i értékkel azonos szint.
Panellakásokat a Nyugat-Dunántúlon vásárolták a legmagasabb négyzetméteráron a III. negyedévben. Ott 216 ezer Ft-ot fizettek ezért a lakástípusért, a legolcsóbbnak számító észak-magyarországi régióban csupán 118 ezret. A fővárosban Pest déli részén volt 300 ezer Ft alatt az eladott panelek átlagos négyzetméterára. A legtöbbet Buda déli részén fizettek ezért a típusért, mégpedig 365 ezer Ft-ot négyzetméterenként. Téglaépítésű lakások az erősebb régiókban 250–270 ezer Ft/m2 körül keltek el a III. negyedévben. A déli országrészekben ennél alacsonyabb, 200–210 ezer forint volt az átlag, a legalacsonyabb árakkal pedig szintén Észak-Magyarországon találkozni, ahol az átlag 256 ezer Ft volt.
Budapesten nem a Belvárosban, hanem Észak-Budán mérték a legmagasabb átlagértéket, 561 ezer Ft/m2. A Belváros átlaga csupán 467 ezer Ft volt, igaz, hogy ezen belül az V. kerületben négyzetméterenként több mint 700 ezer Ft-ért keltek el a lakások. Dél-Pest ebben a típusban is alulmaradt, 356 ezer forintot adtak ott egy négyzetméterért.
A Duna House adatai szerint a III. negyedévben a panellakásokra Észak-Magyarországon alkudtak a legtöbbet, ahol a vevők átlag 7%-ot tudtak lefaragni az árból; Dél-Pesten viszont csak két százalékot. Téglalakásra országszerte 4–5% volt a vevői alku mértéke. Családi házakra Budapesten 5–6% alku volt jellemző, vidéken ennél magasabb, 7–9%.
Még mindig magas a befektetők aránya a fővárosban. Októberben 43% volt az összes eladás között, átlag 24,6 millió forint értékben. Minden negyedik vevő elsőlakás-vásárló volt, 51 m2 körüli ingatlanokat vettek 17,6 milliós átlagáron. A harmadik legnagyobb csoport a nagyobba költözőké – a piac 15%-ával. Vidéken a nagyobba költözők vannak többségen, a piac 31%-át adják, és 100 m2 körüli ingatlanokat vásároltak 18,2 millió forint körüli összegért. A befektetők (arányuk 25%), 60 m2-es lakásokat kerestek 11,8 milliós áron. Csaknem ennyien voltak az elsőlakás-vásárlók, ők a 70 m2 körüli lakásokat kedvelték és 10,9 milliós ár körül választottak.
Budapesten az eladók fele nyilatkozott úgy, hogy az eladás hátterében a nagyobb lakásba költözés szándéka áll. Átlag 57 m2-es lakásaiktól váltak meg 24,2 milliós áron. Ugyanitt 22% az örökölt ingatlanját értékesítette átlag 21,1 millió Ft körül. Kisebbe az eladók 14%-a vágyik. Vidéken is a nagyobba költözők adták az eladók legnagyobb részét, 31%-át. Ők 63 m2-es lakásaikat adták el 12,9 milliós átlagáron. Nagyjából ugyanekkora volt az örökösök tábora, átlag 9,3 milliós eladással. Kisebbe az eladók ötöde vágyik, aki 110 m2-es ingatlanjaitól vált meg.
Budán már az eladott ingatlanok közel 60%-át adják azok, melyek négyzetméterára meghaladta a 400 ezer forintot. Tavaly ugyanebben az időszakban ez a forgalom 38%-a volt csupán. Ugyanez a megvett ingatlanok fajlagos árában is látszik: 2015. III. negyedévben a 40 millió fölötti ingatlanok 17%-ot hasítottak ki a piacból, az idén már ugyanezek 28%-ot. Pesten 400 ezer Ft/m2 fölötti áron az ingatlanok 35%-a kelt el, a tavalyi 18%-hoz képest. Vidéken a 200 ezer Ft/m2 fölötti sávokban érezhető a drágulás egy év összehasonlításában. Tavaly ezeket a forgalom 20%-ában vették, idén már 31%-ban. Pest megyében már csak kisebb mértékben figyelhető meg a drágulás. Országszerte továbbra is a 40–60 m2 közötti méretkategória a legkedveltebb, a forgalomnak kb. 40%-át adja.
forrás: infovilag.hu
