panel villanyszerelés logo

Kevesebb fűtés és meleg víz kell a panelben élőknek

Kategória: Panel program

Szeged – Felújította a Szetáv az újszegedi fűtőművének épületét. A berendezések egy részét modernizálták, az épület többi részét pedig munkaállomássá alakították.

 

Kevesebb fűtés és meleg víz kell a panelben élőknek

 

     Az odesszai nagy fűtőműben jártunk Újszegeden, amelynek teljes területén eddig fűtőmű és kazánház működött 1200 négyzetméteren. A technológia előrehaladtával azonban kisebbek lettek a berendezések, így az épületet átalakították.

     – Ez például az egész lakótelepnek a háztartási melegvíz-előállító rendszere, amelynek mérete körülbelül a tizede az előzőnek. A még itt látható régi, vízköves berendezéseket elbontjuk majd – mutatta Kóbor Balázs, a Szetáv Kft. ügyvezetője. Hozzátette, a háztartási meleg víz igénye az ötödére csökkent 20 év alatt azáltal, hogy vízórákat szereltek fel a lakosságnál, és az előállítása sem azzal a technológiával történik, mint régen, így az új berendezés kisebb helyet foglal.

     Mivel csökken a berendezések mérete, a tér pedig adott volt, átalakították az egész épületet: a nagy gépészeti tereket lebontották, a felszabaduló helyekre beköltöztették a Csongor téri épületben dolgozó munkásokat. Korábban megírtuk (2018. április 17.: Megújul a városrész – több zöld terület és parkoló lesz), az épület fenntartása nem költséghatékony, így tavaly áprilisban döntött arról a közgyűlés, hogy a város megveszi az épületet a szolgáltatótól, később lebontja, helyére parkolókat épít. A költözés már lezajlott, az ottani műszaki állomány – az esztergályosok, a gépészek, a lakossági karbantartók – munkaállomása Újszegeden lesz.

      – A panelprogram miatt a fűtési igény is összement: a hőelőállítás ezen a hőközponton keresztül történik – magyarázta a másik terembe átérve Kóbor Balázs, és mutatta a már megújult eszközparkot. Ami korábban az egész épületet elfoglalta, most a negyedét sem – ezek a kor mostani színvonalának megfelelő gépészeti berendezések. – Vannak régi kazánjaink is, olyanok, amelyeket 1974-ben gyártottak. Egy új annyira drága – 80 millió forint darabja –, hogy egyszerre nem tudjuk mindet kicserélni. Nemcsak az a baj velük, hogy elavultak, hanem az is, hogy lecsökkent a lakosság hőigénye, ezekkel az óriási vasakkal nem lehet alapjáraton üzemelni, így nem hatékonyak – magyarázta a kazánok működési elvét az ügyvezető. Hozzátette, a gépészeti átalakításra így is 100 millió forintot költöttek.

     Kóbor Balázstól megtudtuk, ahol a személyi állomány dolgozik, ott a teljes fűtés-, vízvezeték-, elektromos felújítás és hideg-meleg burkolás megtörtént. Az épület többi részén később szeretnének nyílászárókat cserélni, valamint a környéket is rendbe szeretnék tenni, parkolóhelyeket alakítanának ki.

 
forrás: delmagyar.hu

Társasházak tűzvédelme: új tájékoztató kiadvány a tűzoltóktól

Kategória: Panel program

Elsősorban a panelszerkezetű épületekben lakók által felmerült leggyakoribb kérdésekre adja meg a választ a Lánglovagok Egyesület új kiadványa: a Társasházak tűzvédelme.

 

Társasházak tűzvédelme: új tájékoztató kiadvány a tűzoltóktól

 

     Elektronikus és nyomtatott formában megjelent a Lánglovagok Egyesület tűzvédelmi tájékoztató kiadványa. A Társasházak tűzvédelme című írás elsősorban a panelszerkezetű épületekben lakók által felmerült leggyakoribb kérdésekre adja meg a választ.

     A kiadvány egyebek között foglalkozik a menekülési útvonalakon történő szabálytalan tárolással, a vagyonvédelmi rácsokkal. A dohányzással, a tűzoltó készülékekkel, a hő- és füstelvezető berendezésekkel, a száraztűzivízvezeték-rendszerrel, a tűzoltási felvonulási területtel. Azzal is, hogy tűz esetén milyen információkat szükséges megadni a 105-ös vagy 112-es segélyhívó tárcsázása után.

     A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, valamint az adó 1%-ából érkezett felajánlásokból 3000 példányban készült el a kiadvány. Ezek nagy részét a Lánglovagok Egyesület társasházak közös képviselőin keresztül juttatja el az érintetteknek. Az írás ugyanakkor elektronikus formában is elérhető, szabadon terjeszthető.

 
forrás: Társasházak tűzvédelme letölthető innen

“Én megúsztam a panel-élményt a Volga szállóval: megépítettem, le is bontották”

Kategória: Panel program

Finta József építészt kérdezték a Lázár János-féle panelátépítős bizottságról, a magyar “SI-faktorról”, és Budapest jövőjéről

 

Finta József építészt kérdezték a Lázár János-féle panelátépítős bizottságról

 

     Mi lenne az a város, mely Budapest előtt példaként állhatna?

     “Budapest. Ámítóan szép az egész város. Nagyon szeretem Bécset, a négymilliárd schillinges osztrák hitel miatt sokat jártam oda, mert osztrák hitelből, osztrák kivitelői segítséggel épültek meg olyan Finta tervezte hotelek, mint a Taverna, a Novotel, a Penta, a Forum (a mai Intercontinental), az Intercontinental (a mai Marriott), de Budapesten lakni jobb, mert páratlan az a lépték, amit a Duna ad a városnak, és az a városkép és hangulat, amit még az építészek sem tudtak szétverni. A legrosszabb, ami a várossal történt, a panelek felépítése volt, ha valamit kiradírozhatnék a városból, ez lenne az. A Lázár János-féle panelátépítős bizottságában benne voltam, de sajnos túl sokba került volna a hódmezővásárhelyi kísérlet.”

 

     Ezzel a programmal nemcsak a pénz volt a gond …

     “Persze, a magyar “SI-faktor” is belejátszhatott, a “sárga irigység”, hogy miért újul meg a szomszéd panelblokkja, ha az övé nem. Pedig a lakótelepeken már az is segíthetne, ha néhány emeletet leszednének róluk, mert ez monokróm beépítés nem igazán alkalmas emberi létezésre. Én megúsztam a panel-élményt a Volga szállóval; megépítettem, le is bontották, szerintem személyes gyűlölködés vagy ostobaság állt a háttérben. De mint mondtam, erdélyi vagyok, szerintem minket az jellemez, hogy nem hagyjuk olyan nagyon kicsinálni magunkat.”

 

A cikk további részeit itt olvashatjátok: hvg.hu

Panelből is lehet luxuslakás, viskóból álomházikó

Kategória: Panel program

A festés és tapétázás ma a leggyakoribb lakásfelújítási cél, a lakosság átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra – derül ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Az eredmények szerint a felújítási célok között a második és harmadik helyen a nyílászárók cseréje és a fürdőszoba felújítása szerepel.

 

Milyen felújítást végezne otthonán?

 

     Azok, akik rendelkeznek lakáscélú megtakarítással, a kutatás alapján az átlagnál többet fordítanának renoválásra, így még több kreatív átalakításra nyílik lehetőségük.

     40-re révbe érünk

     A magyarok többségének (mintegy 55 százalékának) van valamilyen lakással kapcsolatos jövőbeni szándéka, közülük a legtöbben (25%) a saját ingatlan felújítását, modernizálását tervezik. A Fundamenta országos reprezentatív kutatásának eredményei alapján a 30-as és 40-es korosztályban a legjellemzőbb, hogy végső otthonként gondolnak a meglévő lakásukra, így ebben az életkorban, és az első gyerek megszületését követően válik hangsúlyossá az ingatlan „rendberakásának” kérdése is.

     A népszerű lakásfelújítási szándékok főként a lakás komfortosságát és energiahatékonyságát érintik. A festés és tapétázás a legnépszerűbb cél, a felújítást tervezők 62 százaléka gondolkodik ebben, második leggyakoribb a nyílászárók cseréje (44 százalék). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a fürdőszoba felújítása (40 százalék) került, majd a sorban a hőszigetelés, a fűtési rendszer, valamint a padló és konyha felújítása következik.

     A kutatásból az is kiderül, hogy a konyha, az elektromos hálózat és a vízvezeték felújításának terve jobban előtérbe kerül, amikor a renoválás nem a meglévő saját, hanem új lakás vásárlásához kapcsolódik. A legbevállalósabbak az átalakítások terén a fiatalok, a húszas éveikben járók változtatnának legnagyobb arányban az alaprajzon, építenének új falakat otthonukba.

     Átlagosan 1,8 milliót szánunk lakásfelújításra

     A kutatás eredményei alapján átlagosan 1,8 millió forintot költenének felújításra az ilyen terveket dédelgetők. Magasabb összeggel számolnak a központi régióban élők és a felsőfokú végzettségűek. Szintén nagyobb összegből gazdálkodhatnak azok, akik lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek. Ők átlagosan 2,3 millió forintot szánnának a lakás feltuningolására, ami azt mutatja, érdemes lakáskasszával előtakarékoskodni, mert így sokkal nagyobb mozgásterünk lesz a lakásátalakítás során.

     Felújítás okosan: panelből luxuslakás, viskóból álomházikó

     A lakáscélú megtakarításokból végzett kreatív felújításokra jól hasznosítható példákkal szolgálnak a Fundamenta Otthonteremtők Viadala versenyének résztvevői.

     Arra, hogy egy panellakásból is válhat álomotthon, jó példa az egyik jelentkező, Vanda története, aki teljesen újragondolta a rendelkezésére álló 49 négyzetmétert. A felújítás során alig két hónap alatt valódi luxuslakás lett a megkopott fényű panellakásból, melynek falait megbontva és erkélyét beépítve tágas, új terek jöttek létre.

     Egy másik résztvevő, Kata megoldása pedig egy ház teljes átalakítására mutat jó példát: sok kitartással és munkával egy düledező viskóból igazi álomotthon született, melynek azóta azok is a csodájára járnak, akik eleinte nem hittek elképzeléseiben.

 

forrás: 24.hu

Mennyit ér a vevőknek egy energiatakarékos lakás?

Kategória: Panel program

Az elmúlt években előtérbe került az energiatakarékosság, az energiahatékonyság javítása a hazai ingatlanállománynál. Elindult a panelprogram, megjelent a kötelező energetikai tanúsítás. De mindezek hatására vajon mennyire vált fontossá az emberek számára az energiatakarékosság, figyelnek-e rá lakásvásárlásánál, és mennyire hajlandóak megfizetni az árát?

 

Azért a panelprogram népszerű volt

 

     Miközben egy mosógép megvásárlásánál döntő tényező annak energetikai besorolása, addig egy átlagember élete legnagyobb beruházása esetében, vagyis egy ingatlan megvásárlása során szinte teljesen háttérbe szorul.

     A legjobban mindezt az mutatja, hogy a sok évvel ezelőtt bevezetett energetikai tanúsítványt továbbra is csak egy kötelező, letudni való adminisztrációs elemnek tekintik az eladók és a vevők is az ingatlanértékesítési folyamatban – véli Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. “Ez egy szükséges kellék az adásvételnél, azonban a vevői döntésben vagy a vételár kialakításában nem játszik szerepet. És ezzel kapcsolatban még változó szemlélet, bármiféle pozitív irány sem látható.”

     A szakértő szerint a panelprogramnak is köszönhető az, hogy az elmúlt évek során a házgyári technológiával épült ingatlanok megítélése jelentős mértékben javult, és ma már egy kifejezetten keresett kategóriát jelentenek az ingatlanpiacon. A korszerűsítésen átesett panellakások ára az elmúlt két-három év ingatlanpiaci fellendülése során akár 50-60 százalékkal is emelkedhetett Budapesten.

     gyanakkor az is igaz, hogy azon panellakások értéke is jelentősen nőtt, amelyek nem kerültek be a panelprogramba. A kettő között az árkülönbség mindössze 10 százalékra tehető, ami a szakértő szerint indokolatlanul kis mértékű, azt is figyelembe véve, hogy ezen lakótelepi társasházak esetében a tulajdonosok a közeljövőben nem számíthatnak hasonló felújításra.

     A családi házak kategóriájában valamivel komolyabb mértékű tudatosság figyelhető meg a vevők részéről. Balla szerint ez azonban még mindig meglehetősen alacsony szintű, hiszen gyakran kimerül abban, hogy a vevő tájékoztatást kér a korábbi évek fűtésköltségéről, de a részletes adatokat már nem ellenőrzi.

     Szintén nem nagyon találkozni azzal a jelenséggel, hogy a vevő hőkamerával és szakember segítségével mérné fel egy-egy családi ház energetikai állapotát, melyre egyébként szükség lenne annak pontos meghatározásához. Általában azt feltételezik, hogy egy kisebb összeg beruházása révén a szigetelési hatékonyság és az energiatakarékosság fokozható, a rezsiköltségek csökkenthetők, a valóságban azonban ebben gyakran csalódniuk kell.

     Viszont az is igaz, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci változásainak egyik legnagyobb vesztesei azok a korszerűtlen térkialakítású, rossz energetikai paraméterekkel rendelkező, többgenerációs családi házak, melyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk. Ezeknél jelentős értékcsökkenés következett be, pont a gyenge energiahatékonyság miatt. Itt tehát már találkozhatunk bizonyos fokú odafigyeléssel az energiatakarékosság, illetve sokkal inkább a várható rezsiköltségek iránt.

     Ráadásul úgy tűnik, hogy a jövőben sem várható jelentősebb változás az energiatudatosság szempontjából.

     Például az új építésű lakóingatlanok esetében sem tesznek valós megkülönböztetést a vevők a műszaki tartalomban – jelezte a szakértő. Ennek is köszönhető, hogy a most épülő lakóingatlanok esetében a beruházók kizárólag a szabványoknak kívánnak megfelelni, annál többet nem tesznek az energiahatékonyság érdekében. Ennek költségét ugyanis a vásárlók nem fizetnék meg.

     Használt ingatlanok esetében sincsenek tisztában a vevők azzal, hogy egy-egy korszerűsítésnek mekkora a költsége, illetve a megtérülése. Ugyanakkor az ilyen korszerűsítések mögött jellemzően nincs számítás, mindössze egy felületes becslés.

     Azért a panelprogram népszerű volt

     Ugyanakkor persze az is tény, hogy az energiahatékonyság javítását megcélzó pályázatokra mindig rendkívül nagy volt az érdeklődés. Vagyis az emberek szívesen belevágnak egy-egy korszerűsítésbe. Ezért volt nagy sikere az úgynevezett panelprogramnak, melyben a homlokzati hőszigetelés és nyílászáró-cserék révén jelentős hőveszteség-csökkentésre került sor az abban részt vevő lakásoknál. De az egyedi fűtésmérés is jelentős pozitív hatást gyakorolt a tulajdonosok pénztárcájára – mondta Balla Ákos.

 

forrás: hvg.hu

A panelházak felújításáról is tárgyalt Moszkvában Tarlós

Kategória: Panel program

     Budapest és Moszkva közötti, 2019-ig szóló együttműködésről írt alá megállapodást Tarlós István, Budapest és Szergej Szobjanyin, Moszkva főpolgármestere hétfőn Moszkvában.

 

A panelházak felújításáról is tárgyalt Moszkvában Tarlós

 

     Tarlós az MTI-nek elmondta, hogy megállapodás kiterjed a városüzemeltetés szinte valamennyi területére.

     Érinti majd az építészetet, városfejlesztést – egyebek között a budapesti szovjet panelekből épített lakótelepeket –, a közlekedést, a víz- és csatornahálózatot, a szennyvíztisztítást, a hulladékgazdálkodást, a szociális kérdéseket, a kis- és középvállalkozások együttműködését, valamint a kultúrát és az idegenforgalmat is.

     “A Budapest és Moszkva, illetve a Budapest és Szentpétervár közötti kapcsolatok már évek óta nagyon pozitívan alakulnak. A kölcsönös tisztelet alapján alakítjuk ezeket. Munkatársaink hónapokon keresztül dolgoztak és készítették elő ezt az együttműködési megállapodást Moszkvával” – nyilatkozott a főpolgármester.

 

forrás: origo.hu

Újra panellakások épülnek Lengyelországban?

Kategória: Panel program

     Kétséges, hogy tudja-e teljesíteni a 2015. novemberi lengyelországi választásokon hatalomra került kormánypárt ambiciózus lakásépítési tervét. Sok szavazót szereztek az olcsó otthonok ígéretével, ám szakértők szerint az alacsony árak csak panellakások építésével tarthatók.

 

Újra panellakások épülnek Lengyelországban?

 

     A tavaly novemberi lengyelországi parlamenti választások nyomán hatalomra került Jog és Igazságosság (PiS) párt egyik legfontosabb ígérete a Lakás+ névre keresztelt lakásépítési program volt. Ennek keretében három év alatt 300 ezer lakás tető alá hozását vállalták, ám ezt aligha lehet teljesíteni – írja az onet.pl hírportál.

     Idén 150 ezer lakás átadását ígérték az ingatlanfejlesztők, jó részük magáncég, ám várhatóan ez sem teljesül. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint 70-75 ezer otthont tudnak átadni a cégek egy évben, a szakértők erősen kétlik, hogy a kormány ezt meg tudná fejelni további 10 ezerrel.

     Csetlés-botlás

     Az első lépések ráadásul inkább botlásnak minősíthetők. Egyelőre csak hatezer lakás építését tudták elkezdeni. Az országban 17 helyszínen kezdtek hozzá az előkészítéshez, amelyek között nem szerepelnek a nagyvárosok. Pedig éppen ezekben lakik sok olyan nem igazán tehetős család, amelynek igényeit elvileg a lakásprogramnak kellene kiszolgálnia.

     Várakozások szerint csak a lengyel vajdaságok felében indul el a program, amelynek hátterében az építési telkek hiánya áll. Az államkincstár szinte semmilyen földterülettel nem rendelkezik a nagyvárosokban, míg a kisebb településeken akadnak telkek.

     Sajátos panelprogram?

     Miközben a kormány számításai szerint a lengyel lakosság 40 százalékának lenne szüksége olcsó lakásra, az árak alacsonyan tartásával gond lesz. A PiS azt ígérte, hogy önköltségi áron fogják értékesíteni az állami építésű otthonokat.

     Ez négyzetméterenként 2500-3500 zlotys (180-250 ezer forint) árat jelentene, ami szakértők szerint csak a minőség romlása árán tartható. Előregyártott elemek kellene használni az épületek felhúzásához.

 

forrás: napi.hu

Ezzel a megoldással ötödével csökkenthető a társasházak energiafogyasztása

Kategória: Panel program

     A fűtési költségek akár 20 százalékát is megtakaríthatják a társasházak és lakásszövetkezetek a hővisszanyerős, automata üzemű szellőztetéssel, ami a fűtési szezon beköszöntével ismét központi témává vált a lakóközösségekben. A költség- és környezetkímélő légtechnikai fejlesztések a belső terek frisslevegő-ellátását és fűtését egyszerre képesek megvalósítani, ráadásul ma már a megújuló energiaforrások bevonásával még tovább csökkenthetőek az energiaköltségek. A friss, egészséges levegőről gondoskodó légtechnikai megoldásokra azért is van nagy szükség, mert ez a kérdés sajnos a Panelprogram és az önerőből megvalósított szigetelési munkálatok után megoldatlan maradt. Ez pedig előbb-utóbb egészségügyi és szerkezeti szempontból is komoly problémákhoz vezethet – emelik ki a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.

 

© http://alfa-klima.hu/

 

     Szeptember 15-ével megkezdődött a 2016-os fűtési szezon, így a fogyasztók hamarosan ismét közvetlenül érzik majd pénztárcájukon az energia- és költséghatékony fűtés fontosságát. Bár hagyományosan a nyár jelenti a felújítások és építkezések főszezonját, idén sok lakóépületben csak augusztusban kezdtek hozzá a hetekig tartó szigetelési munkálatokba. Emellett az elmúlt hónapokban számos új társasház-beruházás indult el, Budapest mellett például Győrben és Sopronban is. A most épülő, és a már meglévő társasházakban is jelentős, akár 20 százalékos energia- és költségmegtakarítás érhető el a modern légtechnikai rendszerek beépítésével téli fűtési, illetve a nyári hűtési szezonban – hívják fel a figyelmet a Házfórum szakértői.

     „Mivel a Panelprogrammal és az önerőből megvalósított energetikai felújításoknál sem irányult eddig kellő figyelem a szellőztetés megoldására, a társasházakban és lakásszövetkezetekben mára égetővé vált ennek megoldása. Az új szigeteléssel hermetikusan lezárt épületekben ugyanis a frisslevegő-ellátással elkerülhető az egészségre, az épületszerkezetre és berendezésekre egyaránt veszélyes nedvesedés és penészesedés” – emelte ki Sárvári Marcell, a Házfórum vezető szakértője. Hozzátette: „a most épülő házaknál már látható az igény a korszerű légtechnika alkalmazására, azonban e rendszerek előnyeit látva idővel vélhetőleg a meglévő épületekben is megindulhat ezek beszerelése”.

     A gépi szellőztetéssel ugyanis a belső terek frisslevegő-ellátása mellett azok fűtése, illetve nyári hűtése is egyszerre megoldható, méghozzá költség- és energiahatékony módon. A korszerű, tökéletes légtömörséggel kiépített hővisszanyerős szellőztető rendszerek önmagukban is 20 százalékos megtakarítást tesznek lehetővé a fűtési és hűtési szezonban. A lakóközösségek így a közös és magántulajdonba tartozó épületrészekben egyaránt profitálhatnak egy ilyen rendszer előnyeiből, amelyek az újabb fejlesztéseknek köszönhetően további költségmegtakarítást is lehetővé tesznek a szakértők szerint.

     „Ma már többféle hővisszanyerő technológia is alkalmazható: így keresztáramú és forgódobos berendezések is elérhetőek a piacon. Míg előbbiek működése pusztán a be- és kimenő levegő hőcseréjén alapszik, addig utóbbiak a helyiségek optimális nedvességtartalmat is képesek garantálni, ami a légúti betegségek megelőzésében játszik fontos szerepet. Emellett ma már lehetőség van a különféle megújuló energiaforrások használatára is a szellőzőmotorok működtetése és a levegő felmelegítése terén, ami további jelentős megtakarítást eredményezhet a felhasználóknak” – tette hozzá Mikó András, a Lindab Kft. ügyvezető igazgatója és légtechnikai szakértője.

     A szakértők felhívják a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében 2021-től minden új építésű épület esetén kötelező lesz a gépi szellőztetés beépítése. Mivel ezek a légtechnikai berendezések komplex rendszert alkotnak, egyelőre leginkább az új építésű épületek tervezésénél jelentenek könnyen elérhető megoldást. Ugyanakkor teljes körű épületenergetikai korszerűsítés esetén meglévő épületekben is alkalmazható a technológia.

 

forrás: hvg.hu