Debrecen – Az egyik debreceni lakásszövetkezetnél keveslik az idei panelprogram keretösszegét, közben sok lakó ki sem tudná fizetni a saját részét.
– Mi örülnénk, ha a lakásszövetkezet össze tudná hozni. Ebbe is belementünk egyből, annak is a felét mi fizettük ki, felét a polgármesteri hivatal – mondta Hajnal Sándorné.
Az új panelprogramban lakásonként ötven százalékos önrészt kell fizetniük a tulajdonosoknak. Ez a Hortobágy utca 13-15. alatt lakóknak nagyjából 350 ezer és 650 ezer forint közötti összeget jelentene teljes korszerűsítés esetén. Sokan azonban még így sem biztos hogy vállalják majd a pluszköltséget.
– Nem kérem, mert nem tudom kifizetni. Abból a 100 ezer forintból egész hónapban gyógyszerre, mindenre nem telik – hallhattuk Sustyák Jánosnét.
A Napsugár Lakásfenntartó Szövetkezet házai közül egyedül egy felelne meg az új követelményeknek. A 2015-ös Otthon Melege Programban ugyanis csak a 4-60 lakásos házak vehetnek részt.
A szövetkezet elnöke szerint gyakorlati tapasztalat, hogy a fűtésszámlán a megtakarítás összege fedezi a havonta fizetendő törlesztőrészletet. A pályázatírás költsége nem számolható el, ez körülbelül 1,5 millió forintot jelent, amit szintén a lakóknak kellene összedobniuk. Az összesen 39 épületet kezelő lakásszövetekezetnél továbbá keveslik az összesen tízmilliárdos országos keretösszeget.
– Figyelembe véve azt, hogy egy négyemeletes, hatvan lakásos épület korszerűsítése durván hatvan millió forintba kerül, akkor nagyjából tíz épületre elegendő ez az összeg Hajdú-Bihar megyében – nyilatkozta Adamkó János, a Napsugár Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.
A pályázatokat márciust 9-től fogadják. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál egyébként már készül az a program is, amely a 60 lakás fölötti társasházak lakóit segíti.
Bár a hazai villany- és gázárak Európa legalacsonyabbjai között vannak, a rezsi kifizetése egy átlag magyar háztartás számára még mindig sokkal megterhelőbb, mint máshol. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. október jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában, és felméri, hogy egy átlagos, kétkeresős család kiadásaiból mekkora részt tesznek ki az energia-költségek. Az eredmény tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a modellezett háztartások villamos energia- és földgázfogyasztásának költségei jövedelmük aránya tekintetében hazánk még mindig az élbolyban van. A KSH 2012-es adatai szerint az összes háztartást figyelembe véve elmondható, hogy átlagosan éves jövedelmünk 18 százalékát költöttük energiára.
Ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon egy négyzetméter fűtése sokkal több energiát igényel, mint a hasonló klímájú szomszédos országokban. A magyar háztartások magas rezsiköltségeit nem az energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet.
Nincs miből felújítani
Sajnos a legtöbb családnak nincs pénze arra, hogy a szükséges felújításokat elvégezze. Pedig igény lenne a rá, egy 2014 év eleji reprezentatív felmérés szerint a háztartások 20 százaléka tervezi, hogy 3 éven belül valamilyen energetikai célú felújításba kezd és az ezt tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. Állami ösztönző programok nélkül viszont önállóan csak kevesen tudnak nekikezdeni a felújításnak, mert a magyar háztartások 95 százaléka alig rendelkezik megtakarítással.
Jól mutatja az állami ösztönző programokra mutatkozó igényt – és a háztartások forráséhségét – az ősz folyamán indított lakossági energetikai pályázatok népszerűsége is. Pedig a pályázati keretösszeg mindössze 2,72 milliárd forint volt, mely néhány ezer háztartásnak elég, szemben az egymillió energetikai felújításra szoruló lakással.
A Panelprogram is késik
Eredetileg 2013 év végén harangozták be, legutóbb ősz elején tett ígéretet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mintegy 10 milliárd forintos kerettel még az év vége előtt elindul.
Uniós forrásokból 2015-től az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut majd lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente, de csak akkor, ha már sikerült kialakítani az ehhez szükséges intézményrendszert. A rendszer előkészítése és kialakítása, a lakossági forrásközvetítők kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdődik az igények zökkenőmentes kiszolgálása.
Holott Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken.
Novemberben legalább ötlakásos, tégla- és panelépítésű társasházak számára jelennek meg energiapályázatok szigetelésre, nyílászáró- és födémcserére, napelemes vagy geotermikus beruházásra. A támogatási arány elérheti akár az 50 százalékot is, amihez kedvezményes hitel párosulna.
Novemberben a legalább ötlakásos társasházak számára lakossági támogatási pályázatokat hirdet a nemzeti fejlesztési tárca – jelentette be Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. A konstrukcióban tégla- és panelépítésű társasházak egyaránt részt vehetnek. A támogatható célok között említette a szigetelést, a nyílászáró- és födémcserét, valamint a napelemet és a geotermikus megoldásokat. A keret tízmilliárd forint, amit az állam szén-dioxid-kvótabevételekből áll. A vissza nem térítendő támogatás beruházás egészére vetített aránya 45-50 százalék lehet.
A fennmaradó összeg előteremtésében segíthet az ehhez kapcsolódó, tízmilliárdos keretű visszatérítendő támogatás. Ennek éves kamata 2,5-3 százalék lenne, amit egy év türelmi idő után három év alatt kellene visszafizetni. A tájékoztató eredeti témája az volt, hogy az NFM az uniós forrású Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 58 milliárd forintos, a települések vízellátását, szennyvízelvezetését és -tisztítását, illetve ár- és belvízi védekezését segítő pályázatot írt ki. Az államtitkár jelzése szerint 2014 és 2020 között az NFM-re összesen 1116 milliárd forintnyi uniós támogatás elosztása vár.
Az előző ciklusban fideszes képviselőként és Hatvan polgármestereként tevékenykedő Szabó Zsolt választások utáni kinevezésével ismét felpörögni látszanak a Bencsik János 2011 végi lemondásával szinte eltűnő lakossági energiatámogatások. Panellakások számára az előző Orbán-ciklus alatt egyáltalán nem írtak ki pályázatokat, csupán a korábban befogadott jelentkezők igényeit elégítették ki. Tavaly novemberben az akkori miniszter és államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ez év februártól – részben KEHOP-keretből – több tízmilliárdos paneltámogatás indul. Ebből azonban nem lett semmi és a téma azóta sincs napirenden.
A most kiírandó tízmilliárdos forrásra tehát évek óta kiéheztetett panelesek várnak. Így az rendkívül csekélynek nevezhető, főleg, mert a téglaépítésű társasházak is jogosultak lesznek. (Téglatársasházak tavaly is jelentkezhettek pár száz milliós energiafelújítási támogatásra, de azt az igénylők két nap alatt lemerítették.) Habár a részletes feltételeken sok múlik, nagy valószínűséggel a tízmilliárdos keretért is komoly roham várható.
Hamis ígéretekkel szédíti a Fidesz a szegedi panellakókat. Kothencz János azt ígéri, megválasztása esetén önerő nélkül, ingyen újítják fel a panelépületeket. Ez az ígéret már elhangozott a négy évvel ezelőtti kampányban is, majd választást nyerve a Fidesz teljesen leállította a panelprogramot – mondta Solymos László.
Tarjánban, a panelvárosban folytatta sajtótájékoztató-sorozatát a városvezetés. Szerdán délután a Hazudnak, csúsztatnak, elhallgatnak elnevezésű tájékoztatósorozat részeként a panellakóknak tett hamis fideszes ígéreteket kérték számon.
– Az elmúlt években többször lehetett hallani, hogy a Fidesz a panellakásban élők pártján áll. Igaz, ezt általában csak a választási kampányokban hallhatták az itt élők, az ezen kívüli időszakban esetleg csak a „panelprolizásig” jutottak el. Szegeden most újra a választási kampányüzenetek közé emelkedett a panelesek ügye. A Fidesz most újra megígér mindent az itt lakóknak, bízva abban, hogy légből kapott ötleteikért cserébe szavazatokat kaphatnak – mondta Solymos László alpolgármester.
Beszélt arról is, hogy Szegeden ma már minden panellakásban élő tudja, hogy nem lehet, nem szabad hinni a Fidesz szavainak. Mert míg 2002-től folyamatosan lehetett élni a panelprogram pályázataival és 2009-ig a pályázatoknak köszönhetően a szegedi panellakások 75 százaléka, közel 20 ezer tudott megújulni, addig a 2010-es választási ígéretek után a Fidesz teljesen leállította a panelprogramot.
Solymos László felhívta a figyelmet arra is, hogy Szeged önkormányzata – Botka László vezetésével – 5 és fél milliárd forinttal járult hozzá a szegedi panellakások felújításának 20 milliárdos költségéhez, ezzel mintegy 30 százalékos fűtési hőenergia és rezsi megtakarítást értek el panellakók.
Az alpolgármester szerint nem először hangzanak el fideszes képviselőjelöltek szájából olyan ígéretek, amelyeket azután sosem tartanak be. 2010 tavaszán Tiszasziget akkori polgármestere Bodó Imre, azzal kampányolt, hogy ha nyer a Fidesz a választásokon olyan panelprogramot indítanak, amely a lakóknak egy fillérjébe sem fog kerülni, nem kell önrészt tenni a pályázaton elnyerhető forrásokhoz. Ám a valóságban ma nem tudnak mutatni a 2010 után felújítás nélkül maradt 6 és fél ezer lakástulajdonosból egyet sem, aki ezzel a lehetőséggel élni tudott volna. Mert nem volt ilyen pályázat! De nemcsak önerő nélküli, hanem önerős pályázat sem volt az elmúlt négy évben. A Fidesz a 2010-es választások után teljesen elfeledkezett a panellakókról, sőt még arra is 4 évet kellett várniuk a lakóknak, hogy a 2009 év végén beadott pályázatukat 2013-ban – közeledve a választáshoz – elbírálják és megvalósíthassák az évekkel korábban eltervezett beruházást – mondta el Solymos László.
Tavaly az év végén az akkori fideszes fejlesztési miniszter jelentette be, hogy 380 ezer panellakás energetikai korszerűsítése kezdődhet el 2014. februártól. Miután nem történt semmi, Szabó Sándor szocialista országgyűlési képviselő júniusban írásbeli kérdést intézett az új fejlesztési miniszterhez, hogy mikor szándékoznak elindítani a programot. A válasz azonban semmilyen konkrétumot nem tartalmazott, csak azt, hogy „a kormány elkötelezett a lakóépületek energiafelhasználásának és a családok lakásfenntartási költségeinek csökkentése mellett”. Így az eltelt félév ismét bizonyíték arra, hogy ez is csak egy újabb üres ígéret volt.
– Úgy tűnik a Fidesz nem tanul a saját hibáiból, így a mostani önkormányzati kampányban harmadszor is neki futnak, és hangzatos ígéretekkel próbálnak újra szavazatokat vadászni. Ha már kétszer becsapták az embereket, miért ne tehetnék meg harmadjára is, gondolják ők. Pedig minden szegedi panellakásban élő tudja, hogy a Botka László vezette önkormányzat, mindig a segítségükre volt, felülről nyitott támogatási kasszával nyújtott összesen 5 és fél milliárd forint támogatást a házak, lakások felújításához, míg a Fidesztől csak a hangzatos ígéretek vannak és csak az átverés marad – fejezte be tájékoztatóját Solymos László.
Kenyeres Lajos a választókörzet önkormányzati képviselője elmondta, szélhámosság azt ígérni, hogy ingyen lesznek felújítva a panelek. Most a fideszes Kothencz János próbálkozik azzal szavazatokat szerezni, hogy azt ígéri, minden panelépületet kívül-belül ingyen felújítanak. De ingyen ebéd nincs, valakiknek ezt meg kell majd fizetni, ahogyan korábban megfizették a tarjáni lakosok is egy harmadrészben, de egy harmadot a város és egyharmadot az állam átvállalt tőlük. Nem szabad bedőlni a szélhámosságnak, mert a fideszes jelöltek most mindent megígérnek, azután semmit sem teljesítenek, ugyanúgy, ahogyan 2010-ben is tették – hívta fel a panellakók figyelmét Kenyeres Lajos.
A magyarországi lakóépületekben, főleg panelházakban még mindig 150-200 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt található, a mentesítés mintegy 20-25 milliárd forintba kerülne és 30 ezer ember veszélyeztetését szüntetné meg. Ezt mihamarabb el kellene végezni – közölte a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége.
A szövetség ezért kampányt indít a mentesítésre. Kezdeményezik valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálását, a mentesítés biztonságos munkakörülményeinek megteremtését, a törvényi szabályozás módosítását, a mentesítésben résztvevő munkaadók és munkavállalók folyamatos kötelező képzését. Szorgalmazzák az azbeszt okozta megbetegedések elismerését, a munkavállalók kártalanítását.
Fontos a széleskörű tájékoztatás, például arról, hogy miképpen kell viselkedni az azbeszttel szennyezett épületben, lakásban – mondta Borsody Gábor, a szövetség elnöke az MTI-nek. A következő lépés a meglévő, de nem teljes körű azbesztkataszter kiegészítése. Az ehhez szükséges pénzhez pályázatokon akar hozzájutni a szervezet.
A szövetség közleményében emlékeztet arra: az Európai parlament tavaly márciusban – civil szervezetek kezdeményezésére – határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemről. A fejlett európai országok szakmai szervezetei 2023-ig szeretnék azbesztmentessé tenni a kontinenst, mivel évi 20-30 ezerre tehető az azbesztszennyeződéstől elhunytak száma. Magyarország az unióban közepesen szennyezett területnek minősül.
A hetvenes évektől használták az azbesztet
A 70-es évektől az építőiparban – előírásszerűen – használták tűzvédelemre a szórt azbesztet. A beépített mennyiség 400-450 ezer négyzetméterre tehető, ennek közel fele került panel lakóépületekbe – áll a közleményben.
Hangsúlyozzák, hogy az azbeszt belégzésének káros következményei 10-40 évnyi lappangás után jelentkeznek, rendszerint akkor már gyógyíthatatlan betegség formájában. Gyakori például a tüdő- és a gégerák.
A szövetség a közeljövőben kerekasztal-megbeszélést kezdeményez az érintett hatóságokkal, amelyek az elnök véleménye szerint eddig is támogatták a tevékenységüket.
Április 6-a után folytatják a panelprogramot, amit Orbánék 2010-ben leállítottak. Ez hozza ugyanis az igazi rezsicsökkentést.
Önköltségmentes, évi 10 ezer új munkahelyet teremtő, energiahatékonysági lakásfelújítási programot indítanak a kormányváltók április 6-a után. Erről Nagy-Korsa Judit és dr. Varga László, a kormányváltók (MSZP, Együtt, DK, PM, MLP) két miskolci országgyűlési képviselőjelöltje beszélt kedden Miskolcon.
Dr. Varga László elmondta: köztudomású, hogy az energiafelhasználás csökkentésének egyik legjobb módszere a lakások hőszigetelése. Magyarországon az épületek hőfelhasználása nagyon magas, de ezek között is a legpazarlóbbak a ’70-es, ’80-as években épült házgyári épületek, közismert nevükön a panelok. Miskolcon 45 ezer 886 ilyen lakás található, ez közel 100 ezer lakost jelent.
Ezekből a számokból is látszik: jól döntött annak idején a szocialista városvezetés, hogy a legeredményesebb energiatakarékossági programot, a panelházak felújítását és a távfűtés korszerűsítését választotta.
A város az első pályázati kiíráshoz 2002-ben csatlakozott, s 2010-ig minden évben élt is az állami pályázati források elnyerésének lehetőségével. Ennek köszönhetően a miskolci panellakások egyharmada megújult. A közös képviselők (nem a törvény hatására, önként) akkor kifüggesztették a lépcsőházak falára a megtakarításokról szóló összesítéseket is: 25-45 százalékos megtakarításokról szóltak a számok, de volt olyan eset is, hogy 60 százalékos energia-megtakarítást tudtak produkálni.
2010-ben viszont jött az Orbán-kormány, s leállította a programot. Pedig ez volt az igazi rezsicsökkentés, nem pedig az, amit most a Fidesz erőltet. Alighanem ők is rájöttek erre, mert a választások közeledtével ismét elkezdtek ígérgetni panelfelújítás-ügyben is. Ez viszont – ismerve eddigi tevékenységüket – hiteltelen.
Nagy-Korsa Judit kijelentette: április 6-a után az új kormány ismét beindítja a panelprogramot. Önköltségmentes, évi 10 ezer új munkahelyet teremtő, energiahatékonysági lakásfelújítási programot indítanak, melynek keretében a programban részt vevők fűtésszámlája már az első évtől kevesebb lesz. További energiahatékonysági és zöldenergia-beruházást is terveznek, ezekkel a programokkal biztosan és tartósan csökken majd a rezsi.
De mindez ma már kevés, mert az Orbán-kormány ellehetetlenítette a lakásszövetkezeteket, társasházakat, nem fordított figyelmet a lakossági energetikai pályázatokra, tönkretette az építőipari vállalkozásokat.
Éppen ezért, túl a panel-korszerűsítési pályázat újraindításán, gondoskodni kell a lakásszövetkezeteket, társasházak esetében egy sor, a közösségek jogait biztosító újraszabályozásáról. Például a közös költségek hátralékkezeléséről, vagy a lakásszövetkezetek, társasházak elővásárlási jogáról is. A bűncselekmények miatt felhalmozódott közösköltség-adósságot az állam előlegezze meg, a népegészségügyi szolgálat és a rendőrség pedig kapjon olyan jogosítványt, amely hatósági fellépéssel garantálja a normális és mások biztonságát nem veszélyeztető lakáshasználatot.
Panelprogram ködösítésekkel és csúszttásokkal; Februártól újraindulnak a panelfelújítási pályázatok – jelentette be tavaly decemberben Németh Lászlóné szakminiszter. Március közepe is elmúlt, de panelpályázatnak se híre, se hamva. A szaktárca a jelek szerint nyugodt, pedig nyakunkon a választás.
Az Orbán-kormány alatt több milliárd forinttal visszaesett a lakosság energiafelújítási támogatása. Új panelprogram az elmúlt négy év során egyáltalán nem indult. Igaz, komoly összegeket fordítottak még a Gyurcsány- és Bajnai-korszakban megítélt panelpénzek tényleges kifizetésére. Az utolsó nyertesek elvileg mostanság kapják meg jussukat.
A szaktárca ennek megfelelően sosem felejti el megjegyezni: azért foglalkoznak még mindig az öt-hat éve kihirdetett pályázatokkal, mert azokra az előző kabinet nem különített el fedezetet. E megállapítás több szempontból vitatható. A szocialisták szerint ugyanis erre egy jelentősebb szén-dioxid-kvótaértékesítés nyújtott volna fedezetet, ám azt a Fidesz-kormány leállította.
Noha az Orbán-kabinet később szintén kvótákból teremtette elő a pénzt, annak tőzsdei ára időközben leesett, így a késlekedés révén súlyos milliárdoktól szabadították meg a felújítókat. Ráadásul az előző kormányok a 2002–2010 közötti időszak elején-közepén is több tízmilliárd forintot költöttek – például még az első Orbán-kabinettől megörökölt – panelpályázatokra.
Azt nehéz követni ugyanakkor a nyilvántartásokból, pontosan mennyit is költenek a kormányok az energetikai célú korszerűsítésekre. Hű maradt ehhez a rossz hagyományhoz decemberben Németh Lászlóné is.
Csak úgy repkedtek a levegőben a lakás százezrek és a forintszázmilliárdok. Szavai szerint 2000–2014 között 320 ezer panellakás újult meg, bár úgy vélte, ez a szociálliberális időszakban csupán kommunikációs szinten zajlott. Miután a panellakások száma szerinte körülbelül 700 ezerre tehető, a további 380 ezret az elkövetkező hét évben újítják fel.
Nem elvitatva az Orbán-kabinetnek a 2008-as Panel I., illetve a 2009-es Panel II. kifizetésében szerzett elévülhetetlen érdemeit, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft. nyilvántartása szerint 2013 elejéig a Panel I. keretében 45 ezer lakás felújítására 13,2 milliárdot, a Panel II.-ben 12 ezer lakás felújítására 6 milliárd forintot utaltak át. Mivel körülbelül 12 ezer Panel I.-es lakást még a Bajnai-kabinet fizetett ki és jelentős a kizártak és a visszalépők száma, a második Fidesz-kormány így bizonyosan nem járult hozzá 80 ezernél több panellakás felújításához.
A fennmaradó körülbelül 240 ezer lakás zömének tehát – beleszámítva az első Orbán-kormány által az utódaira hagyományozottakat – valahogy mégiscsak 2002–2010 között kellett megújulnia. Ráadásul a Gyurcsány-kormány kifejezetten a panelfelújítások miatt vetett ki az energiavállalatok nyereségére Robin Hood-adót.
Ezt az évente akár tízmilliárdos bevételt az adó bevezetését még bőszen ellenző Fidesz kormányon egy tollvonással a költségvetési kalapba irányította, majd az így keletkezett forráshiányt már „az elmúlt nyolc éven” kérte számon.
A paneltámogatások politikai kommunikációja eddig sosem tette lehetővé az események pontos nyomon követését. A program indulásakor, 2000-ben körülbelül százmilliót kaphattak az igénylők.A 2001-es Széchenyi Tervből mintegy 5 ezren juthattak körülbelül egymilliárdhoz. 2003-ban már 17 ezer lezajlott és 10 ezer folyamatban lévő felújítást jelentettek. Nagy ívű tervekből akkor sem volt hiány: a frissen megválasztott szociálliberális kabinet 15 év alatt évi 120 milliárdos költést tervezett. 2004-ben néhány milliárdról, 2005-ben viszont már 8-12-14 milliárdról, 77 ezer lakás felújításáról szóltak a hírek. Igaz, hol úgymond ebből fizették az előző évi pályázatokat, hol a következő évi költségvetésre hivatkoztak.
2006-ra is nyolcmilliárdos keretet indítottak, amit már akkor felülről nyitottnak hirdettek. 2008–2009-ben tehát nem az eljövendő polgári kormány elleni aknaként tettek hasonlóképpen, hanem mert ez volt a politikájuk. 2006-ban összesen 2489 pályázatnál, 113 ezer lakásnál tartottunk.
Ekkor 2013-ig az összes panellakás 80 százalékának felújítását ígérték. 2007 szünet, de 2008-ban már 10 milliárdot ígértek. Szeptemberben gyér érdeklődésre panaszkodtak, de végül is hatalmas, 30 milliárdos igény beérkeztéről adtak számot. Ekkor kelt lábra egy 34 milliárdos szám is, amit hol 2002–2008 között, hol 2007-ig költöttek el körülbelül 200 ezer lakás felújítására. Az ÉMI-adatok szerint mindenesetre 2008-ban 15, 2009-ben 30 milliárdos igényt fogadtak be.
2008–2009 között a kormány fűtésmérésre is elkülönített több mint tízmilliárdot. Ezt a Fidesz végig támadta, lefitymálva, kevesellve a támogatást. László Tamás 2008-ban úgy fogalmazott, a Gyurcsány-kormány kibekkelte a panelprogramot. Most, XV. kerületi polgármesterként ezt nem rója fel az eddig egyetlen panelpályázatot sem indító Orbán-időszaknak.
A Fidesz-kormány felújításokról szóló kommunikációja elődeihez hasonlóan egyenetlen. Kampányszerű, ködös bejelentéseikből lapunk nagyjából 16 milliárdnyi Panel I.- és Panel II.-kifizetést számolt ki, bár a kimutatások zavarosak. Németh Lászlóné és az oldalán nyilatkozó Horváth Attila Imre megújulóenergia-ipari államtitkár decemberi szavai több más ponton megkérdőjelezhetők.
Valójában például nem 700, hanem mintegy 800 ezer a hazai panellakások száma, ami rögtön százezerrel dobja meg a felújítási szükségletet. Szavaik szerint a támogatások – egy felújítás költségeinek egyharmada – nagyrészt uniós pénzekből, kisebbrészt szén-dioxid-kvótabevételekből állnának össze. A „fennmaradó” kétharmadról viszont csak annyi derült ki, hogy alapvetően hitelekben gondolkoznak, lakói önrésszel. Ez nem hoz változást az eddigiekhez képest: a 2000 óta lezajlott, számtalan szakmai vitát kiváltó magánlakáspályázatok különböző mértékben támaszkodtak állami, önkormányzati segítségre, kedvezményes hitelekre, önrészre.
Végül is most februárban nem történt semmi. Pedig alkalom lett volna rá. Például akkor, amikor Németh Szilárd fideszes rezsibiztos és László Tamás polgármester Újpalota egyik panelházának IX. emeleti lakásában a rezsicsökkentés és a panelfejlesztések áldásos hatásáról értekezett. A meghitt eseményen a lakás tulajdonosa, Matyi bácsi pedig kifejezte az Orbán-kormány iránt érzett háláját.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
