panel villanyszerelés logo

Panelből is lehet luxuslakás, viskóból álomházikó

Kategória: Panel program

A festés és tapétázás ma a leggyakoribb lakásfelújítási cél, a lakosság átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra – derül ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Az eredmények szerint a felújítási célok között a második és harmadik helyen a nyílászárók cseréje és a fürdőszoba felújítása szerepel.

 

Milyen felújítást végezne otthonán?

 

     Azok, akik rendelkeznek lakáscélú megtakarítással, a kutatás alapján az átlagnál többet fordítanának renoválásra, így még több kreatív átalakításra nyílik lehetőségük.

     40-re révbe érünk

     A magyarok többségének (mintegy 55 százalékának) van valamilyen lakással kapcsolatos jövőbeni szándéka, közülük a legtöbben (25%) a saját ingatlan felújítását, modernizálását tervezik. A Fundamenta országos reprezentatív kutatásának eredményei alapján a 30-as és 40-es korosztályban a legjellemzőbb, hogy végső otthonként gondolnak a meglévő lakásukra, így ebben az életkorban, és az első gyerek megszületését követően válik hangsúlyossá az ingatlan „rendberakásának” kérdése is.

     A népszerű lakásfelújítási szándékok főként a lakás komfortosságát és energiahatékonyságát érintik. A festés és tapétázás a legnépszerűbb cél, a felújítást tervezők 62 százaléka gondolkodik ebben, második leggyakoribb a nyílászárók cseréje (44 százalék). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a fürdőszoba felújítása (40 százalék) került, majd a sorban a hőszigetelés, a fűtési rendszer, valamint a padló és konyha felújítása következik.

     A kutatásból az is kiderül, hogy a konyha, az elektromos hálózat és a vízvezeték felújításának terve jobban előtérbe kerül, amikor a renoválás nem a meglévő saját, hanem új lakás vásárlásához kapcsolódik. A legbevállalósabbak az átalakítások terén a fiatalok, a húszas éveikben járók változtatnának legnagyobb arányban az alaprajzon, építenének új falakat otthonukba.

     Átlagosan 1,8 milliót szánunk lakásfelújításra

     A kutatás eredményei alapján átlagosan 1,8 millió forintot költenének felújításra az ilyen terveket dédelgetők. Magasabb összeggel számolnak a központi régióban élők és a felsőfokú végzettségűek. Szintén nagyobb összegből gazdálkodhatnak azok, akik lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek. Ők átlagosan 2,3 millió forintot szánnának a lakás feltuningolására, ami azt mutatja, érdemes lakáskasszával előtakarékoskodni, mert így sokkal nagyobb mozgásterünk lesz a lakásátalakítás során.

     Felújítás okosan: panelből luxuslakás, viskóból álomházikó

     A lakáscélú megtakarításokból végzett kreatív felújításokra jól hasznosítható példákkal szolgálnak a Fundamenta Otthonteremtők Viadala versenyének résztvevői.

     Arra, hogy egy panellakásból is válhat álomotthon, jó példa az egyik jelentkező, Vanda története, aki teljesen újragondolta a rendelkezésére álló 49 négyzetmétert. A felújítás során alig két hónap alatt valódi luxuslakás lett a megkopott fényű panellakásból, melynek falait megbontva és erkélyét beépítve tágas, új terek jöttek létre.

     Egy másik résztvevő, Kata megoldása pedig egy ház teljes átalakítására mutat jó példát: sok kitartással és munkával egy düledező viskóból igazi álomotthon született, melynek azóta azok is a csodájára járnak, akik eleinte nem hittek elképzeléseiben.

 

forrás: 24.hu

Mennyit ér a vevőknek egy energiatakarékos lakás?

Kategória: Panel program

Az elmúlt években előtérbe került az energiatakarékosság, az energiahatékonyság javítása a hazai ingatlanállománynál. Elindult a panelprogram, megjelent a kötelező energetikai tanúsítás. De mindezek hatására vajon mennyire vált fontossá az emberek számára az energiatakarékosság, figyelnek-e rá lakásvásárlásánál, és mennyire hajlandóak megfizetni az árát?

 

Azért a panelprogram népszerű volt

 

     Miközben egy mosógép megvásárlásánál döntő tényező annak energetikai besorolása, addig egy átlagember élete legnagyobb beruházása esetében, vagyis egy ingatlan megvásárlása során szinte teljesen háttérbe szorul.

     A legjobban mindezt az mutatja, hogy a sok évvel ezelőtt bevezetett energetikai tanúsítványt továbbra is csak egy kötelező, letudni való adminisztrációs elemnek tekintik az eladók és a vevők is az ingatlanértékesítési folyamatban – véli Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. “Ez egy szükséges kellék az adásvételnél, azonban a vevői döntésben vagy a vételár kialakításában nem játszik szerepet. És ezzel kapcsolatban még változó szemlélet, bármiféle pozitív irány sem látható.”

     A szakértő szerint a panelprogramnak is köszönhető az, hogy az elmúlt évek során a házgyári technológiával épült ingatlanok megítélése jelentős mértékben javult, és ma már egy kifejezetten keresett kategóriát jelentenek az ingatlanpiacon. A korszerűsítésen átesett panellakások ára az elmúlt két-három év ingatlanpiaci fellendülése során akár 50-60 százalékkal is emelkedhetett Budapesten.

     gyanakkor az is igaz, hogy azon panellakások értéke is jelentősen nőtt, amelyek nem kerültek be a panelprogramba. A kettő között az árkülönbség mindössze 10 százalékra tehető, ami a szakértő szerint indokolatlanul kis mértékű, azt is figyelembe véve, hogy ezen lakótelepi társasházak esetében a tulajdonosok a közeljövőben nem számíthatnak hasonló felújításra.

     A családi házak kategóriájában valamivel komolyabb mértékű tudatosság figyelhető meg a vevők részéről. Balla szerint ez azonban még mindig meglehetősen alacsony szintű, hiszen gyakran kimerül abban, hogy a vevő tájékoztatást kér a korábbi évek fűtésköltségéről, de a részletes adatokat már nem ellenőrzi.

     Szintén nem nagyon találkozni azzal a jelenséggel, hogy a vevő hőkamerával és szakember segítségével mérné fel egy-egy családi ház energetikai állapotát, melyre egyébként szükség lenne annak pontos meghatározásához. Általában azt feltételezik, hogy egy kisebb összeg beruházása révén a szigetelési hatékonyság és az energiatakarékosság fokozható, a rezsiköltségek csökkenthetők, a valóságban azonban ebben gyakran csalódniuk kell.

     Viszont az is igaz, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci változásainak egyik legnagyobb vesztesei azok a korszerűtlen térkialakítású, rossz energetikai paraméterekkel rendelkező, többgenerációs családi házak, melyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk. Ezeknél jelentős értékcsökkenés következett be, pont a gyenge energiahatékonyság miatt. Itt tehát már találkozhatunk bizonyos fokú odafigyeléssel az energiatakarékosság, illetve sokkal inkább a várható rezsiköltségek iránt.

     Ráadásul úgy tűnik, hogy a jövőben sem várható jelentősebb változás az energiatudatosság szempontjából.

     Például az új építésű lakóingatlanok esetében sem tesznek valós megkülönböztetést a vevők a műszaki tartalomban – jelezte a szakértő. Ennek is köszönhető, hogy a most épülő lakóingatlanok esetében a beruházók kizárólag a szabványoknak kívánnak megfelelni, annál többet nem tesznek az energiahatékonyság érdekében. Ennek költségét ugyanis a vásárlók nem fizetnék meg.

     Használt ingatlanok esetében sincsenek tisztában a vevők azzal, hogy egy-egy korszerűsítésnek mekkora a költsége, illetve a megtérülése. Ugyanakkor az ilyen korszerűsítések mögött jellemzően nincs számítás, mindössze egy felületes becslés.

     Azért a panelprogram népszerű volt

     Ugyanakkor persze az is tény, hogy az energiahatékonyság javítását megcélzó pályázatokra mindig rendkívül nagy volt az érdeklődés. Vagyis az emberek szívesen belevágnak egy-egy korszerűsítésbe. Ezért volt nagy sikere az úgynevezett panelprogramnak, melyben a homlokzati hőszigetelés és nyílászáró-cserék révén jelentős hőveszteség-csökkentésre került sor az abban részt vevő lakásoknál. De az egyedi fűtésmérés is jelentős pozitív hatást gyakorolt a tulajdonosok pénztárcájára – mondta Balla Ákos.

 

forrás: hvg.hu

A panelházak felújításáról is tárgyalt Moszkvában Tarlós

Kategória: Panel program

     Budapest és Moszkva közötti, 2019-ig szóló együttműködésről írt alá megállapodást Tarlós István, Budapest és Szergej Szobjanyin, Moszkva főpolgármestere hétfőn Moszkvában.

 

A panelházak felújításáról is tárgyalt Moszkvában Tarlós

 

     Tarlós az MTI-nek elmondta, hogy megállapodás kiterjed a városüzemeltetés szinte valamennyi területére.

     Érinti majd az építészetet, városfejlesztést – egyebek között a budapesti szovjet panelekből épített lakótelepeket –, a közlekedést, a víz- és csatornahálózatot, a szennyvíztisztítást, a hulladékgazdálkodást, a szociális kérdéseket, a kis- és középvállalkozások együttműködését, valamint a kultúrát és az idegenforgalmat is.

     “A Budapest és Moszkva, illetve a Budapest és Szentpétervár közötti kapcsolatok már évek óta nagyon pozitívan alakulnak. A kölcsönös tisztelet alapján alakítjuk ezeket. Munkatársaink hónapokon keresztül dolgoztak és készítették elő ezt az együttműködési megállapodást Moszkvával” – nyilatkozott a főpolgármester.

 

forrás: origo.hu

Újra panellakások épülnek Lengyelországban?

Kategória: Panel program

     Kétséges, hogy tudja-e teljesíteni a 2015. novemberi lengyelországi választásokon hatalomra került kormánypárt ambiciózus lakásépítési tervét. Sok szavazót szereztek az olcsó otthonok ígéretével, ám szakértők szerint az alacsony árak csak panellakások építésével tarthatók.

 

Újra panellakások épülnek Lengyelországban?

 

     A tavaly novemberi lengyelországi parlamenti választások nyomán hatalomra került Jog és Igazságosság (PiS) párt egyik legfontosabb ígérete a Lakás+ névre keresztelt lakásépítési program volt. Ennek keretében három év alatt 300 ezer lakás tető alá hozását vállalták, ám ezt aligha lehet teljesíteni – írja az onet.pl hírportál.

     Idén 150 ezer lakás átadását ígérték az ingatlanfejlesztők, jó részük magáncég, ám várhatóan ez sem teljesül. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint 70-75 ezer otthont tudnak átadni a cégek egy évben, a szakértők erősen kétlik, hogy a kormány ezt meg tudná fejelni további 10 ezerrel.

     Csetlés-botlás

     Az első lépések ráadásul inkább botlásnak minősíthetők. Egyelőre csak hatezer lakás építését tudták elkezdeni. Az országban 17 helyszínen kezdtek hozzá az előkészítéshez, amelyek között nem szerepelnek a nagyvárosok. Pedig éppen ezekben lakik sok olyan nem igazán tehetős család, amelynek igényeit elvileg a lakásprogramnak kellene kiszolgálnia.

     Várakozások szerint csak a lengyel vajdaságok felében indul el a program, amelynek hátterében az építési telkek hiánya áll. Az államkincstár szinte semmilyen földterülettel nem rendelkezik a nagyvárosokban, míg a kisebb településeken akadnak telkek.

     Sajátos panelprogram?

     Miközben a kormány számításai szerint a lengyel lakosság 40 százalékának lenne szüksége olcsó lakásra, az árak alacsonyan tartásával gond lesz. A PiS azt ígérte, hogy önköltségi áron fogják értékesíteni az állami építésű otthonokat.

     Ez négyzetméterenként 2500-3500 zlotys (180-250 ezer forint) árat jelentene, ami szakértők szerint csak a minőség romlása árán tartható. Előregyártott elemek kellene használni az épületek felhúzásához.

 

forrás: napi.hu

Ezzel a megoldással ötödével csökkenthető a társasházak energiafogyasztása

Kategória: Panel program

     A fűtési költségek akár 20 százalékát is megtakaríthatják a társasházak és lakásszövetkezetek a hővisszanyerős, automata üzemű szellőztetéssel, ami a fűtési szezon beköszöntével ismét központi témává vált a lakóközösségekben. A költség- és környezetkímélő légtechnikai fejlesztések a belső terek frisslevegő-ellátását és fűtését egyszerre képesek megvalósítani, ráadásul ma már a megújuló energiaforrások bevonásával még tovább csökkenthetőek az energiaköltségek. A friss, egészséges levegőről gondoskodó légtechnikai megoldásokra azért is van nagy szükség, mert ez a kérdés sajnos a Panelprogram és az önerőből megvalósított szigetelési munkálatok után megoldatlan maradt. Ez pedig előbb-utóbb egészségügyi és szerkezeti szempontból is komoly problémákhoz vezethet – emelik ki a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.

 

© http://alfa-klima.hu/

 

     Szeptember 15-ével megkezdődött a 2016-os fűtési szezon, így a fogyasztók hamarosan ismét közvetlenül érzik majd pénztárcájukon az energia- és költséghatékony fűtés fontosságát. Bár hagyományosan a nyár jelenti a felújítások és építkezések főszezonját, idén sok lakóépületben csak augusztusban kezdtek hozzá a hetekig tartó szigetelési munkálatokba. Emellett az elmúlt hónapokban számos új társasház-beruházás indult el, Budapest mellett például Győrben és Sopronban is. A most épülő, és a már meglévő társasházakban is jelentős, akár 20 százalékos energia- és költségmegtakarítás érhető el a modern légtechnikai rendszerek beépítésével téli fűtési, illetve a nyári hűtési szezonban – hívják fel a figyelmet a Házfórum szakértői.

     „Mivel a Panelprogrammal és az önerőből megvalósított energetikai felújításoknál sem irányult eddig kellő figyelem a szellőztetés megoldására, a társasházakban és lakásszövetkezetekben mára égetővé vált ennek megoldása. Az új szigeteléssel hermetikusan lezárt épületekben ugyanis a frisslevegő-ellátással elkerülhető az egészségre, az épületszerkezetre és berendezésekre egyaránt veszélyes nedvesedés és penészesedés” – emelte ki Sárvári Marcell, a Házfórum vezető szakértője. Hozzátette: „a most épülő házaknál már látható az igény a korszerű légtechnika alkalmazására, azonban e rendszerek előnyeit látva idővel vélhetőleg a meglévő épületekben is megindulhat ezek beszerelése”.

     A gépi szellőztetéssel ugyanis a belső terek frisslevegő-ellátása mellett azok fűtése, illetve nyári hűtése is egyszerre megoldható, méghozzá költség- és energiahatékony módon. A korszerű, tökéletes légtömörséggel kiépített hővisszanyerős szellőztető rendszerek önmagukban is 20 százalékos megtakarítást tesznek lehetővé a fűtési és hűtési szezonban. A lakóközösségek így a közös és magántulajdonba tartozó épületrészekben egyaránt profitálhatnak egy ilyen rendszer előnyeiből, amelyek az újabb fejlesztéseknek köszönhetően további költségmegtakarítást is lehetővé tesznek a szakértők szerint.

     „Ma már többféle hővisszanyerő technológia is alkalmazható: így keresztáramú és forgódobos berendezések is elérhetőek a piacon. Míg előbbiek működése pusztán a be- és kimenő levegő hőcseréjén alapszik, addig utóbbiak a helyiségek optimális nedvességtartalmat is képesek garantálni, ami a légúti betegségek megelőzésében játszik fontos szerepet. Emellett ma már lehetőség van a különféle megújuló energiaforrások használatára is a szellőzőmotorok működtetése és a levegő felmelegítése terén, ami további jelentős megtakarítást eredményezhet a felhasználóknak” – tette hozzá Mikó András, a Lindab Kft. ügyvezető igazgatója és légtechnikai szakértője.

     A szakértők felhívják a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében 2021-től minden új építésű épület esetén kötelező lesz a gépi szellőztetés beépítése. Mivel ezek a légtechnikai berendezések komplex rendszert alkotnak, egyelőre leginkább az új építésű épületek tervezésénél jelentenek könnyen elérhető megoldást. Ugyanakkor teljes körű épületenergetikai korszerűsítés esetén meglévő épületekben is alkalmazható a technológia.

 

forrás: hvg.hu

Így semmisítik meg Pécs legmagasabb panelházát

Kategória: Panel bulvár, Panel program

     A pécsi magasház bontása október 6-án vette kezdetét. Az épület Pécs legmagasabb panelháza volt, mivel elérte a 80 métert is.

     Még 1976-ban adták át a 250 lakásból álló házat, aminek 25 emelete volt.

 

 

A munkálatok jól haladnak/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A munkálatok jól haladnak/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

A megmaradt emeleteket géppel bontják/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A megmaradt emeleteket géppel bontják/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

Pécs legmagasabb panelháza volt/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 Pécs legmagasabb panelháza volt/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

A lebontásról még 2013-ban döntöttek/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A lebontásról még 2013-ban döntöttek/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

A ház falán még rajzok és írások is voltak/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A ház falán még rajzok és írások is voltak/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

 

A panelházban egykor még 250 lakás volt/ Fotó: MTI - Sóki Tamás

 A panelházban egykor még 250 lakás volt/ Fotó: MTI – Sóki Tamás

 

forrás: blikk.hu

Panelprogram: tíz panelház felújítására lehet elég a keret Hajdú-Biharban

Kategória: Panel program

     Debrecen – Az egyik debreceni lakásszövetkezetnél keveslik az idei panelprogram keretösszegét, közben sok lakó ki sem tudná fizetni a saját részét.

 

Panelprogram: tíz panelház felújítására lehet elég a keret Hajdú-Biharban

 

     – Mi örülnénk, ha a lakásszövetkezet össze tudná hozni. Ebbe is belementünk egyből, annak is a felét mi fizettük ki, felét a polgármesteri hivatal – mondta Hajnal Sándorné.

     Az új panelprogramban lakásonként ötven százalékos önrészt kell fizetniük a tulajdonosoknak. Ez a Hortobágy utca 13-15. alatt lakóknak nagyjából 350 ezer és 650 ezer forint közötti összeget jelentene teljes korszerűsítés esetén. Sokan azonban még így sem biztos hogy vállalják majd a pluszköltséget.

     – Nem kérem, mert nem tudom kifizetni. Abból a 100 ezer forintból egész hónapban gyógyszerre, mindenre nem telik – hallhattuk Sustyák Jánosnét.

     A Napsugár Lakásfenntartó Szövetkezet házai közül egyedül egy felelne meg az új követelményeknek. A 2015-ös Otthon Melege Programban ugyanis csak a 4-60 lakásos házak vehetnek részt.

     A szövetkezet elnöke szerint gyakorlati tapasztalat, hogy a fűtésszámlán a megtakarítás összege fedezi a havonta fizetendő törlesztőrészletet. A pályázatírás költsége nem számolható el, ez körülbelül 1,5 millió forintot jelent, amit szintén a lakóknak kellene összedobniuk. Az összesen 39 épületet kezelő lakásszövetekezetnél továbbá keveslik az összesen tízmilliárdos országos keretösszeget.

     – Figyelembe véve azt, hogy egy négyemeletes, hatvan lakásos épület korszerűsítése durván hatvan millió forintba kerül, akkor nagyjából tíz épületre elegendő ez az összeg Hajdú-Bihar megyében – nyilatkozta Adamkó János, a Napsugár Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

     A pályázatokat márciust 9-től fogadják. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál egyébként már készül az a program is, amely a 60 lakás fölötti társasházak lakóit segíti.

 

forrás: dehir.hu

 

Idén is csak ígéret maradt a Panelprogram

Kategória: Panel program

     Bár a hazai villany- és gázárak Európa legalacsonyabbjai között vannak, a rezsi kifizetése egy átlag magyar háztartás számára még mindig sokkal megterhelőbb, mint máshol. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.

 

Idén is csak ígéret maradt a Panelprogram

 

     A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. október jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában, és felméri, hogy egy átlagos, kétkeresős család kiadásaiból mekkora részt tesznek ki az energia-költségek. Az eredmény tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a modellezett háztartások villamos energia- és földgázfogyasztásának költségei jövedelmük aránya tekintetében hazánk még mindig az élbolyban van. A KSH 2012-es adatai szerint az összes háztartást figyelembe véve elmondható, hogy átlagosan éves jövedelmünk 18 százalékát költöttük energiára.

     Ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon egy négyzetméter fűtése sokkal több energiát igényel, mint a hasonló klímájú szomszédos országokban. A magyar háztartások magas rezsiköltségeit nem az energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Nincs miből felújítani

     Sajnos a legtöbb családnak nincs pénze arra, hogy a szükséges felújításokat elvégezze. Pedig igény lenne a rá, egy 2014 év eleji reprezentatív felmérés szerint a háztartások 20 százaléka tervezi, hogy 3 éven belül valamilyen energetikai célú felújításba kezd és az ezt tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. Állami ösztönző programok nélkül viszont önállóan csak kevesen tudnak nekikezdeni a felújításnak, mert a magyar háztartások 95 százaléka alig rendelkezik megtakarítással.

     Jól mutatja az állami ösztönző programokra mutatkozó igényt – és a háztartások forráséhségét – az ősz folyamán indított lakossági energetikai pályázatok népszerűsége is. Pedig a pályázati keretösszeg mindössze 2,72 milliárd forint volt, mely néhány ezer háztartásnak elég, szemben az egymillió energetikai felújításra szoruló lakással.

A Panelprogram is késik

     Eredetileg 2013 év végén harangozták be, legutóbb ősz elején tett ígéretet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mintegy 10 milliárd forintos kerettel még az év vége előtt elindul.

     Uniós forrásokból 2015-től az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut majd lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente, de csak akkor, ha már sikerült kialakítani az ehhez szükséges intézményrendszert. A rendszer előkészítése és kialakítása, a lakossági forrásközvetítők kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdődik az igények zökkenőmentes kiszolgálása.

     Holott Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken.

 

forrás: http://www.piacesprofit.hu/