Debrecen – Az egyik debreceni lakásszövetkezetnél keveslik az idei panelprogram keretösszegét, közben sok lakó ki sem tudná fizetni a saját részét.
– Mi örülnénk, ha a lakásszövetkezet össze tudná hozni. Ebbe is belementünk egyből, annak is a felét mi fizettük ki, felét a polgármesteri hivatal – mondta Hajnal Sándorné.
Az új panelprogramban lakásonként ötven százalékos önrészt kell fizetniük a tulajdonosoknak. Ez a Hortobágy utca 13-15. alatt lakóknak nagyjából 350 ezer és 650 ezer forint közötti összeget jelentene teljes korszerűsítés esetén. Sokan azonban még így sem biztos hogy vállalják majd a pluszköltséget.
– Nem kérem, mert nem tudom kifizetni. Abból a 100 ezer forintból egész hónapban gyógyszerre, mindenre nem telik – hallhattuk Sustyák Jánosnét.
A Napsugár Lakásfenntartó Szövetkezet házai közül egyedül egy felelne meg az új követelményeknek. A 2015-ös Otthon Melege Programban ugyanis csak a 4-60 lakásos házak vehetnek részt.
A szövetkezet elnöke szerint gyakorlati tapasztalat, hogy a fűtésszámlán a megtakarítás összege fedezi a havonta fizetendő törlesztőrészletet. A pályázatírás költsége nem számolható el, ez körülbelül 1,5 millió forintot jelent, amit szintén a lakóknak kellene összedobniuk. Az összesen 39 épületet kezelő lakásszövetekezetnél továbbá keveslik az összesen tízmilliárdos országos keretösszeget.
– Figyelembe véve azt, hogy egy négyemeletes, hatvan lakásos épület korszerűsítése durván hatvan millió forintba kerül, akkor nagyjából tíz épületre elegendő ez az összeg Hajdú-Bihar megyében – nyilatkozta Adamkó János, a Napsugár Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.
A pályázatokat márciust 9-től fogadják. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál egyébként már készül az a program is, amely a 60 lakás fölötti társasházak lakóit segíti.
Bár a hazai villany- és gázárak Európa legalacsonyabbjai között vannak, a rezsi kifizetése egy átlag magyar háztartás számára még mindig sokkal megterhelőbb, mint máshol. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. október jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában, és felméri, hogy egy átlagos, kétkeresős család kiadásaiból mekkora részt tesznek ki az energia-költségek. Az eredmény tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a modellezett háztartások villamos energia- és földgázfogyasztásának költségei jövedelmük aránya tekintetében hazánk még mindig az élbolyban van. A KSH 2012-es adatai szerint az összes háztartást figyelembe véve elmondható, hogy átlagosan éves jövedelmünk 18 százalékát költöttük energiára.
Ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon egy négyzetméter fűtése sokkal több energiát igényel, mint a hasonló klímájú szomszédos országokban. A magyar háztartások magas rezsiköltségeit nem az energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet.
Nincs miből felújítani
Sajnos a legtöbb családnak nincs pénze arra, hogy a szükséges felújításokat elvégezze. Pedig igény lenne a rá, egy 2014 év eleji reprezentatív felmérés szerint a háztartások 20 százaléka tervezi, hogy 3 éven belül valamilyen energetikai célú felújításba kezd és az ezt tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. Állami ösztönző programok nélkül viszont önállóan csak kevesen tudnak nekikezdeni a felújításnak, mert a magyar háztartások 95 százaléka alig rendelkezik megtakarítással.
Jól mutatja az állami ösztönző programokra mutatkozó igényt – és a háztartások forráséhségét – az ősz folyamán indított lakossági energetikai pályázatok népszerűsége is. Pedig a pályázati keretösszeg mindössze 2,72 milliárd forint volt, mely néhány ezer háztartásnak elég, szemben az egymillió energetikai felújításra szoruló lakással.
A Panelprogram is késik
Eredetileg 2013 év végén harangozták be, legutóbb ősz elején tett ígéretet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mintegy 10 milliárd forintos kerettel még az év vége előtt elindul.
Uniós forrásokból 2015-től az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut majd lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente, de csak akkor, ha már sikerült kialakítani az ehhez szükséges intézményrendszert. A rendszer előkészítése és kialakítása, a lakossági forrásközvetítők kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdődik az igények zökkenőmentes kiszolgálása.
Holott Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken.
A panelprogramok valósága: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztésiminiszter nemrég Győrben járt. Abban a városban, ahol 2001-ben önerőből, az országos program elstartolása előtt, panelfelújítási programot indított a Balogh József vezette baloldali önkormányzat.
Ha már miniszter asszony ott volt, mindjárt örömteli hírekről tájékoztatott. Arról, hogy három év leállás után végre folytatódik a panelprogram. Sőt az elmúlt napokban a miniszter asszony emelte a tétet, és meghirdette a Panel III. Program indulását is. Az újabb kormányzati „sikersztorik” közléseiből azonban kiderült: Németh Lászlóné vagy nem ismeri a pontos adatokat, a különböző kormányzati intézmények jelentéseit, elemzéseit és anyagait, vagy szándékosan félretájékoztat. Egyik sem jó egy miniszter esetében. Ezért is fontos, hogy pár egyszerű adattal rendbe tegyük a dolgokat, és nézzük meg, mit tett eddig a Fidesz ezen a téren.
Valószínűleg ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a Nemzeti Ügyek Politikája című választási programjában a Fidesz zöldbankot, a megújuló energiákba való befektetést és a panelprogram folytatását ígérte 2010-ben. Ezekből semmi nem lett. Ráadásul a most újraindult programot sem forráshiánnyal vette át a Fidesz 2010-ben. Pont a mostani kormányzati képviselők voltak azok, akik megakadályozták a program befejezését, a Zöld Beruházási Rendszer és a panelfelújítási program folytatását. Meggátolták a forrásokat biztosító újabb kvótaértékesítést, majd a kormányváltást követően azonnal leállították a programot. Ezzel nemcsak a támogatói döntéssel rendelkező lakóközösségeket hozták lehetetlen helyzetbe, de több száz magyar, javarészt építőipari kis- és középvállalkozást is.
Úgy tűnik, arról is elfeledkezett Németh Lászlóné, hogy az előző kormányok csak 2008 és 2010 között több mint 40 milliárd forintot fordítottak erre a programra. A jelenlegi kabinet ennek alig negyedét. Ezt amúgy nemcsak én állítom, hanem az idén októberben társadalmi vitára bocsátott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is. Tény, hogy ezt az anyagot a kormány még nem tárgyalta, de feltételezhetjük, hogy a miniszter ismeri a tartalmát. Már csak azért is, mert a stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központja készítette elő.
Az említett dokumentum a 31. oldalon, nem mellékesen, a következő adatokat is közli: 2008–2010 között – azaz a gazdasági válság kellős közepén – több mint 200 ezer lakóegység energetikai korszerűsítésére került sor. A támogatott korszerűsítések száma azonban 2011-ben 4045-re, 2012-ben pedig már csak 1082-re csökkent. Ez köszönő viszonyban sincs a miniszteri közléssel.
Ahogy már említettem, a program fedezete a kormányváltást követően rendelkezésre állt, hiszen a megelőző kormányok csak a hazai klíma kvótavagyon 10 százalékát értékesítették. Ebből nyerték a több mint 40 milliárd forintos támogatást. 2010-ben még 1,2 milliárd euró értékű kiotói, és közel 50 milliárd forint értékű európai kvóta állt hazánk rendelkezésére. Pont a fideszes kötődésű Domokos László vezette Állami Számvevőszék írja le jelentéseiben, hogy az elsőből egyetlenegy darabot sem adott el a kormány, míg az utóbbit a tőzsdei árfolyam mélypontján értékesítették.
Maradjunk a tényeknél: az európai kvóták egységnyi tőzsdei értéke közel 10 euró volt Németh Lászlóné hivatalba lépésének a napján, 2,73 euró az értékesítéskor, ma pedig újra 4 euró feletti az ár. A jelenlegi kormányzat rosszul előkészített értékesítése így mintegy 30-40 milliárd forintos veszteséget jelent. Németh Lászlóné most pedig rendkívül büszke a 4,56 milliárdos bevételre, pedig ennek a tízszeresét is elérhették volna. Az pedig egy sokkal nagyobb programra adhatott volna lehetőséget. A jó megoldás több tízezer családnak jelenthette volna terheinek csökkentését, több ezer új munkahelyet hozhatott volna létre és több ezer hazai kkv-nak adott volna megrendelést. Ezt nem tette meg a Fidesz.
Mivel Németh Lászlóné Győrben állt a nagyközönség elé először örömhírével, végezetül csak ennyit jegyeznék meg: ha Győr-Moson-Sopron megye eredményeit nézzük, akkor azt látjuk, hogy az országosan eddig megvalósult 10 ezer pályázatból több mint 2500 darabot támogattak a megyében. Rengeteg helyen került sor nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszerek korszerűsítésére és új, energiahatékony technológiák bevezetésére. Ez ma már bizonyítottan 30-40 százalékos rezsicsökkenést jelent a programban részt vevő családoknak, lakóközösségeknek. Ez nagyjából a duplája a Fidesz 20 százalékos programjának.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium újabb mintegy 3 milliard forint támogatást ítélt meg a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Panel II program pályázatainak finanszírozására – közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.
Az NFM tájékoztatása szerint az előző kormány által 2009-ben meghirdetett kiírásban a befogadott pályázatok közül 14 milliárd forintnyi beruházás fedezethiány miatt várakozni kényszerült.
A szén-dioxid-kvóta értékesítési bevételéből biztosított, most megítélt 3 milliárd forint támogatási forrásnak köszönhetően 104 lakóközösség valósíthatja meg tervezett energetikai fejlesztéseit, a több mint 4700 család otthonát érintő felújítások mintegy 6,5 milliárd forint összegű megrendeléshez juttatják az építőipar hazai kis- és középvállalkozóit
A pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. várja a pályázat felülvizsgálatának eredményéről korábban értesített lakóközösségek válaszlevelét a kvótabevételekből még rendelkezésre álló 1,56 milliárd forint odaítéléséhez.
A kormány a továbbiakban is dolgozik azon, hogy a forráslehetőségek mielőbbi megtalálásával a ZBR Panel II Program 2009-ben elfogadott valamennyi pályázatának megvalósítását lehetővé tegye – hangsúlyozta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A www.panelvillanyszereles.com az adatok kezelésével összefüggésben az általa kezelt sütikről (cookie-k) bővebben az Adatkezelési Nyilatkozat útján tájékoztatja látogatóit.
Az Adatkezelési Nyilatkozat-ban tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy weboldalunk felhasználása közben milyen személyes adatok érintettek, a személyes adatok kezelése körében követett elveinkről és gyakorlatunkról, valamint a Felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről.
Feltétlenül szükséges sütik
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges sütiket, hogy elmenthessük a sütibeállítási preferenciáidat.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Weboldalunkon a Google Analytics (GA) a Google Inc. webes elemzési szolgáltatását használjuk, amely összesített, ezért anonim statisztikai adatokat nyújt számunkra a látogatókról.
Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan adatokat, amely egyedileg azonosítják a látogatót. Ezek a sütik összesített, ezért anonim adatokat gyűjtenek. Ugyanakkor böngészője beállításait módosíthatja. Bővebb információért olvassa el a „4.3 Sütik (cookie-k) törlése” című pontot. Ha ön nem engedélyezi ezeket a sütiket, nem tudjuk nyomon követni a weboldal teljesítményét.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
