panel villanyszerelés logo

Idén is csak ígéret maradt a Panelprogram

Kategória: Panel program

     Bár a hazai villany- és gázárak Európa legalacsonyabbjai között vannak, a rezsi kifizetése egy átlag magyar háztartás számára még mindig sokkal megterhelőbb, mint máshol. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.

 

Idén is csak ígéret maradt a Panelprogram

 

     A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. október jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában, és felméri, hogy egy átlagos, kétkeresős család kiadásaiból mekkora részt tesznek ki az energia-költségek. Az eredmény tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a modellezett háztartások villamos energia- és földgázfogyasztásának költségei jövedelmük aránya tekintetében hazánk még mindig az élbolyban van. A KSH 2012-es adatai szerint az összes háztartást figyelembe véve elmondható, hogy átlagosan éves jövedelmünk 18 százalékát költöttük energiára.

     Ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon egy négyzetméter fűtése sokkal több energiát igényel, mint a hasonló klímájú szomszédos országokban. A magyar háztartások magas rezsiköltségeit nem az energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Nincs miből felújítani

     Sajnos a legtöbb családnak nincs pénze arra, hogy a szükséges felújításokat elvégezze. Pedig igény lenne a rá, egy 2014 év eleji reprezentatív felmérés szerint a háztartások 20 százaléka tervezi, hogy 3 éven belül valamilyen energetikai célú felújításba kezd és az ezt tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. Állami ösztönző programok nélkül viszont önállóan csak kevesen tudnak nekikezdeni a felújításnak, mert a magyar háztartások 95 százaléka alig rendelkezik megtakarítással.

     Jól mutatja az állami ösztönző programokra mutatkozó igényt – és a háztartások forráséhségét – az ősz folyamán indított lakossági energetikai pályázatok népszerűsége is. Pedig a pályázati keretösszeg mindössze 2,72 milliárd forint volt, mely néhány ezer háztartásnak elég, szemben az egymillió energetikai felújításra szoruló lakással.

A Panelprogram is késik

     Eredetileg 2013 év végén harangozták be, legutóbb ősz elején tett ígéretet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mintegy 10 milliárd forintos kerettel még az év vége előtt elindul.

     Uniós forrásokból 2015-től az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut majd lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente, de csak akkor, ha már sikerült kialakítani az ehhez szükséges intézményrendszert. A rendszer előkészítése és kialakítása, a lakossági forrásközvetítők kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdődik az igények zökkenőmentes kiszolgálása.

     Holott Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken.

 

forrás: http://www.piacesprofit.hu/

 

Szén-dioxid-kvóta és panelfelújítás: jut is, marad is?

Kategória: Panel lakás felújítás

     A magyar szén-dioxid-kvótából decemberben 4,6 milliárd forintot adtak el, amiből körülbelül 1,8 milliárd a panelek felújítására megy – írja a közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

 

szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszer

 

     A magyar kormány 2,5 millió darab, az Európai Unió vállalatközi szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszerének 2008-2012-es időszakában érvényes egységet (EUA) adott el a napokban, amelyből kb. 4,5 milliárd forintnyi karbonforint-bevétel származik. Ebből körülbelül 1,8 milliárd jut a Zöld Beruházási Rendszer Panel II programjának finanszírozására.
 

14 milliárdnyi igény

     A kvótabevételek felhasználásáról a 2012-es költségvetés december 5-én megjelent módosítása rendelkezik. Eszerint a 2012-ben realizált bevételek fele a központi költségvetés általános forrásaiba kerül. A megmaradt összegből levonják a fejlődő országoknak még 2009-ben ígért klímavédelmi fejlesztési segélyek összegét, amely körülbelül félmilliárd forintot tesz ki, míg a maradék 1,8 milliárd forintot energiahatékonysági programokra fordítják.

     A törvénymódosítás indoklása szerint a „Zöld Beruházási Rendszer Panel II. konstrukciójára 2009-ben 14 milliárd forint többlettámogatási igény érkezett be. 2011-ben a kormány úgy döntött, hogy a szükséges forrásokat elsősorban a szén-dioxid-kvótakereskedelmi bevételből kell biztosítani. Jelenleg 8,6 milliárd forint bevonására van még szükség, melynek egy része, mintegy 1,6 milliárd forint a költségvetési törvény jelen módosításával biztosítható.”
 

„Sok a pályázat – kit támogassunk először?”

     Bart István, a MEHI igazgatója szerint jó hír, hogy a kormány a költségvetési módosítást követően ilyen gyorsan lebonyolította a kvótaeladást és a forrásteremtést. Remélik, hogy a források folyósítása is ilyen gyorsan zajlik majd, ám egyelőre még nem tudnak semmit arról, hogy a korábban nyertes pályázatok közül hogyan választják ki azokat, amelyek ebből – a befogadott igényeknél jóval szűkösebb – új forrásból részesülnek.

     Bart szerint ez nem egyszerű feladat, hiszen a beadott pályázati anyagok már több mint háromévesek, és ennyi idő alatt a technikai lehetőségek és a finanszírozási feltételek is jelentősen változtak. Jelenleg arra várnak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyeztetésre hívja az érintett szakmai szervezeteket a kérdésben. Nincs hír arról sem, hogy mi a kormány terve a fennmaradó, körülbelül 13 milliárd forint értékű 2008-2012-es EUA-vagyonnal, amelyet legkésőbb 2013 áprilisáig értékesíteni kell.
 

forrás: origo.hu