Legalább 120 milliárd forintos keretösszegű, uniós hitelalapú program indul decemberben Magyarországon, amelyből a panelek és családi házak energetikai felújítását lehet majd megcsinálni – jelentette be a mai Kormányinfón Lázár János.

     A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében ugyanarról a programról beszélt, mint amit a Magyar Fejlesztési Bank már júniusban bejelentett. Az alábbiakban összeszedtük azt, ami eddig tudható a programról, illetve azokat a nehézségeket is, amelyek hátráltathatják majd a program kirobbanó sikerét.

     Honnan jön a pénz?

     Lázár újra megerősítette ma, hogy a kormány nem tervezi vissza nem térítendő uniós forrás kiosztását a magyar lakosságnak, azaz véglegesnek tekinthető az a korábbi kormánydöntés, hogy a nekik szánt 90 milliárd forint körüli forrást inkább az állami fenntartású középületek energiahatékonysági felújítására szánja a kormány (utóbbi miatt módosítani kell az érintett programot, de ennek elfogadtatásáról még tart a vita Brüsszellel, legutóbbi információink szerint itt „betonfalba” üközött a kormány).

     A tárcavezető szavai szerint „több tízezres lesz az érdeklődés” az új program iránt, és a 120 milliárdosnak mondott, döntő részben uniós hátterű keretösszeg felfelé nyitott lesz. A 120 milliárd úgy jön össze, hogy:

     -105,2 milliárd forintos keretösszegű hitelt lehet majd felhasználni a Közép-Magyarországon kívüli térségben, amely a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP) legfrissebb, október közepi pályázati menetrendjében már benne van decemberi meghirdetési céldátummal (GINOP – 8.4.1/A -16 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel)

     -9,41 milliárd forintos keretösszegű hitelt lehet majd felhasználni a Közép-Magyarországon belüli ingatlanok energiahatékonysági felújítására, ami a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) legutóbbi, szeptemberi éves pályázati menetrendjében szintén benne volt már.

     -További legalább 5 milliárd forintot ad majd saját (magyarországi) forrásból az MFB, azaz a magyarországi források segítségével lesz majd felfelé nyitott a program.

     Mikor, hol, hogyan?

     Lázár szavai szerint decemberben jelenik meg a kormány hivatalos oldalán a pályázati felhívás (ezt megelőzően feltehetően lesz még egy kötelező 10 napos társadalmi egyeztetés is), így ténylegesen pályázni majd csak a jövő év elejétől lehet.

     Ez a miniszter jelzése szerit úgy történik majd, hogy az országszerte már most elérhető 430 MFB Pont egyikébe kell bemennie a pályázónak és ott kell benyújtania az összes dokumentumot (az MFB Pontok körének további 200 darabos bővítésére épp a napokban írt ki közbeszerzést az MFB).

     Arról nem beszélt Lázár, hogy a júniusi bejelentéshez hasonlóan valóban nulla százalékos, hosszú, akár 20 éves futamidejű hitelt tud-e majd felvenni a felújításokra a lakosság, de azt leszögezte, hogy „minden természete személy pályázhat, nemcsak a lakóközösségek.”

     Szavai szerint ez lényeges változás az MFB júniusi bejelentéséhez képest, de értelmezésünk szerint már az akkor bejelentett keretekre is elmondható volt.

     Lázár jelzése szerint a most elinduló programban is elegendő lesz a 10%-os önerő, így ebből következtetünk arra, hogy a júniusban bejelentett program főbb keretei nem változtak alapvetően. Ha ez a feltételezésünk igaz, akkor az alábbi keretek mentén számíthatunk jövőre a lakossági energiahatékonysági programra

     -Elegendő lesz a tervezett felújítás 10%-át önerőként felmutatni, a többi 90%-ot nulla százalékos kamatozású hitelből valósíthatják meg a háztartások (panelben, társasházban élők, illetve családi ház tulajdonosok)

     -A családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető a júniusi bejelentés szerint, amivel legalább 50 ezer lakóegység felújításának támogatás volt a cél (most is több tízezer kérelem esélyéről tett említést Lázár)

     -A hitel egyebek mellett igényelhető lesz a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, vagy például napkollektoros rendszerek telepítésére.

     -Maximum 20 éves futamidőre kérhető a hitel és minden ügyfél esetén egyedi hitelbírálatot végeznek majd el az MFB Pontokon keresztül, és az így megállapított ügyfélkamat, illetve a nulla százalékos kamat közötti különbség fogható fel állami (uniós) támogatásként.

     -A júniusi jelzés szerint a program legjelentősebb célcsoportját a „kockaházak” tulajdonosai jelenthetik, amelyek kb. 60%-a építésük óta nem esett át energetikai korszerűsítésen. Ebben a körben a legmagasabb az energia-megtakarítási potenciál, mivel itt a legmagasabbak a rezsiköltségek.

     -A lakosság számára lakóházak energetikai korszerűsítéséhez ilyen kedvező hitelfelvételre az akkori jelzés szerint még nem volt lehetőség Magyarországon és ez nagy valószínűséggel a rövidesen megjelenő tényleges konstrukcióra is igaz lehet.

     Hol lehetnek gondok?

     A magyar lakosság már évek óta vár egy jelentős összegű, állam által indított energiahatékonysági programra, így az érdeklődés bizonyára hatalmas lesz. Nagy kérdés azonban, hogy ténylegesen mennyien jutnak majd ebből a programból forráshoz, hiszen:

     -A korábbi ígéretekkel ellentétben nem lesz benne egy fillérnyi ingyen támogatás sem (vissza nem térítendő támogatás), hanem 90%-nyi hitelről beszélhetünk, így egy korábbi országos reprezentatív felmérés szerint erősen kérdéses, hogy valóban sok embert megmozgat majd a program

     -A hitel odaítélése előtt minden ügyfélre egyedi hitelbírálatot kell végeznie az MFB-nek, amelynek se múltbeli lakossági tapasztalata, se kellő kapacitása nincs több tízezres méretű hitelbírálati munka lebonyolítására

     -A hitelkérelem mellé biztosítékot is be kell nyújtania a lakosságnak (ingó, ingatlan), amely a devizahiteles kellemetlen tapasztalatok után még mindig ódzkodik a hitelalapú eladósodástól, ráadásul a más jelzáloggal már megterhelt ingatlanon kérdéses, hogy második (harmadik, stb.) jelzálog bejegyezhető-e az állam felől

     -A kisebb vidéki településeken még nem igazán tapasztalnak ingatlanár emelkedést a tulajdonosok, így kérdéses, hogy a megfelelő fedezettséget valóban tudják-e biztosítani az igényelt hitelek mögé

     -A korszerűsítés lezárulta után néhány évvel helyszíni ellenőrzést kell végrehajtani (teljesült-e a vállalt energiamegtakarítás és ha nem, mennyivel maradt el tőle). A jelenlegi támogatási szabályok alapján a vállalt indikátor 75%-a alatti teljesítés esetén mérlegelés nélkül fel kell bontani a támogatási szerződést és vissza kell fizettetni a hitelt a kedvezményezettel. Ez azt jelentené, hogy rosszul elvégzett korszerűsítés esetén akár sokaknál előállhat az az abszurd helyzet, hogy alacsony jövedelmi viszonyok mellett is több millió forintos hitelt kellene visszafizetni, miközben az ingatlan sem feltétlenül ér sokmilliót.

     Portfolio vélemény

     A fenti adminisztratív korlátok abba az irányba mutatnak, hogy bár sokan érdeklődnek majd az ígéretes program iránt, de a részletszabályok és a szigorú (hitelezési) keretek miatt valószínűleg inkább csak a jobb jövedelmi, illetve fedezettségi helyzetben lévő ingatlantulajdonosok tudnak majd ténylegesen is élni a programmal.

forrás: portfolio.hu