panel villanyszerelés logo

Mennyit ér a vevőknek egy energiatakarékos lakás?

Kategória: Panel program

Az elmúlt években előtérbe került az energiatakarékosság, az energiahatékonyság javítása a hazai ingatlanállománynál. Elindult a panelprogram, megjelent a kötelező energetikai tanúsítás. De mindezek hatására vajon mennyire vált fontossá az emberek számára az energiatakarékosság, figyelnek-e rá lakásvásárlásánál, és mennyire hajlandóak megfizetni az árát?

 

Azért a panelprogram népszerű volt

 

     Miközben egy mosógép megvásárlásánál döntő tényező annak energetikai besorolása, addig egy átlagember élete legnagyobb beruházása esetében, vagyis egy ingatlan megvásárlása során szinte teljesen háttérbe szorul.

     A legjobban mindezt az mutatja, hogy a sok évvel ezelőtt bevezetett energetikai tanúsítványt továbbra is csak egy kötelező, letudni való adminisztrációs elemnek tekintik az eladók és a vevők is az ingatlanértékesítési folyamatban – véli Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. “Ez egy szükséges kellék az adásvételnél, azonban a vevői döntésben vagy a vételár kialakításában nem játszik szerepet. És ezzel kapcsolatban még változó szemlélet, bármiféle pozitív irány sem látható.”

     A szakértő szerint a panelprogramnak is köszönhető az, hogy az elmúlt évek során a házgyári technológiával épült ingatlanok megítélése jelentős mértékben javult, és ma már egy kifejezetten keresett kategóriát jelentenek az ingatlanpiacon. A korszerűsítésen átesett panellakások ára az elmúlt két-három év ingatlanpiaci fellendülése során akár 50-60 százalékkal is emelkedhetett Budapesten.

     gyanakkor az is igaz, hogy azon panellakások értéke is jelentősen nőtt, amelyek nem kerültek be a panelprogramba. A kettő között az árkülönbség mindössze 10 százalékra tehető, ami a szakértő szerint indokolatlanul kis mértékű, azt is figyelembe véve, hogy ezen lakótelepi társasházak esetében a tulajdonosok a közeljövőben nem számíthatnak hasonló felújításra.

     A családi házak kategóriájában valamivel komolyabb mértékű tudatosság figyelhető meg a vevők részéről. Balla szerint ez azonban még mindig meglehetősen alacsony szintű, hiszen gyakran kimerül abban, hogy a vevő tájékoztatást kér a korábbi évek fűtésköltségéről, de a részletes adatokat már nem ellenőrzi.

     Szintén nem nagyon találkozni azzal a jelenséggel, hogy a vevő hőkamerával és szakember segítségével mérné fel egy-egy családi ház energetikai állapotát, melyre egyébként szükség lenne annak pontos meghatározásához. Általában azt feltételezik, hogy egy kisebb összeg beruházása révén a szigetelési hatékonyság és az energiatakarékosság fokozható, a rezsiköltségek csökkenthetők, a valóságban azonban ebben gyakran csalódniuk kell.

     Viszont az is igaz, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci változásainak egyik legnagyobb vesztesei azok a korszerűtlen térkialakítású, rossz energetikai paraméterekkel rendelkező, többgenerációs családi házak, melyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk. Ezeknél jelentős értékcsökkenés következett be, pont a gyenge energiahatékonyság miatt. Itt tehát már találkozhatunk bizonyos fokú odafigyeléssel az energiatakarékosság, illetve sokkal inkább a várható rezsiköltségek iránt.

     Ráadásul úgy tűnik, hogy a jövőben sem várható jelentősebb változás az energiatudatosság szempontjából.

     Például az új építésű lakóingatlanok esetében sem tesznek valós megkülönböztetést a vevők a műszaki tartalomban – jelezte a szakértő. Ennek is köszönhető, hogy a most épülő lakóingatlanok esetében a beruházók kizárólag a szabványoknak kívánnak megfelelni, annál többet nem tesznek az energiahatékonyság érdekében. Ennek költségét ugyanis a vásárlók nem fizetnék meg.

     Használt ingatlanok esetében sincsenek tisztában a vevők azzal, hogy egy-egy korszerűsítésnek mekkora a költsége, illetve a megtérülése. Ugyanakkor az ilyen korszerűsítések mögött jellemzően nincs számítás, mindössze egy felületes becslés.

     Azért a panelprogram népszerű volt

     Ugyanakkor persze az is tény, hogy az energiahatékonyság javítását megcélzó pályázatokra mindig rendkívül nagy volt az érdeklődés. Vagyis az emberek szívesen belevágnak egy-egy korszerűsítésbe. Ezért volt nagy sikere az úgynevezett panelprogramnak, melyben a homlokzati hőszigetelés és nyílászáró-cserék révén jelentős hőveszteség-csökkentésre került sor az abban részt vevő lakásoknál. De az egyedi fűtésmérés is jelentős pozitív hatást gyakorolt a tulajdonosok pénztárcájára – mondta Balla Ákos.

 

forrás: hvg.hu

Kedves panellakók: várjátok a készet?

Kategória: Panel program

     Egyedül nem megy a fűtéskorszerűsítés a pécsi panelházakban, noha tízezreket buknak havonta amiatt, mert inkább az állami, uniós pályázatokra várnak évekig, ahelyett, hogy összefogna a lakóközösség. Elsősorban nem a pénz, hanem a kedv hiányzik – mondják sokan.

 

Az egyik panelprogramos tócóskerti társasház

 

Most nincsenek pályázatok

     Úgy látszik, Pécsen csak addig volt érdekes a panelek felújítása, amíg az állam és az önkormányzat fizette a költségek kétharmadát – a társasházak helyett. Noha négyből három panelház már szigetelt, a programot sokan szeretnék folytatni. Egyelőre azonban erre most nincsenek pályázatok, a lakóközösségek pedig nem akarnak önmaguk belevágni a munkákba. Pedig nem csak lehetőségük lenne erre, de okuk is.

     “A mi tízemeletesünkben 40-45 százalékos megtakarítást sikerült elérnünk azzal, hogy minden munkát elvégeztünk. A teljes külső szigetelésen kívül ma már minden lakásban műanyagablakok vannak és termosztatikusra cseréltük a radiátorszelepeket is, fűtőtestenként mérjük az elfogyasztott hő mennyiségét. Ezzel a korábbi harmincezres számlákat sikerült lefelezni” – meséli saját példáját Nagy Emil, a Jókai Lakásszövetkezet elnöke.

     Bár náluk mindent megcsináltak az állami, önkormányzati pályázatok aranykorában, mégsem hozott nagy változást csupán a szigetelés. Az ugyanis önmagában nem elég.

     “Csak a külső szigeteléssel, ami egy tízemeletes esetében ma 15-20 milliós, lakásonként 400-500 ezer forintos költséget jelent, szinte nem értünk el megtakarítást. A nyílászárók cseréje lakásonkénti 250-400 ezer forintos cseréje és a radiátoronként 20 ezer forintot kitevő fűtéskorszerűsítés felezte le a számlákat” – mondta.

 

Az egyik panelprogramos tócóskerti társasház

 

Szigetelés mindenáron? NEM!

     Vida János, a Pétáv ügyvezetője is osztja ezt a nézetet, azaz a pécsieknek nem is mindenáron a szigetelésben kellene gondolkodniuk.

     “A fűtésszámlák csökkentésének legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb módja az, ha radiátoronként szabályozhatóvá válik a fűtés. Mindezt a termosztatikus szelepek felhelyezésével és a költségmegosztók beszerelésével lehet megtenni. Csak ez a beavatkozás, akkor is, ha maga az épület és az ablakok nincsenek szigetelve, 15-18 százalékos megtakarítást hozhat a havi számlákban” – magyarázza a vezető.

     Ez lakásonként maximum 60-100 ezer forintba kerülne, ami rosszabb esetben is két év alatt visszajönne, azaz megtérülne.

     Harmadik lehetőség az, ha csak az ablakokat javítják ki, hogy jobban záródjanak. Csak ezzel a pár ezer forintos munkával havi szinten minimum 6-8 ezer forintos fűtésköltséget lehetne megtakarítani.

A Pétávnak is érdeke az alacsony számla

     “A kisebb számlákat könnyebben tudják kifizetni a lakók. Mindez nekünk kevesebb késedelmes fizetést, kisebb kintlévőséget jelent hosszú távon. A társaság gazdálkodása stabilabbá válik, nem utolsósorban a fogyasztók is elégedettebbek lesznek” – mondja Vida János.

     A Pétávnál reklamálók többsége egyébként a költségmegosztóval nem rendelkező lakásokban él. A cég éppen ezért folyamatosan segít azoknak a társasházaknak, ahol kezdeményezik a fűtéskorszerűsítést.

     Egy több tucat társasházat kezelő közös képviselő szerint a legnagyobb baj az, hogy mindig akadnak olyan lakók, akik nem fizetnek semmit a közösbe. A többiek viszont semmit nem akarnak fejleszteni anélkül, hogy abba ne szállna be mindenki. Így tehát a 22-es csapdájába kerülnek, mert noha lenne pénz a társasház számláján a korszerűsítésre, ezt éppen a rendesen fizető lakók akadályozzák meg.

 

Az egyik panelprogramos tócóskerti társasház

 

A fapados panel értéktelen

     A korszerűsítés mellett szól, hogy a teljesen „meztelen”, azaz minden korszerűsítést nélkülöző, fapados panelekben lévő lakások a piaci pangás miatt gyakorlatilag értéktelenné váltak. A legnagyobb hazai ingatlanhirdető oldal szerint egy ilyen kétszobásért négymillió körül hozzájuthatunk Kertvárosban, míg egy költségmegosztóst ötmillió, egy szigetelt lakást hatmillió felett hirdetnek. Ha nem is az összes befektetés, de jó része tehát akkor is visszajön a felújításnak, ha valaki másnap eladja a lakást. Ha több évet vár, akkor pedig több haszna maradhat, mint ma, egy korszerűsítés előtt álló lakás esetében.

forrás: www.pecsma.hu