panel villanyszerelés logo

Hol a legdrágább a panellakás?

Kategória: Panel rengeteg

     A budapesti és az országos panel árindexek továbbra is meredeken emelkednek, mértéke meghaladja a tégla lakások értékeit is. Az egyes lakótelepek között azonban jelentős, akár százezer forintot is meghaladó, árbeli különbségek adódhatnak.

 

Hol a legdrágább a panellakás? Kép: SXC

 

     Az ingatlanpiac 2014-es fellendülését követően jelentősen, reálértéken 114 százalékra nőttek a panellakások árai. A budapesti paneleket érdemes lakótelepek szerinti bontásban is megvizsgálni, ugyanis százezres eltérések is előfordulhatnak az egyes négyzetméterárak között.

     A 2013-as árszinthez képest a legkisebb növekedés is 67 százalékos volt, ami a IX. kerületi József Attila lakótelepet jellemezte. A legnagyobb emelkedés három év alatt a VIII. kerületi Szigony utcai lakótelepen zajlott le, ahol több mint megduplázódtak az árak – mutatott rá elemzésében a Duna House.

     A József Attila lakótelep esetében 2013-ban magas árszínvonalú környékről beszélhetünk, mely a négyzetméter árak alapján felállított rangsorban jelenleg csak a középmezőnybe került. A Szigony utca esetében ez épp ellenkezőleg történt.

     A korábbi alacsony árakhoz képest, amikor csak az Újhegyi és a Havanna lakótelep bizonyult nála olcsóbbnak, közepes szintre emelkedtek a négyzetméterárak. Az árnövekedés okai között a Corvin-negyed fejlesztése minden bizonnyal jelentős szerepet játszott. Jelenleg az Újpesti, Újpalotai és a Békásmegyeri lakótelep is alacsonyabb négyzetméterárat mutat.

     A vizsgálatba a 10 legnagyobb és legjelentősebb lakótelep közül öt helyen haladta meg a négyzetméterár a 300 000 forintos szintet. Ezek közül is kiemelkedik a Gazdagréti lakótelep 368 000 forint átlag négyzetméter árával, melyet a Bécsi úti lakótelep követ 338 000 forinttal. Ez a két helyszín már 2013-ban is a legmagasabb négyzetméter árakkal rendelkezett, ám a négyes metró megépülésével és a fonódó villamossal még kedvezőbb helyzetbe kerültek.

     Legolcsóbban az Újhegyi és a Havanna lakótelepen vásárolhatunk panelt, ahol az átlagos négyzetméter ár jelenleg sem haladja meg a 250 000 forintot. Ez a két lakótelep már 2013-ban is a legolcsóbbnak bizonyult a fővárosban.

     Az eltérő mértékű áraknak köszönhetően mindenki megtalálhatja a saját igényeihez és költségvetéséhez illő lakást. Míg Budán és a belvárosban drágább, de jobb elhelyezkedésű lakások vásárolhatók, addig a pesti külvárosi részen ugyan valamivel rosszabb adottságokkal, de lényegesen olcsóbb panellakás vásárolható.

     Az agglomerációban is kilőhetnek a lakásárak

     Országosan a használt lakásárak 15 százalékkal haladták meg 2016-ban a 2010. évi árszintet, az építésű lakások ára pedig 20 százalékkal. Jövőre a legnagyobb mértékű növekedésre az agglomeráció gyorsforgalmi utak által érintett térségeiben (Váci, Martonvásári, Gyáli járás), valamint a belvárosban számítanak az elemzők.

 

forrás: www.piacesprofit.hu

Miért jöttek létre a lakótelepek? A panelforradalom nyomában

Kategória: Panel rengeteg

     Csaknem 800 ezer lakótelepi lakásban élnek ma Magyarországon. Budapesten 33 jelentősebb lakótelep található, amelyek meglehetősen vegyes képet mutatnak, hiszen az 50-es évek emberléptékű háztömbjeitől kezdve a 70-es évek panelrengetegén át a 80-as évek nyeregtetős házaiig széles a paletta.

 

A panelforradalom nyomában

 

     Honnan indultunk?

     Az elmúlt évek áremelkedése a panellakások értékét is növelték, amelyek megítélése a különböző panelprogramoknak és a távhőárak kordában tartásának köszönhetően viszonylagos javulást ért el a korábbi évtizedekhez képest. Mivel hazánkban 778 ezer panel és iparosított technológiával (közép- és nagyméretű falazóblokk, öntött falas és alagútzsalus technológia, vasbeton szendvicspanel) épített lakás található, ebből 260.000 Budapesten készült el – nagyjából minden ötödik ember lakótelepen él –, ezért a lakótelepek még nagyon hosszú ideig az életünk szerves részét képezik, a lakáspiac meghatározó típusai.

     Még a második világháború után alakult ki az első nagyobb lakáshiány, hiszen a háborús veszteségek az épületeket sem kímélték, ráadásul 1953-ig alig készültek lakások. Az első lakótelepek az 50-es években épültek, de ekkor még a város szerves részeivé váltak, mindössze pár száz lakással rendelkeztek. A 60-as években épült házaknál azonban már nem törekedtek arra, hogy az eredeti városszövetbe illeszkedjenek az új lakótömbök. Az 1960-ban elindult lakásfejlesztési program az égető lakáshiányt szerette volna enyhíteni az 1 millió lakás vállalásával, ekkor egy lakótelepre 1000-1500 lakás jutott. Ekkoriban még csak három házgyárat fejlesztettek, ekkor épült pl. a József Attila lakótelep Pesten.

     Panelrobbanás

     A hetvenes években a népességrobbanás következtében meghirdették az újabb lakásépítési programot. A pártvezetés úgy döntött, hogy az égető lakásgondokat szovjet mintára nagypaneles technológiával oldják meg, hogy az építkezési dömpinget viszonylag záros határidőn belül lebonyolíthassák. Az akkori viszonyokhoz képest modern házgyárakat alapítottak, amelyek segítségével elkezdődött az óriási, 5-15 ezer lakásos lakótelepek építése. Ezek jelentős része tízemeletesnek épült, így a korábbi lakásokhoz képest növekedett a zsúfoltság, és az igénytelen kivitelezés, a fapados megoldások mind a belső szerkezetek esetében, mind a házak környezetének kialakításában előtérbe kerültek.

     Az 1961 és 1975 között a fővárosban átadott 187 ezer lakás 74 százaléka lakótelepszerűen épült. Csak a hetvenes évek második felében öt év alatt 153 ezer ilyen lakás épült országszerte, ebből 52 ezer Budapesten. A nyolcvanas évektől ismét előtérbe került a minőség, és egyre több háromszobás lakás épült, miközben az épületek formavilága is változatosabb lett, nyeregtető került az épületekre, és ismét megjelentek a négyemeletes házak. Egészen 1990-ig tartott a panelkorszak, illetve befejezték az elkezdett lakótelepeket. Többféle számítás létezik, az egyik szerint 121 darab 200 lakásosnál nagyobb budapesti lakótelep van, ahová nem csak a panelházak tartoznak. Más adatok az 500-nál nagyobb lakásszámú telepeket sorolják ide – e szerint a fővárosban 33 lakótelep létesült.

     Zuhanórepülésben az árak

     A rendszerváltás után a kialakuló szabad lakáspiacon a lakótelepi lakások ára akár 50 %-os reálérték-veszteséget is elszenvedett, bár a különböző évtizedekben felépült lakótelepek megítélése nem azonos. Legkedvezőbb helyzetben a 80-as évek elitlakótelepei voltak (pl. Pók utcai, Káposztásmegyeri), az itt található lakások ára lépést tudott tartani az inflációval. A lakáspiaci leértékelődés különösen a 70-es években felépült lakótelepek esetében volt szembetűnő (pl. Havanna vagy Csepel). A Studio Metropolitana még 10 éve, 2005-ben publikálta „A budapesti lakótelepek megítélése” című felmérését. A vizsgált 14 budapesti lakótelep közül leginkább a Pók utcai és a gazdagréti nyerte el a fővárosiak tetszését. A Pók utcai lakótelep egyik fő attrakciója a Római part, ahol élénk társasági élet zajlik, köszönhetően az éttermeknek, kifőzdéknek, tele van zöldfelülettel, kertvárosias hangulatot áraszt.

     Az akkori lista középmezőnyében található a káposztásmegyeri, az őrmezői, a békásmegyeri és az újpesti. A Békásmegyerit sokan kedvelik a nagy zöldfelületek és a környező hegyek miatt. Az Újpesti lakótelep pedig közel 17 ezer panellakásával Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakótelepe, amely 1969-86 között több ütemben épült. Újpesten népszerű az 1974-ben létesült Izzó lakótelep, amelyek házai négyemeletesek, igényes zöldterület veszi körbe, a házak gázfűtésesek. Káposztásmegyeren pedig az első ütem építése 1982-ben indult meg, az építkezések 1990-ben történt leállításáig 6 ezer lakás készült el meglehetősen változatos formában.

     A legrosszabb vélemény a Havanna lakótelepről alakult ki, de nem túlzottan kedvelt a Fiastyúk utcai vagy a Füredi utcai lakótelep sem. A Havannán a 6 ezer lakás közel 17 ezer lakóval a XVIII. kerület összlakosságának csaknem ötöde. Régebben elég rossz hírűnek számított, azonban az utóbbi pár évtizedben sokat változtak a viszonyok, jelentősen javult a közbiztonság, térfigyelő kamerarendszer működik, sok „renitens” már rég elköltözött.

     Mai napig meghatározza az árakat és a presztízst a lakótelepek építésének ideje. A hetvenes évek panellakásai rendelkeznek a legkisebb vonzerővel, az 50-60-as évek lakásai emberléptékűbbek, sok esetben gázfűtéssel rendelkeznek, bár itt is meghatározó a környék, hiszen ha némileg szlömösödött területről van szó, akkor nem sokat ér az emberléptékűség. Ugyanígy a 80-as évekbeli szemléletváltozás is jó hatással van az akkoriban épült lakótelepek népszerűségére. A volt NDK területén a lakótelep rehabilitáció során jó néhány tízemeletest visszabontottak, így sokkal vonzóbb épületeket kaptak. Nálunk hihetetlen nagy politikai bátorságra vallana, ha meghirdetnék a 70-es évek lakótelepeinek átalakítását, az épületek visszabontását, nem beszélve a temérdek pénzre, ami ugye nem áll rendelkezésre.

     Az átkos távhő

     A panellakások egyik tipikus sajátossága a távhőfűtés, amely szerencsésebb nyugati országokban áldás és környezettudatos termék (pl. Dánia), mifelénk azonban ez is átoknak bizonyult a meglehetősen egyenetlen színvonalú panelprogramok elindulásáig. A probléma az, hogy a távhőrendszerek többségét az 1960-70-es években építették, azonban főleg ipari fogyasztók számára. Kiszolgálásukra nagy, tartalékokkal rendelkező rendszereket hoztak létre, amelyeknek elsősorban a biztonságos ellátást kellett garantálniuk, az energiatakarékosság csupán másodlagos szempont volt, hiszen akkor még virágzott a szovjet-magyar fegyverbarátság.

     Az ipari létesítmények távhőigénye pedig a fűtési szezonoktól független, ezért a nagy igényt folyamatosan kielégítő rendszereket kellett kiépíteni. Csupán mellékesen elégítették ki a háztartási fogyasztók igényeit, miután a 70-80-as években csúcsra járatták a házgyárak termelését. Az ipar közben tönkrement, az igények drasztikusan csökkentek, viszont megmaradtak az energiapazarló rendszerek, amelynek költségeit már egyedül a távfűtött lakások viselik, így fajlagosan nagyobb teher hárul rájuk.

     Számos rendszer erősen (50-100 %-os mértékig) túlméretezett. Ezt nagyszerűen példázza a borsodi megyeszékhely esete. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 43 ezer panellakást építettek, köztük Miskolcon 32 ezer panellakást húztak fel. Miskolcon a 70-es években volt a távfűtés csúcspontja, akkor egy-egy téli időszakban 2,5 millió GJ energiát használtak fel, és itt ne felejtsük el a miskolci nehézipart, mint kiemelkedő fogyasztót. Ma már szinte teljesen megszűnt a helyi nagyipar, és maradtak a panellakások, így ma a fűtési időszakban majdnem a felére esett vissza az igény.

 

forrás: realista.hu

Belami, a panelmilliomos

Kategória: Panel bulvár

     “Tudja mit? Inkább hordja el a Gellért-hegyet, vagy lapátoljon ki minden homokot a Szaharából. Kevesebb idegeskedéssel, idővel, de leginkább jóval kevesebb pénzzel jár” – adta a jó tanácsot Snájdig Pepi, teljesen ingyen, Belaminak, a Zsibbadt brigádvezető teraszán.

 

A panelmilliomos élete sem egyszerű

 

     Tette ezt, ama mondatot követően, hogy a külváros nyugalmazott szépfiúja kijelentette: az ő fürdőszobájuk immáron olyan elhanyagolt, hogy igényesebb sertések sem fürdenének a kádjukban. Ezért aztán felújításba vágják a fejszéjüket, meg az összes megtakarított pénzüket.

     “– Na, ha magának van annyi pénze, amennyi egy panel fürdőszoba felújításához kell mai áron, jobb, ha őrzővédő szolgálatot is szerződtet. Mert momentán annál kevesebb pénzért is jól fejbe vernek egy embert sötét sarkon, világos bézbólütővel” – vigasztalt még egyet Belamin Plüss Eta. A megrendült, de szándékától el nem tántorított vénülő szép legény mindezek után kijelentette, hogy pesszimizmusuk nem illik egy, de még két uniós polgárhoz sem, s elviharzott a legközelebbi csempebolt felé.

     “– Csempe is, járólap is, az mind, összesen, valamennyi kedvezményünkkel 72 ezer forint, és ennél olcsóbban úgyse kap sehol” – közölte Bótos Ottó kínálómenedzser Belamival és bé nejével, Görcs Jolánnal, amikor a fürdőszoba felújítási akció első állomásként megérkeztek a város hetvenkilencedik csak és kizárólag lakásfelújításra szakosodott boltjába.

     “– De hát egy panel vécé, meg egy hozzá illesztett fürdőszoba mindössze akkora, hogy egy pincsikutya három részletben tud vakkantani, nem hogy megfordulni” – álmélkodott Belami az árak, meg a felújításhoz szükséges négyzetméternyi csempék láttán. Ottót, a Bótost momentán a pincsi kutyák fordulási szokásai nem érdekelték, így aztán Belamiék két üzlettel arrébb elköltöttek fürdőkádra, mosdóra, vécére, szerelvényeknek nevezett csapokra, kütyükre, bizgentyűkre, ki- és beegészítőkre, meg egy krómozott drótnak látszó, ám annál is igényesebb dizájnként a polcon fetrengő vécépapírtartóra 105 darab ezrest.

     Időközben a mesterek már verték a falat oly hevülettel, mintha abban a reményben dolgoznának, ők szabadítják ki fogságából Kőműves Kelemennét. A munkadíjról elmondták, hogy az se nem lesz kevés, se nem tűnik majd kevésnek, vagyis hívják nyugodtan reális árnak azt a kétszáz-valahány meg még tízezer forintot, amit vízszereléssel, meg rézcsövekkel együtt majd a hadművelet végén le kell perkálni.

     “– De hát ez tényleg reális ár” – mosta föl férjét Görcs Jolán.

     “– Tudom én, én ne tudnám?” – helyeselt Belami, majd egy boltban vett reális áron tükröt 27 ezer 700-ért, a tükör elé polcot (mert hogy az ezerszer inkább kell, mint sündisznónak az úthenger), ami csak 26 ezer 900 volt. Vagy amper, ki tudja már?

     “– Mit gondolsz, drágám, ha felcsempézik a falat ezek a drága jó szakemberek, nem illene rá, mondjuk, de csak mondjuk, úgy példaképpen, egy tükrös szekrény is? Mert hogy momentán láttam egy olyat, s nem is kértek érte többet 47 ezer forintnál” – érdeklődött férjénél Jolán. Majd heves mozdulatokkal elrángatta Belamit egy olyan kiállítási darab elől, amire 145 ezer 990 forint volt írva, s fürdőszoba szekrényként funkcionál majd valahol, csak éppen aligha Belamiéknál.

     “– Tükrös szekrény? Naná, vegyünk mindjárt kettőt!” – ujjongott Belami, Jolán, pedig több eladót is megnyugtatott, hogy férje koránt sincs olyan állapotban, hogy kényszerzubbonyt kéne ráadni.

     “– Meg egyébként is, ha most elviszik benyugtatózni, ki fog eljönni velem kádszifonért, meg vécényomó hengeres hacukáért?” – érdeklődött Jolán egy ajtófélfától, ami morc maradt és szótalan.

     A Panel Pál lakótelep panel lakásának panel fürdőszobájában egyébként minden munkafázis remekül haladt. A szomszédok a zajtól csak ritkán rángatóztak, a fal is legfeljebb öt helyen nyilatkozott úgy, hogy ő inkább tán kidőlne. Csupán a fürdőszobáról derült ki, hogy a 160 centis kád oda ugyan be nem fér, mert hogy a méretek hibáznak.

     “– Ugyan ne panaszkodjon már, hiszen a nagy mű elkészült, s Jolán olyan büszke rá, hogy csempevágót lehetne vele fogatni” – legyintett Belami jajszavára Smúz apu a Zsibiben.

     “– De hát 600 ezer forint, éppen annyi volt. Tudják maguk, mi pénz az?”

     “– Több volt az, de nem megérte? Meg egyébként is mit hitt? Egy olyan lakásban, ami a szabadpiacon ér már vagy 10 milliót, mégis mennyiért reparálnak egy fürdőlikat?” – kérdezte Cink Enikő.

     “– Tíz milliót? Akkor én milliomos vagyok?” – öntötte el vagy hatvankilenc vigyor Belami arcát, s Józsi csapos felé fordult. De Józsi jelzéséből gyorsan kiolvasta: a Zsibbadt brigádvezetőben a panelba fektetett milliók még egy nagyfröccshöz sem nyújtanak elég fedezetet.

 

forrás: Bátyi Zoltán

Kigyulladt egy panellakás Miskolcon

Kategória: Panel rengeteg

     Kigyulladt egy lakás egy tízemeletes panelépület hetedik emeletén Miskolc avasi lakótelepén hétfő délelőtt, a tűzoltók eloltották a lángokat – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. Az első információk szerint senki nem sérült meg a tűzben.

 

Kigyulladt egy panellakás Miskolcon

 

     A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a tűz valószínűleg az erkélyen keletkezett, jelenleg az oltás utómunkálatait végzik. A miskolci és a kazincbarcikai hivatásos tűzoltók több vízsugárral fojtották el a lángokat, valamint egy vízsugárral kívülről hűtötték az épület homlokzatát és oltották a tüzet a lakás égő erkélyén.

     Jelenleg tart az épület átvizsgálása, a nyolcadik emelettől lefelé egyik lakásban sem találtak embereket. A tizedik emelet átvizsgálása még tart. Az egységek munkáját a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja a helyszínen.

 

forrás: egerhirek.hu

 

A panelok között csavargott a róka

Kategória: Panel rengeteg

     A panelok között csavargott a róka szombat éjjel. Szombat késő este a kutyasétáltatásból hazatérve meglepődve tapasztalta Rutai Levente, hogy a Jereván lakótelep, Kodály Zoltán terén a négyemeletesek és a tízemeletesek között egy vörös róka szaladgált.

 

A panelok között csavargott a róka

 

     “5 méteres körzetébe nem sikerült jutnom, de így is tudtam róla készíteni egy képet a rókáról, ami a telefonnak, illetve a sötétnek köszönhetően elég zavaros, de a lényeg kivehető belőle.”

 

forrás: kisalfold.hu

 

Önkéntes panellakók

Kategória: Panel rengeteg

     Sokat önkénteskednek a panellakók, de kevés jut színházra és mozira – derült ki egy kutatásából. 200 panellakót kérdeztek meg több témakörben.

 

Önkéntes panellakók

 

     Az emberek megismerése és a közösségek kialakítása volt a célja annak a kutatásnak, amelyet a Kaposvári Lakótelepen Élők Egyesülete végzett. A közelmúltban 200 embert kérdeztek meg. A többségnek kevés jut kulturális programokra, viszont sokan vállalnak önkéntes munkát.

     22 ezer ember lakik Kaposváron lakótelepen. Sokuknak szüleik és nagyszüleik is panelban él. A lakók véleményére volt kíváncsi a Kaposvári Lakótelepen Élők Egyesülete. 2014-ban nyertek egy pályázatot, amely keretében egy kérdőívet készítettek. 200 embert kérdeztek meg mivel töltik a szabadidejüket vagy tartoznak-e valamilyen közösséghez.

     – A lakótelepen élők 60 százaléka egyetlen közösségnek sem tagja, meglepő volt, hogy mindössze egyházi közösségnek 7 fő tagja. Járnak énekkarba és a nyugdíjasok körében népszerűek az egyesületek, sok nyugdíjas jár nyugdíjas klubba – mondta a Kaposvári Lakótelepen Élők Egyesületének elnöke, Friss Judit.

     A lakók többsége szívesen válaszolt a kérdésekre, melyből megtudhattuk, hogy 39 %-uk jár moziba, színházba, könyvtárba és egyéb rendezvényekre. A kutatásból az is kiderült: átlagosan havonta 90-150 ezer forintból él egy-egy család. Továbbá a megkérdezettek 40 százaléka vállal önkéntes munkát, akár bevásárol vagy takarít idős lakónál.

 

forrás: kapos.hu

 

Négyszer annyit ér ugyanaz a panel

Kategória: Panel bulvár

     Magyarország — Akár négyszer többet is fizethetünk egy panellakásért, attól függően, hol akarunk vásárolni – derül ki egy friss felmérésből.

 

Négyszer annyit ér ugyanaz a panel

 

     Az OTP Jelzálogbank Lakótelep értéktérkép címmel 2014-es elemzést készített a budapesti és a húszezer főnél népesebb vidéki városok lakótelepeiről, és négyzetméteráraikat összevetve állította sorrendbe őket. A Blikk utánajárt, mi okozhatja ezt az eltérést, miszerint a XI. kerület a legdrágább a fővárosban. Itt egy panel négyzetméterára 206 972 forint. A legolcsóbb pedig a XX. kerület, ahol ugyanolyan lakásért több mint 50 ezerrel kevesebbet kérnek el. Hasonló eltérés a vidéki nagyvárosokban is megfigyelhető: a soproni panelek 178 000 forintos négyzetméteráraihoz képest az ózdi panelek több mint 120 ezer forinttal kerülnek kevesebbe

     Az elmúlt harminc évben annyi háztömb épült – kiküszöbölve a lakáshiányt –, hogy egy-egy lakótelepen gyakran egy falu népességét is meghaladó számú ember él. Jelenleg 788 ezer panellakás van az országban, amelyekben a magyarok ötöde éli mindennapjait.

     – Négy éve költöztünk ebbe a lakásba – mondta Fiala Adrienn (34), aki párjával és gyermekeivel él a 64 m2 es XI. kerületi panellakásban.

     – Nekünk a XI. kerület volt a fő szempont, mert a férjem és én is ebben a kerületben nőttünk fel, itt vagyunk otthon. Téglát szerettünk volna, ám az anyagiak a panel mellett szóltak. Mi anno tizenkét millióért vettük a lakást, ám sajnos a bank segítségét is kérnünk kellett ahhoz, hogy otthont teremtsünk magunknak és a gyerekeinknek. Ha a XI. kerületi árakat megnézzük, akkor viszont a mi lakásunk értéke nőtt. Köszönhető ez a rendezett környéknek, annak, hogy a lakók odafigyelnek a környezetükre, a lépcsőházra. Nemrég a lakóház a külső szigetelést is megkapta, így a panelek közt is a korszerűbbek közé tartozik – árulta el a Blikknek a fiatal anyuka.

     Az évek óta tartó gazdasági hanyatlás miatt az ingatlanárak eséséről hallani országszerte, sőt pontos számadatokat is hallani: a lakótelepi lakások mintegy 18 százalékkal estek vissza átlagban. Ennek ellenére még így is sokan tartják azokat jó befektetésnek. – Sokan fektetik ingatlanba a pénzüket, mert ennek – bár kockázatosabb – jelenleg általában kedvezőbb a hozama, mint a banki lekötésnek. Míg néhány éve egyértelmű volt a panellakások hátránya a téglalakásokhoz képest, mára egy panelprogramon átesett, egyedi mérőkkel felszerelt lakás jóval gyorsabban elkelhet, mint egy környékbeli téglalakás, ráadásul kiadni is közel azonos áron lehet – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Persze emellett nagyon fontos szerepet játszik a lakás elhelyezkedése is, akár a munkalehetőségeket vagy az egyetemek közelségét, akár a bevásárlási, közlekedési lehetőségeket nézzük – magyarázta az elemző.

 

forrás: blikk.hu

 

Folytatná a panelfelújítást László Tamás

Kategória: Panel bulvár

     A XV. kerületi panelfelújítást nevezte egyik legfontosabb feladatának László Tamás polgármester, aki a Fidesz-KDNP színeiben megnyerte a kerületben az országgyűlési választást.

 

Folytatná a panelfelújítást László Tamás 1. kép

 

     László Tamás azt mondta, bár a XV. kerület hagyományosan baloldali berendezkedésű – a sok lakótelep miatt -, mégis az elmúlt években sikerült olyan programokat indítani, amelyeknek köszönhetően “ha nem is rendszerváltozás”, de jelentős átalakulás, közösségépítés történt a városrészben, a lakótelepeken. A politikus főként ennek tudja be mostani eredményét is.

     A régi-új képviselő, aki 2010 óta polgármester is, kiemelte: a XV. kerület megosztott, de ő azokat is képviselni fogja a parlamentben, akik nem rá szavaztak. Küldetésének is azt tartja, hogy a két politikai oldal közötti különbözőség “ne váljon feszítő erővé”, hanem éppen ellenkezőleg, enyhüljön.

     László Tamás egyúttal fontos parlamenti feladatának nevezte a XV. kerületben beindított panelház-korszerűsítési program folytatását, valamint a helyi lakótelepi tapasztalatok kamatoztatását az országos politikában.

 

forrás: 15.kerulet.ittlakunk.hu