panel villanyszerelés logo

Moszkva polgármestere lebontaná a panelházakat

Kategória: Panel bulvár

Több ezren tüntettek vasárnap Moszkvában városvezetésnek az 1950-60-as években épült ötszintes panelházak lebontására vonatkozó tervei ellen, a megmozduláson Szergej Szobjanyin polgármester lemondását követelték.

 

Épülő lakóházkomplexum a Lihacsov Autógyár (ZIL) korábbi területén. Fotó: Iliya Pitalev/Szputnyik

 

     Szobjanyin a VKontaktye közösségi oldalon válaszul azt ígérte, hogy a projekt módosítása során „maximálisan” figyelembe fogják venni a moszkvaiak igényeit.

     A Szovjetunióban szociális lakásprogram keretében tömegesen építettek ötszintes lakótelepi házakat Nyikita Hruscsov kommunista pártvezérsége idején (1953-1964). Ezeket a legfeljebb 50 éves élettartamúra tervezett, erősen elavult épületeket a moszkvaiak róla nevezték el „hruscsovkáknak”. A több mint 13 milliós orosz fővárosban 25 millió négyzetméterre tehető a „hruscsovkák” lakásainak alapterülete és mintegy 1,6 millió ember él bennük.

     Februárban Vlagyimir Putyin elnök is támogatásáról biztosította Oroszország legnagyobb szabású településrendezési tervét. Ennek keretében két éven belül, 2017-2018-ban lebontanák az elöregedett házakat, lakóikat pedig lehetőleg ugyanabban a kerületben felépülő új házakba költöztetnék.

     A vasárnapi tiltakozás szónokai a moszkvaiak „deportálásának” nevezték a projektet és úgy vélekedtek, hogy azzal a politika egy „gigantikus piramisjátékot” indít el az építkezési vállalatok számára. Jelene Ruszakova, a Gagarinszkij kerület képviselője közölte, hogy az ügyben az orosz alkotmánybírósághoz vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) kíván fordulni.

     A projekt azért váltott ki felháborodást, mert az Állami Duma elé március elején beterjesztett, és első olvasatban már el is fogadott vonatkozó törvénytervezet bírálói szerint nem biztosítja a lebontandó házak lakóinak jogvédelmét. Egyebek között azért, mert megsérti a tulajdonjogot és korlátozza bírósági jogorvoslat lehetőségét.

     A városvezetés május elején tette közzé annak a 4566 moszkvai és a főváros vonzáskörzetéhez tartozó háznak a listáját, amelyek lakóinak hétfőtől kezdődően szavazniuk kell arról, hogy beleegyeznek-e az ingatlan lebontásába. A lajstromba azonban nemcsak „hruscsovka” panelházak, hanem téglaépítésű „sztálinkák”, sőt, még a forradalom előtti időkből származó épületek is bekerültek, leromlott állapotú munkásszállók viszont nem.

     Szobjanyin pénteken közölte, hogy lebontásokról rendelkező fővárosi törvénytervezeten jelentős módosításokat hajtottak végre. Egyebek között a lakók bíróságon támadhatják meg a házuk lebontására vonatkozó határozatot, amit a jogszabály-tervezet eredeti változata nem tett lehetővé.

     A vasárnapi megmozduláson a rendőrség szerint 8, a szervezők szerint pedig mintegy 20 ezren vettek rész. Többen, akik rész kívántak venni a rendezvényen, közösségi oldalakon arra, panaszkodtak, hogy a hatóságok zsúfoltságra hivatkozva nem engedték őket a tüntetés helyszínére. Alekszej Navalnij ellenzéki politikust a rendőrség távozásra kényszerítette.

 

forrás: magyaridok.hu

Harminc éve ismertük meg Lenke nénit, Taki bácsit és Mágenheim doktort

Kategória: Panel bulvár

1987. május 7-én mutatták be a gazdagréti panelház lakóinak életét bemutató Szomszédok című teleregény első részét.

 

A Karinthy Színpadon a Szomszédok teleregény szereplői, ülősor (b-j): Bánky Zsuzsa, Frajt Edit, Ábel Anita, Hacser Józsa, Ivancsics Ilona, Fehér Anna, Csűrös Karola, Komlós Juci.
Állósor: Hajdú Attila, Both Béla, Palócz László, Zenthe Ferenc, Kézdy György, Trokán Péter, Koltay János, Kulka János, Nemcsák Károly. (MTI/Hámor Szabolcs)

 

     A harminc éve indult sorozatban Vágásiék, Takácsék, Mágenheimék mindennapjait követhették nyomon a nézők, attól kezdve, hogy beköltöztek a panelházba. A kéthetente csütörtökönként jelentkező epizódokban a szereplők mindennapi problémáit kisebb-nagyobb gondjait dolgozták fel. A sorozat sikerét az is mutatja, hogy volt olyan epizód, amelyet hat és félmillión néztek meg.

     Nemcsák Károly, aki Vágási Ferencet alakította a sorozatban, az M1 aktuális csatorna hétfői adásában elmondta: a nagy nézettség titka az lehetett, hogy a sorozat azokról a problémákról beszélt, amelyek mindenkit foglalkoztattak, de közben nem politizált. Ezen kívül a sikert az is adhatta, hogy a legkisebb epizódszerepet is színészek játszották. “Minden egyes feladat, minden egyes kis feladat komoly színészi teljesítményt rejtett magában” – hangsúlyozta.

     Elmondta, hogy Horváth Ádám rendező nagyon jól ismerte a szereplőket, ezért sok olyan mozzanat is bekerült a sorozatba, amely a szereplők életével kapcsolatban állt.

     Gór Nagy Mária, aki Nagy Vilma testnevelő tanárt alakította sorozatban, elmondta, hogy annak idején, amikor elvállalta felkérést fiai még kicsik voltak és nehéz volt megoldani a felügyeletüket, ezért Horváth Ádám beleírta őket a történetbe.

     “Így Vilmának volt két nagyon rossz gyereke, akik többek között cigarettáztak és felgyújtottak a szalmakazalt” – idézte fel Gór Nagy Mária, hozzátéve, hogy a közel tizenhárom évig zajló forgatások alatt a csapat igazi baráti társasággá alakult és mindig nagyon várták a közös munkát.

     A sorozatban a Mágenheim Juli édesanyját, Etust alakító Csűrös Karola a forgatás kezdetekor nem gondolta volna, hogy harminc év elteltével is ilyen népszerű lesz a sorozat és hogy még a mai napig még mindig Etussal azonosítják őt.

     Horváth Ádám, a sorozat forgatókönyvírója és rendezője szerint a Szomszédok harminc év elteltével már a történelmet mutatja be, ez lehet a mostani népszerűségének a titka, annak idején pedig azért lehetett sikeres, mert naprakészen mutatta be azokat a dolgokat, amelyek annak idején foglalkoztatták az embereket.

     A sorozatból 331 rész készült, az utolsót 1999. december 31-én mutatták be.

 

forrás: hirado.hu

Forradalmi áttörés: olcsóbb lesz a napelem, mint az újság?

Kategória: Panel bulvár

Hamarosan nem lesz szükség hatalmas és törékeny panelekre, bármiből napelemet csinálhatunk. Mutatjuk, hogyan.

 

Napelem panelek a sajóbábonyi napelemparkban az átadás napján, 2016. július 6-án. Forrás: MTI/Vajda János

 

     A Torontói Egyetem egyik kutatócsoportjának sikerült komoly áttörést elérnie a perovszkit napelemek fejlesztésében. Az új eljárásnak köszönhetően ugyanis ezt az alapanyagot folyékonnyá teszik, így ezzel az úgynevezett „napelem tintát” gyakorlatilag bármilyen anyagra, például üvegre vagy műanyagra is rá lehet majd nyomtatni, írja a Science tanulmányára hivatkozva a napelemek.napkollektoro.hu. A nyomtatás ráadásul nem igényel speciális szerkezetet, egy mezei tintasugaras nyomtatóval is felvihető a felületre, tudta meg a Privátbankár.hu.

     Az új eljárásnak köszönhetően így azt remélik, hogy a napelemek előállítása olyan egyszerű és olcsó lesz, mint az újságpapíré. A perovszkit technológia ugyanakkor még mindig csak kutatóintézetekben működik, kereskedelmi forgalomban ilyen napelem még nem kapható. Amennyiben azonban sikerül úgy felveheti a versenyt a jelenlegi szilícium alapú napelemekkel, így még olcsóbb és hatékonyabb lehet a megújuló energiák használata. Egy szilícium panel ára egyébként 7 év alatt térül meg. Ráadásul a perovszkit elemek gyártása kevésbé környezetszennyező, mint a szilícium társaiké.

 

forrás: privatbankar.hu

A négy fal között rejtőzik az igazi lakótelep

Kategória: Panel bulvár

Masszázsszalon, tűzzsonglőr és félmeztelenül napozó lányok Andrej Balco fotóin a szlovák panelvilágról.

     Életem első 14 évét egy panelházban töltöttem, egy olyan emeleten, ahol egy idő után a szomszéd idegenlégiós öngyilkos lett, szemben pedig néha késsel támadt egymásnak az alkoholista anya és fia. Mindig tetszett az a mondás, hogy otthon, a négy fal között, mert ebben pontosan a négy fal van benne: egy panelházban a plafon és a padló közös. És néha a plafont egy olyan családdal kell megosztani, ahol mindig éjjel esik szét az ágy, és azonnal össze kell kalapálni, vagy egy olyan családdal, ahol aránytalanul sokat súlyzóznak. És a fene sem tudja, hogy milyen plafon volt az én padlóm, amikor azzal szórakoztam, hogy órákig pattogtattam egy teniszlabdát.

     Az előregyártott panelházak olcsók voltak, rossz minőségűek, de üresek. Egy házban egészen biztosan nincsen két ugyanolyan lakás, amiben ugyanolyan bútorok, ugyanolyan tapéták, ugyanolyan emberek lennének. Ez a nagy különbözőség pedig annyira van egymáshoz szorítva, mint a könyvek a könyvtárban, csak a borítók választanak el mindenkit, és azt mindenki tudja, hogy a panelok falai papírvékonyak.

     „A vasbeton szerkezet biztonságot ad! / A távfűtés meleget és biztonságot ad!” – ez a két nagy igazság a Bëlga LTP című számában van, és a szlovák Andrej Balco fotósorozatát nézve a biztonság felhatalmaz mindenkit, hogy a lakásában és annak környékén azt és úgy csináljon, ahogy csak szeretné. Balco abból indult ki, hogy a lakótelepekről mindig ugyanazok a prekoncepciók: szegényesek, szürkék, lehangolóak, a lakók pedig tipikus prolik. Ezért megpróbálta ennek a totális ellenkezőjét bemutatni. A tetőn meztelenül napozó lányokat, a masszázsszalonokat vagy a teljesen érthetetlen okból a szoba közepén tűzzsonglőrködő nőt.

     Szlovákiában a lakosság több mint egyharmada él panellakásokban, Magyarországon nagyjából kétmillióan. Simán összejöhetne egy hasonló fotósorozat rólunk is.

 

Hatalmas feszületet cipelnek a férfiak Pozsony külvárosában (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Zuzana a vőlegényt várja Bazinban (Fotó: Andrej Balco)

 

 

A kassai Alcatraz nevű kocsma tulajdonosa (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Masszázsszalon Nagymihályon (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Nemzeti érzelmű grill Nagykapuson (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Fenyőfavásár a pozsonyi panelok tövében (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Pati a kép készítésekor, 2004-ben 52 éves volt, már hosszú ideje munkanélküli. Feleségével és négy gyerekével lakott egy panellakásban Kassán. (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Lányok monokiniznek a bazini háztetőn (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Daniela és Ladislaw cigizik a bérelt egyszobás lakásukban Bazinban (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Az egy külön fotósorozat lehetne, hogy ki mit tart az erkélyén. Valaki Bazinban faragott csontvázat és koponyapálcát, közöttük pedig egy akkurátusan szellőztetett papucsot. (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Úton a családi ünnepségre a bazini liftben (Fotó: Andrej Balco)

 

 

A nagykaposi család a csomagtartóban tárolja a levágott disznót (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Andrásy Etelka élt 45 évet, de a panelokkal határolt szepsi temetőben ez is szinte csak egy játszótér. (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Romantika a bazini csatorna partján (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Kár, hogy Balco nem magyarázta túl a képeit, mert ha valamelyik sztorijára kíváncsi lennék, az ez. A privigyei lakásban középen egy tűzzsonglőr, jobbra pedig egy guru? Minden egyes bútordarab ismerős lehet annak, aki valaha járt magyar panelban családlátogatáson. (Fotó: Andrej Balco)

 

 

Bazini esti mese (Fotó: Andrej Balco)

 

 

forrás: index.hu

A természet helyett a lakótelepet választotta egy vércse a XI. kerületben

Kategória: Panel bulvár

A vörös vércse az őrmezői lakótelep egyik paneljének ablakára költözött be. A fészkelés élőben is lehet nézni. A webkamera felvételei szerint már a tojásait is lerakta.

 

Vörösvércse a XI. kerületben

 

     Ezek a ragadozó madarak egyébként szeretik a magas épületeket, mert a sziklákra emlékeztetik őket. A lényeg annyi, hogy olyan párkányra vagy üregre van szükségük ahonnan a tojások nem gurulnak le.

 

A webkamera felvételei: idokep.hu

 

forrás: 444.hu

Egy illusztrátor panelházakkal illusztrálja a Kámaszútra pajzán pózait

Kategória: Panel bulvár

Federico Babina építészeti illusztrátor elengedte fantáziáját és az ősi szexuális tankönyv pajzán pózait felhasználva merész épületrajzokat alkotott.

 

Federico Babina

 

 

Federico Babina

 

 

Federico Babina

 

 

Federico Babina

 

 

Federico Babina

 

 

Federico Babina

 

 

forrás: player.hu

Megunták a kutyapisit a Ha­vanna-la­kó­te­le­pen, be­ve­tet­tek egy trük­köt

Kategória: Panel bulvár

Évek óta gond az egyik panelházban a rendszeres kutyapisi a liftben, az egyik lakó most egy új módszerrel vetett véget a problémának.

 

Úgy vettem észre, hogy amióta használom a fűszert, megszűnt az orrfacsaró bűz és a pisifolt is.

 

     Évek óta tartó probléma a Havanna-lakótelep egyik panelházában, hogy a kutyák összepisilik a liftet.

     A kan négylábúakra jellemző, hogyha más eb szagát érzik, akkor azt egy kevés vizelettel úgymond “felülírják”, így nap mint nap kell kerülgetni a foltot és elviselni az orrfacsaró bűzt.

     A lakótelepen élők már több mindent kipróbáltak, hogy megakadályozzák a rendszeres piszkítást, az egyik lakó például virágládát tett ki, hátha abban végzik el dolgukat az állatok, de volt olyan is, aki egy WC-papírt tett a liftbe, de egyik sem vált be.

     Lassan már kezdtük feladni és elfogadni a pisis liftet, amikor támadt egy ötletem! Mivel a kutyák társaik szagát érzik, emiatt piszkítanak újra és újra ugyanarra a helyre, arra gondoltam, hogy valamivel el kellene fedni a szagot
– mondta a RIPOST-nak a tízemeletes egyik lakója, aki már napok óta fahéjat szór a liftbe.

     Úgy vettem észre, hogy amióta használom a fűszert, megszűnt az orrfacsaró bűz és a pisifolt is. Állatbarát megoldás, ha közel mennek a fahéjhoz maximum csak prüszkölnek, de legalább nem piszkítanak a liftbe – állította a gyermekes apuka, akinek új megoldását már több panelban is használják.

     A kutyák egymás közötti információcseréjének és kommunikációjának nagyon lényeges részét képezik a szagok. A vizelet illata minden fontos információt tartalmaz az adott kutyáról: korát, nemét, egészségi állapotát, rangját, szukáknál a tüzelés vagy az esetleges ellés időpontját.

     A húgyhólyag szükséges ürítésének vizelete más illatanyagokat tartalmaz, mint a kifejezetten jelölési céllal kipréselt vizelet. A kutyák természetes viselkedésének velejárója, hogy folyamatosan és rendszeresen begyűjtik a más kutyák által hátrahagyott szagalapú információkat, illetve leadják a magukét. Így folyamatos információcsere valósul meg a különböző kutyák által felkeresett helyeken.

 

forrás: ripost.hu

Nemsokára kész a világ legfurább lakóparkja

Kategória: Panel bulvár

     A Fake Hills, azaz Hamis dombok nevet viselő, nyolcszáz méter hosszú épületről elsőre talán egy jó, nagyvárosi paneltömb jut eszünkbe, pedig a MAD munkája ennél sokkal fantasztikusabb.

 

Fotók: Designboom és MAD

 

     Hat évvel ezelőtt járta be a világsajtót az extravagáns terveiről ismert MAD építésziroda a kínai Bejhajba tervezett, nyolcszáz méter hosszú lakóparkja, amelyről első pillantásra azt hittük, örökre a rajzasztalon marad, de az elmúlt években a terv szép lassan formát öltött.

     Nemrégiben lezárult az építés első szakasza, most pedig már jól látszik, hogy a monumentális, legmagasabb pontján 104 méternyire a tenger szintje fölé hullámzó tömbök, és az előttük fekvő apróbb lakótornyok, illetve a 194 méterre nyújtózó óriástorony (mintegy világítotoronyként) finoman szólva is fantasztikus látványt nyújtanak a tengerpart és a nagyváros közti vékony földsávon.

     Az épületek ívét követő tetőkerteket természetesen fákkal ültetik be, de kertek, teniszpályák, futópálya, mászófalak, tekepálya és úszómedencék is helyet kapnak rajta, a csúcstechnológiás rendszerekkel pedig az esővíz gyűjtésétől a napenergiáig minden lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy a lakók minél kisebb ökológiai lábnyommal terheljék a környezetet.

 

Fotók: Designboom és MAD

 

 

forrás: 24.hu